Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
T - Tafner Vidor - Tahi Antal - Tahy György - Tahy János - Taiga (Taigado) - Taiki - Taille Douce - Taine, Hippolyte - Taiszer János - Tájkert - Tájnai Gillemot Ödön - Takách Béla, gyöngyöshalászi - Takách Jenő, dukai - Takács Ferenc - Takács István - Takács Zoltán (felvinci)
Tafner „Szín és színharmónia“, mely Budapesten 1885. jelent meg. TAFNER Vidtor, iparművész, • 1881 nov. 2. Középiskolai tanár. Mint iparművész, autodidakta. Kerámiával, vert bronz- és ezüstmunkáival számosparművészeti kiállításon vett részt. gy vázáját a bécsi iparművészeti múzeum szerezte meg. TAHI Antal, festő. * Budapest 1855 szept 2. 1 u. o. 1902 aug. 31. Szülővárosában és Párizsban tanult, azután főkép halkhangú tájkép-vízfestményekkel szerepelt a Műcsarnokban. Rézkarcokat is készített. 1900. Alkony c. képét az Esterházy-díjjal tüntették ki. Ez a műve, továbbá Csatornaőrházak, Falusi csendélet, Férfiarckép, Karácsonyest, Pihenő és Tájkép c. képei a Szépműv. Múzeum tulajdonában vannak. Munkatársa volt a londoni The Stúdiónak s e minőségében nagy szolgálatokat tett a magyar művészet külföldi propagálása körül. TAHY 1. György, festő, * Párizs 1887 nov. 27. Mint autodidakta kezdett festeni, utóbb (1917—19) a bpesti Képzőműv. Főiskolán Balló Edénél és Réti Istvánnál tanult. Budapesten működik. T. 2. János, festő, * 1865 körül, * New York 1928 (?). Budapesten a mintarajziskolában és külföldön tanult festeni. Utóbb New Yorkban telepedett le. Egyik főműve Liszt II. rapszódiája c. olajfestménye. TAIGA (Taigado) 1. Ikeno Taiga, TAIKI. A kínai taoista felfogás szerint a mindenséget betöltő két elem, a yang (pozitívum) és yin (negatívum), azaz a hatás és ellenhatás jelképes rajza: a kör, melyet egy két ellentétes félkört leíró vonal oszt két egyenlő, egy fehér és egy fekete részre. Az előbbinek kiugró felében egy fekete, az utóbbinak kiugró felében egy fehér mag. A kínai díszítőművészet mindenütt alkalmazza e legfontosabb kozmikus jelenséget. TAILLE DOUCE, rézmetszet (Gravure en T., francia), ellentétben az acélmetszettel, amelyet taille dure-nek neveztek, minthogy kemény anyagba van vésve. TAINE (ejtsd: tén), Hippolyte, francia esztétikus, történész és filozófus, * 1828-ban, * 1893-ban. A milieu-elmélet megalapítója, amely szerint a művészet fejlődési feltételeit a környezet viszonyai döntő módon befolyásolják. Művészeti tárgyú főműve a Philosophie de l’art, amely igen népszerű munka lett s magyarul is megjelent. Egyéb művei főként filozófiai, irodalomtörténeti és történelmi tárgyúak. TAISZER János, szobrász és éremművész, * Törökbálint 1878 júl. 17. A budapesti Iparművészeti Iskolában Loránfinál tanult, azután a pécsi Zsolnay-gyárban, majd 1906—9. Csikágóban ugyancsak kerámiai gyárakban dolgozott, mint mintázó. Hazatérve, másfél évtizedig a MÁV szolgálatában állott , végül Szegeden telepedett le, hol dekoratív szobrászattal és plakettkészítéssel foglalkozik. Tőle valók a szegedi nemzeti emlékcsarnokban Böhm Károly mellszobra, Vörösmarty Mihály, gróf Klebelsberg Kunó és Vitéz János reliefjei. TÁJKERT, a kertművészetben a szabad természet utánzásából kifejlődött iránya a kertnek (1. Kertművészet). TAJNAI GILLERIOT Ödön, festő, 1. Gillemot D. TAKÁCH J. Béla, gyöngyöshalászi, festő, építész, iparművész, * Munkács 1874 aug. 5. Budapesten és Párizsban végezte tanulmányait, éveken át New Yorkban működött (építészeti belső kiképzések), végül Budapesten telepedett le, ahol kisebb festményeket, iparművészeti munkákat állított ki. 1922. az állami vízfestmény-díjat, 1926. a székesfőv. vízfestmény-díját nyerte. Budapest a Rózsadombról c. festménye a Fővárosi Képtárban. T. 2. Jenő, dukai, festő, * Veszprém 1888 máj. 31. Grácban, Nagybányán és Kecskeméten tanult festeni. 1926. Bécsben telepedett le. 1920 óta hangulatos tájképeket állított ki a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. TAKÁCS J. Ferenc, festő. Az 1840-es években Bécsben, utóbb Pécsett élt. 1843—63 közt táj- és életképeket állított ki a Pesti Műegyletben. T. 2. István, festő, * Mezőkövesd. A bpesti Iparművészeti Iskolában tanult. Harmadmagával T. díszítette freskókkal a mezőkövesdi templom gótikus kápolnáját 1933, s ugyancsak ő festette a bpesti Rózsa-téri gör. kat. templom falképeinek nagy részét. Az egri egyházmegye több templomát szintén T. festette ki. T. 3. Zoltán (felvinci), múz. igazg., egyetemi tanár és műv. író. * Nagysomkút 1880 ápr. 7. Művészettörténeti és festészeti tanulmányai után 1905. az Országos Képtár, a későbbi Szépművészeti Múzeum szolgálatába lépett. 1919. megszervezte a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeumot, melynek vezetője lett. Eleinte a régi német művészet kutatásával foglalkozott és tanulmányai eredményét többnyire német folyóiratokban közölte. Később keletázsiai művészeti tanulmányokat folytatott. Közben a hazai művészeti viszonyokról is írt ismertető és kritikai cikkeket a „Pester Lloyd számára, önálló művei, Dürer, Budapest, 1909. A Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum, 520 Takács