Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

Z - Zenodoros - Zeubiger János András - Zeuxis (Zeuxippos) - Zevio, Stefano da - Zich Ferenc - Zichy István - Zichy Mihály - Zichy Mihály Társasaág - Zichy Johann - Ziegler Károly - Ziem, Félix

Zenodoros 626 után (1779), Buda herceg arcképe C. Lambach rajza után stb. ZENODOROS, görög eredetű ércöntő és vésőművész, ki Nevo idejében élt és a császár kolosszális ércszobrát ké­szítette, melynél Plinius a kevéssé gondos kivitelt kifogásolja, ő készítette „Mercurius Dumias“ óriási ércszobrát is Arvernia szentélye számára. ZEUBIGER János András, festő, Bu­dának a töröktől való visszafoglalása után (1686) telepedett le a magyar fő­városban s u. i. 1693 nov. 14. halt el. Egyházi képeket festett. ZEUXIS (Zeuxippos), a pontosi He­­rakleiából származó festő a Kr. e. V. sz. végéről, Athénben és Ephesosban is működött. Írott forrásokból arra következtethetünk, hogy súlyt helye­zett a gondos technikai kivitelre, szí­nezésre és árnyékolásra. Művei közül a hagyomány Zeus méltóságteljes alak­ját az istenek körében, Helénát, Pé­nelopét, a rózsakoszorús Erőst, a kí­gyókat fojtogató Heraklest és egy idillikus jelenetet, egy kentaur-csalá­dot emel ki. Weyde, ZEVIO, Stefano da, újabban inkább Stefano da Verona néven ismert ve­ronai festő, * 1375,­­ 1438 után. Pisa­­nellónál idősebb festő, ki Pisanelló­­val való rokonságán kívül nyilván burgundi, kölni, vagy lombardiai mes­terek hatása alatt állott. A Madonna a rózsaligetben (Verona, múz.) erősen Pisanello Máriájára emlékeztet an­nak Angyali üdvözletéből (Verona, S. Fermo), egy másik Madonna a gyer­mekkel, a Madonna fölött angyalok koronát tartanak (arany alap, u. o.). Két freskó­ Madonna is Veronában: a S. Giovanni in Valle kapuja fölött és a S. Maria della Scala szentélyében. ZICH Ferenc, festő, * Silberberg (Csehország) 1867, + Budapest 1913 okt. 16. Münchenben és Párizsban tanult s Corot stílusára emlékeztető, finom hangulatelemekkel átszőtt tájképeket festett Budapesten. ZICHY J. István gróf, festő, gra­fikus, művészeti író, * Bábolna 1879 márc. 31. Budapesten, Münchenben, Nagybányán, Párizsban tanult s eleinte inkább litográfiákat, utóbb festménye­ket állított ki (Kék asszony, Szent Margit csodatétele), dekoratív falké­peket is festett (Zeneakadémia). 1934. a Magyar Történeti Múzeum főigaz­gatójává nevezték ki. Z. 2. Mihály, festő, * Zala 1827 okt. 21.­­ Szentpétervár 1906 márc. 1. Bécs­­ben tanult, de az ottani kisszerű bie­dermeier szellemen gyorsan felülemel­kedve, már korai műveiben (Koporsó bezárása, Mentőcsónak) tragikus han­gokat szólaltatott meg. Lélekbemar­koló és gondolatokat költögető művé­szete főképen akkor fejlődött ki, mi­dőn Párizsban a nagyvilági, Pétervá­rott az udvari élet apró s nagy dol­gainak vált közvetlen szemlélőjévé, utóbbi helyen mint több cár udvari festője. Ritka kifejező erejű rajzkész­sége tette történeti, bölcseleti, politi­kai, erkölcsi reflexiókkal átszőtt s a liberalizmus eszményeit szolgáló mű­veit rendkívüli hatásúakká; kifejezé­sének eszköze és módja nagyobbára a crayon és a karton. Nagyobb kom­pozíciói: a Szirén-sorozat, A kísérte­tek órája, A démon fegyverei, az Autodafé, az Aradi vértanuk, a Ti­vornya stb. Kongeniálisan illusztrálta Madách, Arany, Petőfi, Lermontoff stb. műveit s ezernyi naplójegyzetsze­­rű rajzot készített a cárok megrende­lésére azok udvari ünnepségeiről, va­dászatairól stb. — Irodalom: Bodányi G., Adatok Z. Mihály életéről és mű­vészetéről (Budapest, 1907). — Zichy- Album (Budapest). Lázár Béla (Bp., 1928). Lyka: ZICHY MIHÁLY TÁRSASÁG, ala­kult 1930. Elnöke gr. Apponyi Antal. ZICK, 1. Januarius, német festő, * München 1735.­­ Ehrenbreitstein 1797. Atyja, Z. 2. oldalán, majd később Pá­rizsban tanult, 1758. Rómába ment, ahol R. Mengs iskolájával került érintkezésbe. Nagyszámú mennyezet­képein, melyek 1778—86. keletkeztek és a délnémet freskófestés legkiválóbb alkotásai (Wiblingen, Obereschingen, Rot, Tiefenstein kolostor-templomok, Koblenz, Mainz kastélyok), a rokokó és klasszicisztikus irány lehető össze­egyeztetésére törekedett, amennyiben az új irányt inkább csak az architek­túrában és ornamentikában értékesí­tette. Oltárképei és színvázlatai a né­metalföldi genrefestéshez közelednek. 7., 2. Johann, német festő, * Dax­­berg 1702,­­ Würzburg 1762. Konstanzi tanulóévei után állítólag Velencében Piazzettánál dolgozott. Főművei a bruchsali palota fogadótermének, lép­csőházának és márványtermének fres­kói (1751—54). Egyéb mennyezetképei: Raitenhaslach és Amorbach templo­maiban, a würzburgi várkastélyban. — Irodalom: Feulner (München, 1920). Fleischer. ZIEGLER Károly, festő, * Seges­vár 1866 dec. 7. Berlinben és Mün­chenben tanult. Budapesten képmáso­kon kívül naturalisztikus meglátású, a szász népéletből vett motívumokat és tájképeket állított ki (Erdélyi szász nő, Kertben, Bivalyúsztatás). 1904 óta a poseni, 1919 óta a königs­­bergi művészeti akadémia tanára. ZIEM, Félix, francia festő, * Beaune 1821, + Párizs 1911. Decamps tanít­ványa. Nagy sikereket aratott igen tetszetősen, szemfényvesztő ragyogás­sal festett velencei látképeinek hosszú sorával. Jól van képviselve a Louvre­­ban, Párizs város múzeumában (Petit Ziem

Next