Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
Z - Zenodoros - Zeubiger János András - Zeuxis (Zeuxippos) - Zevio, Stefano da - Zich Ferenc - Zichy István - Zichy Mihály - Zichy Mihály Társasaág - Zichy Johann - Ziegler Károly - Ziem, Félix
Zenodoros 626 után (1779), Buda herceg arcképe C. Lambach rajza után stb. ZENODOROS, görög eredetű ércöntő és vésőművész, ki Nevo idejében élt és a császár kolosszális ércszobrát készítette, melynél Plinius a kevéssé gondos kivitelt kifogásolja, ő készítette „Mercurius Dumias“ óriási ércszobrát is Arvernia szentélye számára. ZEUBIGER János András, festő, Budának a töröktől való visszafoglalása után (1686) telepedett le a magyar fővárosban s u. i. 1693 nov. 14. halt el. Egyházi képeket festett. ZEUXIS (Zeuxippos), a pontosi Herakleiából származó festő a Kr. e. V. sz. végéről, Athénben és Ephesosban is működött. Írott forrásokból arra következtethetünk, hogy súlyt helyezett a gondos technikai kivitelre, színezésre és árnyékolásra. Művei közül a hagyomány Zeus méltóságteljes alakját az istenek körében, Helénát, Pénelopét, a rózsakoszorús Erőst, a kígyókat fojtogató Heraklest és egy idillikus jelenetet, egy kentaur-családot emel ki. Weyde, ZEVIO, Stefano da, újabban inkább Stefano da Verona néven ismert veronai festő, * 1375, 1438 után. Pisanellónál idősebb festő, ki Pisanellóval való rokonságán kívül nyilván burgundi, kölni, vagy lombardiai mesterek hatása alatt állott. A Madonna a rózsaligetben (Verona, múz.) erősen Pisanello Máriájára emlékeztet annak Angyali üdvözletéből (Verona, S. Fermo), egy másik Madonna a gyermekkel, a Madonna fölött angyalok koronát tartanak (arany alap, u. o.). Két freskó Madonna is Veronában: a S. Giovanni in Valle kapuja fölött és a S. Maria della Scala szentélyében. ZICH Ferenc, festő, * Silberberg (Csehország) 1867, + Budapest 1913 okt. 16. Münchenben és Párizsban tanult s Corot stílusára emlékeztető, finom hangulatelemekkel átszőtt tájképeket festett Budapesten. ZICHY J. István gróf, festő, grafikus, művészeti író, * Bábolna 1879 márc. 31. Budapesten, Münchenben, Nagybányán, Párizsban tanult s eleinte inkább litográfiákat, utóbb festményeket állított ki (Kék asszony, Szent Margit csodatétele), dekoratív falképeket is festett (Zeneakadémia). 1934. a Magyar Történeti Múzeum főigazgatójává nevezték ki. Z. 2. Mihály, festő, * Zala 1827 okt. 21. Szentpétervár 1906 márc. 1. Bécsben tanult, de az ottani kisszerű biedermeier szellemen gyorsan felülemelkedve, már korai műveiben (Koporsó bezárása, Mentőcsónak) tragikus hangokat szólaltatott meg. Lélekbemarkoló és gondolatokat költögető művészete főképen akkor fejlődött ki, midőn Párizsban a nagyvilági, Pétervárott az udvari élet apró s nagy dolgainak vált közvetlen szemlélőjévé, utóbbi helyen mint több cár udvari festője. Ritka kifejező erejű rajzkészsége tette történeti, bölcseleti, politikai, erkölcsi reflexiókkal átszőtt s a liberalizmus eszményeit szolgáló műveit rendkívüli hatásúakká; kifejezésének eszköze és módja nagyobbára a crayon és a karton. Nagyobb kompozíciói: a Szirén-sorozat, A kísértetek órája, A démon fegyverei, az Autodafé, az Aradi vértanuk, a Tivornya stb. Kongeniálisan illusztrálta Madách, Arany, Petőfi, Lermontoff stb. műveit s ezernyi naplójegyzetszerű rajzot készített a cárok megrendelésére azok udvari ünnepségeiről, vadászatairól stb. — Irodalom: Bodányi G., Adatok Z. Mihály életéről és művészetéről (Budapest, 1907). — Zichy- Album (Budapest). Lázár Béla (Bp., 1928). Lyka: ZICHY MIHÁLY TÁRSASÁG, alakult 1930. Elnöke gr. Apponyi Antal. ZICK, 1. Januarius, német festő, * München 1735. Ehrenbreitstein 1797. Atyja, Z. 2. oldalán, majd később Párizsban tanult, 1758. Rómába ment, ahol R. Mengs iskolájával került érintkezésbe. Nagyszámú mennyezetképein, melyek 1778—86. keletkeztek és a délnémet freskófestés legkiválóbb alkotásai (Wiblingen, Obereschingen, Rot, Tiefenstein kolostor-templomok, Koblenz, Mainz kastélyok), a rokokó és klasszicisztikus irány lehető összeegyeztetésére törekedett, amennyiben az új irányt inkább csak az architektúrában és ornamentikában értékesítette. Oltárképei és színvázlatai a németalföldi genrefestéshez közelednek. 7., 2. Johann, német festő, * Daxberg 1702, Würzburg 1762. Konstanzi tanulóévei után állítólag Velencében Piazzettánál dolgozott. Főművei a bruchsali palota fogadótermének, lépcsőházának és márványtermének freskói (1751—54). Egyéb mennyezetképei: Raitenhaslach és Amorbach templomaiban, a würzburgi várkastélyban. — Irodalom: Feulner (München, 1920). Fleischer. ZIEGLER Károly, festő, * Segesvár 1866 dec. 7. Berlinben és Münchenben tanult. Budapesten képmásokon kívül naturalisztikus meglátású, a szász népéletből vett motívumokat és tájképeket állított ki (Erdélyi szász nő, Kertben, Bivalyúsztatás). 1904 óta a poseni, 1919 óta a königsbergi művészeti akadémia tanára. ZIEM, Félix, francia festő, * Beaune 1821, + Párizs 1911. Decamps tanítványa. Nagy sikereket aratott igen tetszetősen, szemfényvesztő ragyogással festett velencei látképeinek hosszú sorával. Jól van képviselve a Louvreban, Párizs város múzeumában (Petit Ziem