Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
S - Steinere Rezső - Steinfeld Sándorné - Stienhardt Antal - Steinhausz László - Steinle, Eduard Jakob von - Steinlen, Th. Aléxandre - Stélé - Stella Kristóf - Stella Jacques - Stepanek Ernő - Stephan Henrik - Stephani, Henrik - Stephanos - Stepht
Steinfeld 474 műveivel (Michelangelo, Este, Lavina). S. 3. Rezső, festő. Az 1870-es években telepedett le Sopronban, hol főleg arcképeket festett. 1882. egyházi és genreképeket állított ki a bpesti Műcsarnokban. Az 1890-es években S. restaurálta a sümegi püspöki kastély régi képeit. 1897. részt vett a Soproni Képzőművészeti Kör megalapításában s annak utóbb alelnöke volt. STEINFELD Sándorné, Perényi Lenke, festő, * Kecskemét 1892 szept. 1. A bpesti képzőművészeti főiskolán Vaszary Jánosnál és Münchenben tanult. 1932. dicsérő elismerést kapott a Szinyei Társaságtól. 1924. New Yorkban telepedett le. STEINHARDT Antal, építész, * Budapest 1856, I u. o. 1928. Itt végezte tanulmányait. Láng építésszel együtt S. alakította át a Rákóczi-úti Pannónia-szállót Bpesten, közösen tervezték a pécsi színházat, stb. Saját tervei szerint épült a szegedi Kass-szálló, a Magyar Tisztviselők Orsz. Egyesületének bpesti palotája, stb. STEINHAUSZ László, építész, * Lőcse 1854, + u. o. 1908. Budapesten Steindl Imrénél végezte tanulmányait, azután a Műemlékek Orsz. Bizottságának építésze volt s mint ilyen sok magyar műemlék restaurálásában vett részt. STEINLE, Eduard Jakob von, német festő, * Bécs 1810, Majna-Frankfurt 1886. Kupelwieser tanítványa, 1828-tól Frankfurtban élt. S. Schwind mellett a délnémet romantika legkiválóbb képviselője, azzal ellentétben főleg a vallásos festészetet kultiválta (pl. a kölni dómban, strassburgi /münsterben, frankfurti székesegyházban). Legvonzóbbak romantikus képei, pl. a Lorelei, A toronyőr és hegedűs (München, Schack-képtár). — Irodalom: Popp (Mainz, 1906). STEINLEN, Th. Alexandre, francia grafikus (1850—1923), Párizsban működött. Témáit a munkásosztály küzdelmeiből meríti. A mosónő, a munkába indulók, a korcsma, a boulevardok és a párizsi külvárosok képe, ez foglalkoztatja leginkább. S. mint illusztrátor is dolgozott, de tehetsége a sokirányban való működés folytán ellaposodott és nem fejlődött ki. 1912-ig, illusztrációkon kívül, 115 rézkarcot, 170 litográfiát, 185 zeneműcímlapot és 37 plakátot készített. — Irodalom: E de Crauzat (Párizs, 1913). Conrad: STÉLÉ, eredetileg az oszlop egyik görög elnevezése, a görög művészetben a sírkő neve. Alakja hosszúkás négyszögű kő, többnyire márványlap, amely rendszerint architektonikus keretet, fölül ormos lezárást kapott s a halott domborművű alakjával volt díszítve (a lovas Dexileos, mint győző). A leghíresebb, leghangulatosabb relief-díszű S. Hegeso síremlékéül szolgált. (L. Síremlék.) STELLA 1. Kristóf, hadi mérnök, építész. 1581. Eger várát. 1590. Szendrő várát építette. + Eger 1596-iki ostroma alkalmával. S. 2. Jacques, francia festő. Lyon 1595, + Párizs 1657. Először atyjánál, egy Lyonban letelepedett flamand festőnél, Francois S.-nál tanult, 1616-tól előbb Firenzében Callothoz csatlakozott, majd 12 évig Rómában ettől fogva Poussin hűséges követője. 1634. tért vissza Párizsba, hol udvari festő. Madonnákat és szent családokat festett főleg. Képei a Louvreban, francia vidéki képtárakban, továbbá Bécs, Kunsthis. Mus. (Salamon ítélete), bpesti Szépm. Múz. (Mária eljegyzése Józseffel). Képei után többször réz- és fametszeteket, továbbá iparművészeti tervrajzokat is készített. STEPANEK Ernő, festő. * Cegléd 1881 jan. 29. A bpesti képzőművészeti főiskolán tanult, azután Kiskunhalason volt rajztanár. 1914 óta főleg tájképeket állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. STEPHAN Henrik, festő és grafikus, * Máriakéménd (Baranya vm.) 1896 márc. 7. A bpesti képzőművészeti főiskolában Réti István növendéke volt. 1920—21. bejárta Olaszországot, majd Weimarban a Bauhaus tanítványa lett s főleg szobrászattal és építészettel foglalkozott. 1925. hazajött. Olaszországi kubista kőrajzait a weimari Bauhaus adta ki. 1927. a kasseli Kunsthaus Messingben rendezett önálló kollektív kiállítást olajfestményeiből és grafikai műveiből. Újabban visszatért a tárgyias festéshez. STEPHANI, Henrik, kódexmásoló, kiváló miniatűrfestő és könyvkötő. * Vesztfáliában a XIV. sz. első felében; a század végén plébános Csukárdon (Pozsony vm.). Imrefi János pozsonyi őrkanonok megrendelésére egy missalet másolt, melynek írásával, festésével és kötéseivel 1377. készült el. A miniatűrökkel gazdagon díszített kódex a gyulafehérvári Batthyánykönyvtár tulajdona. S. sokáig Stepht néven szerepelt a szakirodalomban. — Irodalom: Varjú E., A gyulafehérvári Batthyány-könyvtár. Budapest, 1899. Hoffmann Edith, Henrik csukárdi plébános miniátor. Orsz. Magy. Szépművészeti Múz. Évk. 1927. STEPHANOS, Kr. e. I. század végén működő archaizáló másolóművész. Passteles tanítványa, aki egy V. századbeli, gyakran másolt mintakép után készült álló ifjú atléta szobrát nevével jelzett (Villa Albani). STEPHT, 1. Stephani, Stepht