Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

M - Maes, Everard Crynsz van der - Maes Nicolaes - Magagnati, Girolamo - Magnasco, Alessandro - Magner Károly - Magnus, Eduard - Magnussen, Harro - Mágócsy Etus - Magrini, Isidoro - Magyar Bálint - Magyar Gergely

Maes 56 művel, P. Veronese, Tiepolo stb. A né­metalföldiek közül: a Flémalle-i mes­ter, Henri met de Bles, H. Bosch, id. P. Bruegel, Rubensnek 60-nál több kitűnő műve (köztük a Királyok imá­­dása), Van Dycknek néhány legszebb műve: Jordaens (Családi arckép) stb. A hollandi iskola alig van képviselve. Rembrandt, Artemisia királynő (1634). Németek: Dürer (önarckép 29 éves ko­rából, 1498), L. Cranach stb. A XVII. és XVIII. sz-beli francia iskola kép­viselői: Poussin, Claude Lorrain, Wat­teau (Táncmulatság a szabadban, Tár­saság a St.-cloudi parkban). A föld­szinten van elhelyezve a szobrászati gyűjtemény. Rózsaffy, MAES (ejtsd: mász), 1. Everard Crynst van der, hollandi festő (1577— 1656). Carel van Mander tanítványa. Hágában élt. Festőiségével megkapó, kiváló műve a hágai városi múzeum­ban (1617). M., 2. Nicolaes, hollandi festő. * Dordrecht 1632,­­ Amsterdam 1693 Rembrandt tanítványa. Amsterdamban élt. Képei többnyire interiőrök, mély térhatással, a chiaroscuróból kiemel­kedő egy-egy alakkal (többnyire öreg­asszonyok), helyenkint felragyogó szí­nekkel. Rembrandt befolyása alatt az elbeszélő genrekép megkapóan festői élménnyé változik át. Kiváló példák: Az asztali imádság (Amsterdam, Rijks­­museum), Gyümölcsöt hámozó asz­­szony (Berlin, Kaiser Friedrich-Mu­seum). Ritka szenttörténeti képei kö­zül kiválik a­ soká Rembrandtnak tu­lajdonított Krisztus megáldja a gyer­mekeket (London: National Gallery) és a budapesti Múzeum nagy Ecce hóm­ója. Ezenfelül három arcképe van a Szépművészeti Múzeumban. Gyer­­mek szarvassal, a budapesti Ráth György-múzeumban. — Irodalom: W. R. Valentiner (Stuttgart, 1924). Éber: MAGAGNATT (ejtsd: Anyáti), Gi­rolamo, híres üvegkészítő Velencében a­ XVII. sz-ban. Ő volt állítólag az első, aki a hamis drágaköveket ismét készítette. MAGNASCO (ejtsd: mányászkő), Alessandro, máskép Lissandrino, gé­­nuai festő, * Génua 1681.­­ u. o. 1747, Stefano M. génuai festő fia. A milá­nói barokk gyorsfestőnek, Filippo Abbiatinak tanítványa, kinek széles ecsetkezelését még tovább fejlesztette. Élete nagy részében Milánóban, 1735- től kezdve Genuában működött. Sötét hangulatú, helyenként erős világítású tájképeit azelőtt sokszor Salvator Ro­­sának tulajdonították, kire olykor em­lékeztet. Sovány, hirtelen odavetett alakjainak romok vagy nagy fák a hátterei, máskor konyha vagy refek­­tóriumok belseje. Fantasztikus képein sötétbarnás háttér előtt hirtelen fel­villanó fények cikáznak végig és ide­ges ecsetvonásukkal gyakran inkább vázlatszerűen hatnak. Az utóbbi az oka, hogy benne legújabban az im­presszionizmus előfutárját vélték föl­fedezni és képei nagyon keresettek lettek. Hatása a XVIII. sz.-i velencei festőkre, köztük Guardira, de legin­kább Marco Riccire igen nagy volt. Csaknem minden nagyobb képtárban képviselve van; a bpesti Szépműv. Múz.-ban öt képe. — Irodalom: Gei­ger B (Berlin, 1914). MAGTÉR Károly, keramikus a XVIII. sz. második felében Győrött. Fellner Jakab építész tervei szerint 1774. rokokó-stílusban, 1778. XVI. La­jos stílusában összesen 40 drb fajansz­­kályhát készített az egri érseki lí­ceum tantermei és lakásai részére, melyek nagyrészt ma is megvannak s melyek a hazai keramikus művé­szetnek igen becses emlékei. MAGNUS, Eduard, német festő, • Berlin 1799,­­ u. o. 1872. A berlini műv. akadémián tanult, Olaszország­ban és Párizsban is járt. 1835—50 kö­rül Berlin divatos arckénfestője volt, kinek szentimentális női képmásai (pl. Jenny Lind énekesnő arcképe a berlini Nationalgalerieben) a kor íz­lésének hízelegtek. MAGNUSSEN, Harro, német szob­rász,­­ Hamburg 1861.­­ Grünewald 1908. Reinhold Begas tanítványa. Je­lentékeny része volt a német csá­szárság alatt kínálkozó feladatokban (több Bismarck-szobor stb.). Tőle való Nagy Frigyes ülő márványszobra a potsdami Sanssouci-kastélyban, Hon­tems János emlékszobra Brassóban (1898). MAGÓCSY Etus, festő, 1. Csillag Józsefnk. MAGRINI, Tsidoro, olasz szobrász, * Magnano di Riviéra 1887 jún. 17. Firenzében tanult. 1906. Budapestre jött s a kiválóbb magyar művészek műveit faragta márványba, önállóan is mintázott; ezek közül kiválik Faun és nympha c. műve. MAGYAR 1. Bálint (Waltern Unger), kőfaragó. 1403—4. a bécsi szent,Ist­­ván-templom építkezésénél működött. M. 2. Ede, építész, * 1878.­­ Szeged 1912 máj. 5. Budapesten tanult, majd Temesváron dolgozott, azután Szegeden telepedett le. M. tervezte a kapos­vári új színházat, a szegedi ref. egy­ház palotáját, a nagykikindai ref. templomot és több szegedi bérpalotát. Munkáit magyaros stílustörekvések jellemzik. M. 3. Gergely (Gregorius Hungarus aurilaber de Rimasabbati), ötvös. Rimaszombatból vándorolt ki Len­gyelországba s 1579. Lembergben nyert polgárjogot. Tekintélyes, vagyo­nos mester volt, akit 1590. a lembergi Magyar

Next