Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
T - Toulouse-Lutrec, Henri de - Toutin, Jean - Toyokuni, Utagawa Ichiyósai Toyokuni - Tőkés Sándor - Tölgyessy Artúr - Töpler Ottó - Török Ede - Török Éva - Török György - Török Gyula - Török Jenő - Török Olga, Gogl Vilmosné - Török Sándor Károly - Török félfajanszok - Török művészet - Történelmi képcsarnok, magyar - Tőry Emil
Toulouse-Lautrec 546 TOULOUSE-LAUTREC (ejtsd: tulúzlotrek), Henri de, francia festő és grafikus (1864—1901), a posztimpresszionista irány egyik legérdekesebb alakja. Bonnatnál és Cormonnál tanult, majd Degas gyakorolt reá erős hatást. Képei, amelyeket mesteri vonalvezetés, markáns jellemzés, raffináltság és sok dekoratív erő karakterizálnak, legszívesebben a modern nagyváros miliőit, főként az éjjeli élet, mulatók, tánchelyek, mondain társaságok életének jeleneteit ábrázolják. Művészetének csúcspontjait litográfiái jelentik, amelyek stílusában úttörő jelentősége van, éppen úgy a plakátrajzolásban, amelynek ő a legnagyobb jelentőségű kezdeményezője. — Irodalom: Coquiot (Paris, 1921); Duret (u. o., 1920); Joyaut (u. o., 1927); Lapperent (u. o., 1927); Jedlicka (Berlin, 1929); TOUTIN (ejtsd: tuten), Jean, a XVII. század első felében Chateaudunben élt, ötvös, réz- és díszítménymetsző és zománcozó festő volt; mint ilyen, nagy érdemeket szerzett, mert ő festett először zománcot az olajfestmények összes színeivel. Átlátszatlan és a tűzben nem változó színekkel festett. A fémet először fehér, vagy más világos, vékony zománcréteggel alapozta. Mielőtt ezt az eljárást feltalálta, a transz-emailnak volt kiváló mestere. TOYOKUNI, 1. Utagawa Ichiyasai Toyokuni I. TŐKÉS Sándor, festő, * Debrecen 1882. Bosznay Istvánnál, majd a budapesti mintarajziskolában és Nagybányán tanult. Jelenleg Karcagon él. 1906 óta főleg táj- és csendéletképeket fest. TÖLGYESSY Artúr, festő, Szeged 1853 máj. 1. Budapest 1920 febr. 2. Bécsben és Münchenben végezte tanulmányait s itt és Budapesten festette nagyobbára alföldi és balatonmenti, hangulatelemekre épített, tárgyiasan megfestett tájképeit. 1897. az Esterházy-díjat, 1899. a Társulati díjat nyerte. 1910. kollektív kiállítása volt a Műcsarnokban. Az akarattai partok, Aranysugarak, Birkapásztor, Délibáb a pusztán, Hajnali szürkület, Homokbánya, Magányban és Pusztaszeri homokbuckák c. képei a Szépműv. Múzeumban vannak. TÖPLER Ottó, festő. Mint katonatiszt Érti János soproni festőtől tanult. Leginkább tájképeket festett, Sopron 1861. TÖRÖK 1. Ede, festő, * Vác 1836 okt. 27. u. o. Szülővárosában többszáz arcképet festett, különösebb stílusbeli jelentőség nélkül. T. 2. Éva, festő, * Budapest 1905 júl. 11. Beron Gyulánál, majd a képzőm. főiskolán Réti Istvánnál tanult. Impresszionista képeiből 1931. a Nemz. Szalonban rendezett gyűjt. kiállítást. T. 3. György, festő Aradon. A budapesti mintarajziskolában és Nagybányán tanult. 1912. állított ki először a bpesti Műcsarnokban. T. 4. Gyula, festő, • Eperjes 1879 jún. 5. A bpesti mintarajziskolában 1903. szerzett rajztanári oklevelet s azután Eperjesen működött. 1912 óta többször kiállította tájképeit a budapesti Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Jelenleg Kassán él. T. 5. Jenő, festő, * Budapest 1880. U. ott, Münchenben, Párizsban végezte tanulmányait s gyöngéd, a tónus finomságait hangsúlyozó fejeket, egyes alakokat állított ki Budapesten. Kisméretű tájképei Mednyánszkyhatást árulnak el. Gyüjtményes kiállítása volt 1924-ben az Alkotás Művészházban. Templom a domboldalon c. festménye a Szépműv. Múzeumban. T. G. Olga, Gogl Vilmosné, festő, Magyardiószeg (Pozsony vm.) 1887 jan. 1. Budapesten Karlovszky Bertalannál és Párizsban Lucien Simonnál tanult. Budapesten működik s 1913 óta arc- és figurális képeket állít ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. T. Z. Sándor Károly, festő, * Budapest 1895 szept. 16. Itt tanult s 1914 óta főleg tájképeket állít ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. TÖRÖK FÉLFAJANSZOK. A keleti agyagművességnek rendkívül hatásos és művészi tekintetben jelentékeny termékei a törökök által már a XVI. század óta készített csempék, tálak, tányérok, korsók és palackok. Soká azt hitték, hogy ezek perzsa eredetűek és ezért tévesen rhodusi vagy lindosi fajanszoknak nevezték őket. A T. többnyire fehér alapra festett kobalt- és türkizkék, zöld és vörös díszítését fekete körvonalak határolják. A dísz rendesen nagy, stilizált virágokból, ú. m. tulipánokból, liliomokból, rózsákból és szektákból alakul; a ritkábban előforduló díszítőelemek közül felemlítendők a palmetták, fák, állatok és emberek alakjai, sőt hajók is. A régi T. leszármazottjai a XVIII. és XIX. század ú. n. anatóliai fajanszai, melyeknek fő gyártási helye Kutahia volt. A régi technika szerint, részben régi mustrákkal készültek, de silányabb és törékeny anyagból. Layer, TÖRÖK MŰVÉSZET, 1. Mohammedán művészet TÖRTÉNELMI KÉPCSARNOK, MAGYAR, 1. Budapest közgyűjteményei. TÖRY Emil építész, műegyet. rendk. tanár, * Budapest 1863 ápr. 17. u. o. 1928 máj. 31. Régebben sikerrel foglakkozott tisztán monumentális jellegű feladatokkal, többek közt úgy az első Tőry