Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
R - Regéci keménycserép - Régence-stílus - Régensképek - Regnault, Henri - Régnault, Jean-Baptiste - Régner Pál - Regötzi P. - Reich Jakab - Reichensperger, August - Reichental, Ferenc - Reichl Kálmán
Ürgéci keménycserép 352 zeumban. Rézkarcai és tusrajzai absztrakt formaképzeletet tükröznek. REGÉCI KEMÉNYCSERÉP. 1. Keménycserép alatt. RÉGENCE-STÍLUS.. a XVIII. sz. első évtizedeinek művészete Franciaországban. Nevét a kiskorú XV. Lajos helyett uralkodó orleansi herceg régensségétől kapta. E korszakba esik a francia rokokó kibontakozása. Mint önálló stílus inkább csak az ipar- és interiőrművészetben mutatható ki, míg a kor építészei, elsősorban Robert de Cotte (1. o.) klasszicizáló irányban dolgoztak tovább, bár művészetükben jóval több a lendület és elevenség, mint elődeik szigorúan klasszicista felfogású architektúrájában. Barát. RÉGENSKÉPEK (Regentenstück), hollandi testületek, intézetek elöljáróinak csoportképmásai, amelyek a lövészek csoportképmásai mellett a hollandi festészet történetében elsőrendű jelentőségű műfaj legfontosabb alkotásai. Példa: A posztós-céh elöljárói (Staalmeesters), Rembrandttól. REGNAULT (ejtsd: zönyó), Henri, francia festő, * Párizs 1843, elesett a buzenvali ütközetben 1811. Lamothe és Cabanel tanítványa, 1866—1868-ig római díjjal Rómában, majd Spanyolországban, melynek színessége Goya és Velazquez mellett nagy hatással volt reá, nemkülönben Fortunyval való barátsága. Képei közül a legáltalánosabban ismertek: Juan Prim spanyol tábornok lovas arcképe. A granadai hóhér (1869—70, mindkettő Louvre); továbbá Marokkói őrség és kolorisztikus mesterműve, a Salome, Judit és Holofernes (mindkettő Marseille, Múzeum); azután Barck grófnő arcképe spanyol kosztümben (Louvre). Szobra Chaputől (Párizs, művészeti akadémia). — Irodalom: Cazalis, H. R., sa vie et son oeuvre (Paris, 1872); Marx, Henri R. (Paris, 1886); Duparc, Correspondance d. H. R. (Paris, 1873). RÉGNAULT (ejtsd: rénjjú) Jean- Baptiste, francia festő, * Párizs 1754. u. o. 1829. J. M. Vien (ki David mestere is volt) tanítványa. Dáviddal párhuzamosan működött. Korában a báj festőjének nevezték. Híres képei: Achilles és Chiron (1783), Három grácia (mindkettő Louvre), Jérôme herceg lakodalma a württembergi hercegnővel (Versailles). RÉGNER Pál, festő, * Pápa 1876, u. o. 1929. Budapesten és Bécsben tanult. Pápán élt és sokat dolgozott a környékbeli templomok részére. Több csendéletet állított ki a Nemzeti Szalonban. REGÖTZI P„ rézmetsző a XIX. sz. elején Nagyváradon. Rámetszette a nagyváradi asztalos, lakatos, üveges, kis és nagy óra csinálók, puskások és esztergályosok céhének díszes vándorlevelét. REICH Jakab, grafikus, * Vaniskóc (Sáros vm.) 1852 aug. 10. Dunravey (Északamerikai Egyesült Államok) 1925. Budapesten, 1873-tól New- Yorkban, majd Philadelphiában, végül Párizsban tanult. 1880-tól mint sokat foglalkoztatott és népszerű könyvillusztrátor New-Yorkban működött. REICHENSPERGER, August, német író, * Koblenz 1808, Köln 1895. Mint a katolikus párt (Centrum) megalapítója nagy szerepet játszott a német politikai életben, amellett könyveivel legbefolyásosabb képviselője a romantikus neogótikának. Ezek: Fingerzeige auf dem Gebiete der kirchlichen Kunst (Leipzig, 1854); Die christlich-germanische Baukunst (Trier, 1860); Augustus Pugin, der Neubegründer der christlichen Kunst in England (Freiburg, 1877); Zur neueren Geschichte des Dombaues in Köln (Köln, 1881). REICHENTAL J. Ferenc, festő, • Nagylég 1895 márc. 26. A szentpétervári és budapesti akadémián tanult. Több külföldi kiállítása után Budapesten 1923. a Helikon szalonjában mutatta be az eklektikus modernizmus szellemében festett képeit. REICHL Kálmán, építész és festő, ’ Budapest 1879 ápr. 4. u. o. 1926 nov. 21. A bpesti József-műegyetemen nyert építészi oklevelet, azután Hollósy Simonnál Nagybányán tanult festeni. A fővárosi ipariskolában az építészettani és vízfestészeti tanszéket töltötte be. R. tervezte a Rimamurányi és Salgótarjáni Vasmű Rt. nyusza-likéri árvaházat, a bpesti Prohászka O.utcai és a kiscelli úti iskolákat, az óbudai gázgyárat, a kelenföldi elektromos telepet, számos síremléket stb. Mint festő 1900 óta többnyire tájképeket állított ki a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. Délelőtt c. olajfestményét 1921. szerezte meg a Szépművé- Reicht