Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
R - Reuter Ágost - Rév István Árpád - Révai Adolf - Révai Miklós - Révai (Révay) Eliza - Révész György - Révész Györgyike - Révész Imre - Révész Imréné - Révész Sámuel - Révész-Ferryman Ferenc - Reychmut János - Reynolds, Sir Joshua
Reuter 362 Reynolds REUTER Ágost, festő, • Alsópéterfa (Sopron vm.) 1893 szept. 1. A bpesti képzőművészeti főiskolán és Nagybányán tanult. Olaszországi tanulmányútját befejezve, a fővárosnál nyert rajztanári állást. Főleg figurális képeket fest; a nagybányai iskola követője. 1923. és 1926. kollektív kiállítása volt Budapesten. Jelentékenyebb művei: Messinai tengerpart, Lámpafénynél, Rajzóra, Tabáni köd, Édes apám, stb. RÉV István Árpád, grafikus, • Budadapest 1894. Budapesten és Düsseldorfban tanult s azután szülővárosában telepedett le. Főleg mint plakátrajzoló és illusztrátor működik. 1915 óta többször kiállított a Nemzeti Szalonban RÉVAI J. Adolf, szobrász Budapesten az 1880—90-es években. 1884. Férfi arckép, 1889. ugyancsak Férfi arckép, 1890. A víg menyecske c. szoborműveit állította ki a Műcsarnokban. R. 2. Miklós, rajzoló és nagy nyelvész, * Szentmiklós (Torontál vm.) 1750 febr. 24. – 1807 ápr. 11. A kegyesrend tagja volt, 1777-től Bécsben tanulta a rajzolást és építészetet, azután Nagykárolyban, majd Győrben foglalkozott rajzoktatással. 125 rajza a M. Nemzeti Múzeum kéziratosztályában van. — Irodalom: Bánóczy I.: R. élete és munkái, Bpest 1879. — Ruby M.: A győri nemzeti rajziskola története, Győr 1894. R. (Révay) 3. Eliza bárónő, festő és grafikus, * 1835 körül. 1854—55. Pesten a Marastoni akadémiában tanult. 1857 től felsőmagyarországi (Blatnica romja Túróc megyében, Szklabina várának romjai télen) és eszményi tájképeket állított ki a Pesti Műegyletben. Ismeretes egy báró Révay Györgyöt ábrázoló kőrajza 1859-ből. RÉVÉSZ J. György, festő, 1821, Sátoraljaújhely 1875 aug. 10. Münchenben tanult s Kassán és Pesten működött. Itt állította ki a 40—70-es években csendéleteit és életképeit (Utcai gyerekek, Káposztaárus stb.) Több képe a kassai múzeumban van. R. 2. Györgyike, festő, * Győr 1877. A bpesti képzőművészeti főiskolán tanult. 1903. az Iparművészeti Társulat legyező pályázatán első díjat nyert Győrött és s főleg figurális képeket fest. R. 3. Imre, festő, * Sátoraljaújhely 1859 jan. 21. Bécsben és Párizsban tanult s a magyar népéletből vett, realisztikus szemléletű, tónushatásokra épített képeivel tűnt fel a Műcsarnokban. Számos illusztrációt is rajzolt. 1904-ben Bécsből meghívták Budapestre a Képzőművészeti Főiskolára tanárnak s ily minőségben 1923 óta vezetője a kecskeméti művésztelepnek. 1882. Csárdás jelenetére a Munkácsy-díjat kapta. 1889. Párizsban Menekülő c. képét bronzéremmel tüntették ki. Gyanús alak, Osztozkodás, Paneml c. képei a Szépművészeti Múzeum tulajdonában, Petőfi a nép között és Petőfi a táborban c. képei a Petőfi-Házban vannak. R. 4. Imréné, Korbis Hermina, festő, • Bécs 1870 ápr. 1. Férjénél Bécsben tanult s többször kiállított a bécsi Künstlerhausban. Arcképeket és mesekompozíciókat fest pasztellben és karikatúrákat is rajzol. R. 5. Sámuel, építész, • Budapest 1877, 1 u. o. 1928 dec. 9. U. o. tanult s azután Kollár József építésszel együtt volt közös építészeti műterme. Korai épületei neogótikus díszítő formáikkal és homlokzatuknak sajátságos megoldásával váltak ki a fővárosi bérházak közül. Főműve a bpesti központi zálogház épülete, melyhez hasonló épület tervezésével bízta meg a román kormány is. Későbbi bérházai közül említésre méltó a barokk formákban épült Vörösmarty téri Buday-Goldberger-palota. RÉVÉSZ-FERRYMAN Ferenc, grafikus és festő, Siófok 1893. Londonban Brangwynnél és Lickertnél tanult. Első gyűjteményes kiállítása 1916-ban Londonban volt, azóta Németország több városában, Norvégiában és Budapesten (1919, Nemzeti Szalon, — 1923, Belvedere) rendezett kiállításokat. Felfedezett egy dekoratív hatásokra igen alkalmas színes grafikai eljárást, a stencil-t, amelyet csak R. kultivál. Hatásosan aknázza ki a posztimpresszionizmus festői eredményeit. Néhány év előtt Amerikába ment, ahol a newyorki Brooks School zenetermében festett freskókat. REYCHMUT János, műasztalos a XVI. században Segesvárt, hova alighanem Dél-Németországból vagy Tirolból jött. 1533. készítette a bógyisfalvi templom négyüléses díszes stallumát. REYNOLDS (ejtsd: rénöldz). Sir Joshua, angol festő, * Plympton 1723, + London 1792. Gainsborough mellett a legnagyobb angol arcképfestő. 1749—52. Rómában. Bizonyos tekintetben eklektikus (bolognai és velencei festők hatása), amellett valódi angol. Arcképeit lelki mélység, a női, különösen a gyermeki naiv lélek mesteri visszaadása jellemzik. Képei főleg angol magántulajdonban, de nyilvános londoni múzeumokban is (14 a National Gall.-ban, 11 a Wallace gyüjt.-ben). Korábbi képei: Nelly O’Brien (1763, Wallace-gyüjt.), Laurence Sterne tisztelendő (1760), Garrick színész a tragédia és komédia alakja közt (Rothschild-gyűjt., London). 1765—75. között választékosabb színezés, allegorikus staffázd, mely a kor divatjában gyökerezik. A 3 Misses Montgomery Hymen mellszobrát koszorúzza meg