Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
S - Szerémi Alajos - Szerencsi Zoltán - Szeszák Ferenc - Sziám művészete - Szigethy István - Szigeti Jenő - Szíjmunka - Szikora György - Szikszay Ferenc
Szerémi 502 Szikszay bejárta Európát, megfordult Ázsiában, Afrikában és Amerikában, évekig élt Bécsben, végül 1844. Pesten telepedett le, hol 1845. kőnyomdát nyitott. Úttörője volt nálunk a színes művészi litográfiának, enemű, az akkori hazai viszonyokhoz mérten nagyszabású műve a Magyar hajdan és jelen c. album, mely szinte mintakönyve volt a különféle litográfiai eljárásoknak. Sz. a litográfia terén is inkább technikus volt, mint művész. 1848. Sz. adta ki az első magyar nyelvű politikai élclapot, a Charivarit, melynek kőrajzait ő maga készítette. Belépve a magyar hadseregbe, 1849. mint honvéd alezredes a komáromi várban szolgált s ő gyártotta a várparancsnokság rendeletére a litografált komáromi pénzjegyeket. A szabadságharc után Londonba költözött, hol Silicatropissa nevű kőkonzerválószerével tűnt fel. 1855. megbízást kapott az angol parlament-épület (Westminster Palace), majd a londoni Szt. Pál-székesegyház faragott köveinek konzerválására. E konzerválószert ,,Szerelmey stone Liquid No. 101“ néven ma is gyártja a Szerelmey Limited London. Technikai találmányainak hosszú sorát az 1862 londoni kiállításon mutatta be. — Irodalom: Szentiványi Gy., Sz. Egy kalandos művészpálya a XIX. sz.-ban. Bpest, 1934. Szentiványi. SZERÉMI Alajos, festő, * Budapest 1863 júl. 8. A bpesti mintarajziskolában szerzett rajztanári oklevelet. 1900. illusztrációkat festett a Vasárnapi Újság részére (Madách Imre sírja stb.). SZERENCSI Zoltán, festő, * Kassa 1897 szept. 20. Budapesten és Münchenben tanult, azután a Római Magyar Akadémia ösztöndíjas tagja volt. 1924 óta szerepel fővárosi tárlatokon aktjaival és tájképeivel. A Szinyei Társaságtól kitüntető és dicsérő elismerést kapott. SZESZÁK Ferenc, 1. Kolozsvári-Szeszák. SZIÁM MŰVÉSZETE. A Sz.-ben ( Indonéziai művészet) 5 korszakot szoktak megkülönböztetni. Az első, mely Kr. e. 250—Kr. u. 350-ig tart, a hindu befolyás, a másodikat (350—750) a Gupta-hatás jellemzi. A harmadik, az ú. n. Szukothai-Szavankolok-korszak (750—1100) a nemzeti művészet megalakításának korszaka. A negyedik Pítszanlok-Lokbaru (1100—1350) kisebb igényű továbbfejlődés, az ötödik, vagyis Ayuthia-korszak határozott hanyatlást jelent. Sziám, mióta történelmét ismerjük, a buddhizmusnak egyik legerősebb vára. Építészetében, valamint szobrászatában erős khmer hatások (1. Khmer művészet) érvényesültek. A khmer prangból fejlődött ki a saroképítményekkel ellátott praprang. Hasonló jellegű épület a pracsedi. Ez abban különbözik amattól, hogy míg a pra-prang tetején sikhara (1. Indiai művészet) emelkedik, addig a pracsedit harang alakú sztupa koronázza. A sziámi templom (vat) 3 főrészből áll: a főtemplomból (bot), a melléktemplomból (villan) és a mellette emelkedő pracsediből. A sziámi szobrászat nagyon kötött stílusú és kevés változatot ismerő buddhista szobrászat. Fénykorát a XI. sz.-ban élte. Ekkor alakult ki a sajátos sziámi Buddha-típus, melyből azonban még hiányzik az ajkakat keményen elhatároló bemetszés és a szalagszerűen formált összenőtt szemöldök. E sajátosságok, valamint az usnisa (1. Buddhista művészet) helyén emelkedő, csúcsban végződő lángnyelvek, már a hanyatlás korának ismertető jelei. Sziám művészi iparának különböző ágai közül a szövést, különösen a selyemszövést és az ezüstművességet illeti különös dicséret. Az ékszerek (elsősorban a gyűrűk) legnagyobb szépsége abban van, hogy minden ékítményük, látszólagos pazarságuk mellett is, gyakorlatilag és eszmeileg megokolt. Takács: SZIGETHY István, festő és grafikus, Erzsébetváros 1891. Zemplényinél és Ferenczynél, majd Nagybányán és Münchenben tanult. Többször kiállított a Nemz. Szalonban és a Művészházban, kollektív kiállítása volt (1923) a Belvederében. „Exlibris“ (1916), „Rajzok Szomoryhoz“ (1917) címen önálló kötete és „Grotesque“ (1922) c. rézkarcalbuma jelent meg. A groteszk felé hajló expresszionista tárgylátása leegyszerűsítő, plakátszerűen szuggesztív. Tollrajzai George Grossra emlékeztetnek. SZIGETI Jenő, festő, Bpest 1881 jan. 30. Hollósynál tanult Münchenben és Nagybányán. 1902. állított ki először. Több díjat nyert. Gyűjteményes kiállítása volt 1912. a Művészházban. A Paál László Társaság tagja. Főleg a tájkép érdekli. SZÍJMUNKA, 1. Magyar népművészet. SZIKORA György, festő. 1806—9. közt lett szegedi polgárrá. Utóbb néptanító volt Makón. 1838. Kőszeghy László Csanádi püspök arcképét festette meg a szegedi városi tanácsterem részére. Alighanem az ő fia volt az a miniatűrfestő, akinek egy női képmását 1916. árverezték a Szent György Céh aukcióján s amely a következőképen volt szignálva: „Szikora J. 1848.“ Egy Sz. Döme nevű festő az 1830-as években Makón élt. SZIKSZAY Ferenc, festő, * Budapest 1871 febr. 16. + a franciaországi Orsay 1908 júl 18. Párizsban tanult s ott