Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
V - Vas (Vass) Ferencné - Vass Viktor - Vasadi Ferenc - Vasadi Kalicza Erzsébet - Vásárhelyi Győző - Vasari, Giorgio
Vas Ján c. olajfestményét állította ki a Pesti Műegyletben. VAS (Vass) 1. Ferencné, festő Budapesten. 1914 óta sűrűn kiállít a Műcsarnok tárlatain. A M. Képzőművésznők Egyesületének 1918. évi kiállításán a báró Kohner Adolf-díjat nyerte. V. 2. Viktor, szobrász, * 1878. Budapesten tanult. 1907 óta számos szoborpályázaton vett részt és több díjat nyert. 1909 óta kiállítója a Műcsarnoknak. Több mint 300 síremléket és 32 hősi emléket készített, az utóbbiak közül kiválik a jászberényi hősi emlék. Tőle való Pázmány Péter szobra a szegedi nemzeti emlékcsarnokban. V. műve a Ludovika-Akadémia alapításának emlékszobra (1929). 1930. műteremkiállítást rendezett Budapesten. VASADI Ferenc, szobrász, * Budapest 1848 szept. 19., + u. o. 1916 nov. 12. Pesten és Münchenben féligmeddig autodidakta módjára tanult s díszítőműveket mintázott a Vigadó, a királyi Várpalota, a honvédminisztérium palotája számára. A parlament épületén tőle való több királyszobor, u. o. a főrendiház nagy társalgójában a Bölcsészet és Orvosi tudomány szoborcsoportjai. VASADI KALICZA Erzsébet, festő, 1. Kalicza E. VÁSÁRHELYI Győző, grafikus. Párizsban él s főleg reklámgrafikával foglalkozik. 1933. gyűjt. kiállítása volt az Ernst-múzeumban. Kiválóbb művei a Transatlantique, Pompeji idegenforgalmi és a Brazíliai kávéplakátok. VASARI (ejtsd: vázári), Giorgio, firenzei festő, építész és művészeti író, * Arezzo 1511, Firenze 1574. A Michelangelót követő eklektikusok egyik főképviselője, aki a Raffael és Michelangelo által alapított római nagy dekoratív iskola formáinak és humanista műveltségének felhasználásával nagy termékenységgel és gyorsasággal alkotta hideg és üres óriási freskósorozatait és függő képeit. Dekoratív tehetsége még jobban érvényesült építészeti alkotásaiban, melyek révén a késő renaissance egyik jelentékeny építészévé lett. Nevét azonban leginkább a XIII—XVI. sz.-ig élt olasz művészek általa írt híres életrajzai tartották fönn. Arezzóban egy francia származású üvegfestő, Guglielmo da Marcillat, volt az első mestere, majd Firenzében Andrea del Sarto, továbbá Bandinelli műhelyében tanult, legnagyobb befolyást azonban Michelangelo munkái gyakoroltak rá, melyeket Rómában szorgalmasan tanulmányozott és másolt. Legtöbbet Arezzóban, Firenzében és Rómában tartózkodott, de megfordult Bolognában (1539—40), Velencében (1541) és Nápolyban is (1544—45). Legkorábbi freskói saját házában, Arezzóban (1542 —47), olasz művészek dicsőítése, tájképek és allegórikus nőalakok, továbbá Eszter lakodalma (Arezzo, Badia). Jelentékenyebbek első történeti freskói, melyek III. Pál működését dicsőítik (1546, Róma, Pal. della Cancelleria). Élete nagy művének tartotta a firenzei Pal. Vecchio freskóit (1555—71), az elemek dicsőítése a görög-római istenmondák keretében (Sala degli Elementi), azután a föld istenének, azaz a Medici-családnak története s végre az óriási méretű csatajelenetek, mint a nagyherceg által képviselt toszkánai állameszmének dicsőítései. Ez utóbbiakban nyilvánul leginkább a művész akarásának szertelensége, mely azokat ma csaknem élvezhetetlenné teszi. Utolsó munkái e téren a vatikáni Sala Regiában a pápák politikai hatalmát hirdető freskói (1571—73, Róma). Függő képei vallásos és mitológiai tárgyakat dolgoznak föl, meglehetősen színtelenül, legtöbbször michelangelói formanyelven. Képei: Krisztus Máriánál és Mártánál (Bologna, S. Michele in Bosco); a korabeli arcképekben gazdag Nagy Szent Gergely lakomája (1540, Bologna, képz.), Mária szeplőtelen fogantatásának nehézkes allegóriája (1540, Firenze, SS. Apostoli), A bűnbánó Szt. Jeromos (Pitti), Piéta (1548, Ravenna, képt.), Szt. család (Bécs, Kunsthist. Mus., Mária a gyermekkel és a kis Jánossal (München); a világítási hatásánál fogva érdekes Jézus születése (Róma, Borghese-képt.); kései művei Firenzében a Rózsafüzéres Madonna (S. Maria Novella), Mária mennybemenetele (Badia), a Kánai menyegző és a mitológiai tárgyú Három grácia (mindkettő Budapest, Szépműv. Múzeum). Érdekesebb arcképei: Alessandro de’ Medici, Lorenzo de’ Medici (Uffizi). Sokkal maradandóbbat alkotott mint építész. Része volt a Vignola és Ammanati által megépített Vigna di Papa Giulio (Róma) terveiben, továbbá a Pal Vecchio (Firenze) belső átépítésében, főleg a lépcsőház és nagytermén (1540). Legjelentékenyebb alkotása azonban az Uffizi palotája, melyet az ő tervei után 1560. kezdtek s Paragi, Buontalenti és mások fejeztek be később. A kis téren két, mélyen elnyúló szárnnyal, melyet egy keresztszárny zár le az Arno felé, földszinti oszlopcsarnoka egyike a legszebbeknek Olaszországban. Eredeti épülete még az Abbadia (1550 körül, Arezzo), belül dongaboltozatos hoszszanti hajó, két kereszthajóval, a keresztezésen alacsony kupolákkal. U. i. saját szép lakóháza (ma Pál, Montuati). V. organizálóképességének köszönhető a firenzei művészeti akadémia alakulása (1561). 573 Vasari