Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
S - Szalay Károly - Szále István János - Szalkay Gusztáv - Szamosi Imre - Szamosi Sóós Vilmos - Szamossy Elek - Szamossy László - Szamovolszky Ödön - Szana Tamás
Szálé 488 oldalán tanulta meg, majd Pergamonban Wiegand vezetése mellett résztvett az ásatási munkában. Később a Nemz. Múzeum régészeti osztályán az orsz. régészeti térkép előmunkálataival foglalkozott. Bejárta a dunai Limes vonalát, római castellumokat mért fel s a dunabogdányi castellum helyén ásatást kezdett. Kenézlőn, kutató munkája közben, a leomló Tiszapart maga alá temette. Sz. 2. Károly, festő, * Budapest 1863 dec. 4. A budapesti Képzőműv. Főiskolán Lotz osztályán tanult. 1888-tól szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain (Az ér partján, Nyaraló fővárosiak stb.). SZÁLÉ István János, festő, • Losonc, 1811, Magyaróvár 1870 ápr. 13. Bécsi tanulmányai után ott, Pesten és Magyaróvárott tájképeket és arcképeket (felesége arcképe, önarckép stb.) és történeti tárgyú képeket festett (Zrínyi, a költő, Dugovics Titusz Nándorfehérvár ostrománál stb.). Egyik legjobb műve A királyok imádása (1840). Allegória József nádor ötvenéves jubileumára c. nagy festménye a M. Tört. Képcsarnokban, s több arcképe és a Kies vidék c. táj képe a Szépművészeti Múzeumban van. SZALKAY Gusztáv, festő, * Budapest 1874, * 1933. Itt, Bécsben és Münchenben tanult. Arc- és csendéletképeket festett. 1913 óta kiállítója a Műcsarnoknak és a Nemz. Szalonnak. SZAMOSI Imre, szobrász, * 1887 dec. 30. Marosújvár (Alsófehér vm.). Budapesten az Iparművészeti Iskolában Mátrai Lajos vezetése alatt, majd Párizsban a Julian-akadémiában tanult. 1908-ban Délafrikába utazott és Johannesburgban telepedett le, ahol saját műterme volt, melyben részint önálló művészi munkákat (arcképszobrok, akt-tanulmányok, néprajzi stúdiumok), részint épületek részére díszítőmunkákat végzett s az ottani ipariskolában a mintázást is tanította. A világháború kitörésekor internálták és 4 évet töltött a durbani (Natal) fogolytáborban. 1918. Budapestre jött s azóta állandóan itt él. Sz. készítette egyebek közt az újpesti hadiemléket. Egyéb munkái közül említésre méltó a Szomjúság c. szoborműve, mely bronzba öntve 1924. Párizsba került. SZAMOSI SOÓS Vilmos, szobrász és éremművész, * Kolozsvár 1885 szeptember 22. Budapesten folytatott tanulmányainak elvégzése után főkép emlékérmekkel, plakettekkel szerepelt a kiállításokon (pl. Pécsi dalárda). 1920. a Herbert Viktor-díjat nyerte. Több műve van a Szépművészeti Múzeumban, Kacsák c. bronza a székesfőváros tulajdonában. SZAMOSSY J. Elek, festő, Déva 1826 jún. 28. – Budapest 1888 ápr. 21. Bécsben és Velencében végezte tanulmányait, aztán Békésgyulán, Dél- Magyarországon, Pesten, Nagyváradon dolgozott. Oltárképeken kívül főkép arcképeket festett eklektikus módon. Művészettörténeti jelentőségre tett szert azzal, hogy ő biztatta az asztaloslegény Munkácsyt festésre s ő volt az első oktatója. Három arcképe és Szűz Mária c. olajfestménye a Szépművészeti Múzeumban, önarcképe a M. Történelmi Képcsarnokban, huszonkét műve a temesvári múzeumban, gróf Széchenyi István arcképe az Erdélyi Nemzeti Múzeumban van. Sz. 2. László, festő, az előbbi fia. Budapest 1866 ápr. 27. Bécs 1909 jan. 2. Előbb zenei, azután Münchenben, Párizsban festési tanulmányokat végzett. Római tartózkodása éveiben az odavaló társasélet előkelőségeinek körében keresett arcképfestő volt (Doria-Pamfili hg., Fraknói, Vanutelli bíboros stb.). SZAMOVOLSZKY Ödön, szobrász, * Nagyberezna 1878 dec. 26, + Budapest 1914 dec. 28. Az ungvári agyagipari szakiskolában és Mátrai vezetése alatt a bpesti iparművészeti iskolában tanult, majd Zala György, utóbb Róna József műtermében dolgozott. Közben Olaszországban, Münchenben és Párizsban képezte magát. Itthon eleinte dekoratív szobrászmunkákat is végzett; egyebek közt ő mintázta a bpesti Szent István-templom főkapujának tizenkét apostol fejét. Horvai Jánossal közösen készítette a rozsnyói gróf Andrássy Franciska-szobrot és a kassai honvédemléket, melyet a csehek eltávolítottak. Ez a sors érte az 1910. készült ungvári Dayka Gábor márványszobrát is. A müncheni nemzetközi kiállításon 1911. Névtelenek c. kettős csoportjával aranyérmet nyert; e csoport nagyobbik női alakját állította fel a székesfőváros a művésznek a Kerepesi úti temetőben lévő sírjára. Neve akkor lett országosan ismertté, amikor 1907. Gách Istvánnal közösen készített terve a Szabadságharc-szobor pályázaton megnyerte az első díjat és a kivitellel való megbízást. 1913. a Műcsarnokban e szobor egyik teljesen elkészült részével, a Rigával, állami aranyérmet nyert. 1914. az Erzsébet-szoborpályázatra készített pályatervet, de ez év végén hirtelen elhúnyt. Erőteljes, realisztikus mintázás jellemzi stílusát. Egy akt-szobra a Szépművészeti Múzeumban, Imádkozó angyal c. bronzszobra a főváros tulajdonában van. — Irodalom: A Gyöngyösi Irodalmi Társaság Évkönyve, Ungvár, 1915, 125—141. 1. SZANA Tamás, író, * Tiszafüred Szana