Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
L - Lámné Hilbert Irén - Lámpás - Lampérth József - Lampi, Johann Baptist - Lancret, Nicolas - Landau, Alajos - Landau, Leonard (Lénárt) - Landeau Sándor L. - Lander Lőrinc - Landherr András - Landini, Taddeo - Landor Tivadar
Lamné teurs de l’École française sous le régne de Louis XIV. (Paris, 1906). LÁMNÉ HILBERT Irén, festő, I. Hilbert Irén. LÁMPÁS (lanterna, laterna), az építészetben a kupolát koronázó kis torony, amely többé-kevésbbé át van törve s többnyire a kupola világítására szolgál. Szép példái: firenzei dóm, római Szt. Péter, Döme des Invalides és Ste. Genevieve (Pantheon) Párizsban LAMPÉRTH József (Nemes), festő, * Budapest 1891 szept. 13. + a sátoraljaújhelyi elmegyógyintézetben 1924. A budapesti iparművészeti iskolában, azután a képzőművészeti főiskolán Zemplényi Tivadarnál Nagybányán és Párizsban tanult. 1917. Budapesten a Nemzeti Szalonban, 1920. Berlinben Fritz Gurlitznál rendezett műveiből gyűjt, kiállítást. Expresszionista műveinek egy nagy kollekciója van az angyalföldi tébolyda múzeumában. Széles vonásokkal felépített, a formákat szintetikusan leegyszerűsítő tusrajzai a magyar expresszionizmus nagy értékévé avatják. A Gellért-hegy lejtőjén, A ravatal, Kaktusz és Női akt c. olajfestménye és számos grafikája a Szénműv. Múzeumban van. LAMPI, Johann Baptist, osztrák festő, * Romeno (Tirol) 1751, Bécs 1830. Salzburgban tanult, majd Veronában, Trentóban, Roveretóban, Klagenfurtban, 1783-tól fogva pedig Bécsben dolgozott, ahol 1786-ban a műv. akadémia tanára lett. II. Szaniszló Ágost lengyel király hívására 1787-ben Varsóba ment, ahol a lengyel arisztokrácia kedvelt festője lett. 1791. Potemkin herceg hívására Szentpétervárra ment, ahol 6 évet töltött, mint az orosz főnemesség arcképfestője. 1798. újból visszatért Bécsbe, ahol 6 évet töltött, mint a legmagasabb körök keresett arcképfestője, ünnepelve és kitüntetésekkel elhalmozva, haláláig működött. Festményei az empire korának jellemző alkotásai. Sírnák, gyakran üresek (pl. Ámor és Diana c. képei a budapesti Szépművészeti Múzeumban). Igazi tere az arcképfestészet. Két fia, ifj. Joh. Bapt. L. (1775—1837) és Franz L. (• 1783) szintén mint festő működött. Előbbiről való egy Vénusz-kép a budapesti Szépművészeti Múz.-ban. Fleischer, LANCRET (ejtsd: lankré), Nicolas, francia festő, • Párizs 1690, + u. o. 1743. Gillotnál együtt tanult Watteauval, később ez utóbbinak utánzója. Gáláns ünnepélyeket, pásztorjeleneteket szárazabban, hidegebben fest, mint Watteau (A négy évszak, Madárfészek, A megbüntetett gascognei, Louvre továbbá Berlin, Múz., Potsdam, kastély, Drezda, London, National Gall.). — Irodalom: Wildenstein (Párizs, 1924). LANDAU 1. Alajos, festő, * Pest 1833. u. o. 1884 ápr. 10. L. 2. fia. Atyjánál Pesten és a bécsi képzőműv. akadémián tanult. 1858-tól a szegedi áll. főreáliskola rajztanára volt. Arc- és figurális képeket festett s 1855-től sűrűn kiállított a Pesti Műegyletben (Kockajátékosok, Anabaptista, Magyar menyecske, Magyar életkép stb.). Tagja volt az orsz. közoktatási tanácsnak. Nyomtatásban megjelent rajzped. munkái: A díszítményi rajz elemei (Szeged 1869); Arányok szerinti rajzolás; módszeres rajziskola (Budapest 1882). L. 2. Leonard (Lénárt), festő, 1790, Pest 1868 dec. 8. 1821—50. a városi rajztanodában tanított. 1840. a Pesti Műegylet zsűritagjává választották. Főképen arcképeket festett. 1843. jelent meg „Fény- és árnytan“a 12 lapon 250 ábrával. LANDEAU Sándor L., magyar származású arc- és életképfestő. • 1864. Párizsban B. Constantnál és I. P. Laurensnél tanult. A párizsi Amer. Art Association tagja, melynek Wanamaker-díját megnyerte. 1896—1914. Párizsban élt s az ottani Szalónban arc- és figurális képeket állított ki. LANDER Lőrinc, építész, 1782. Pozsonyban (?). A bécsi Hofbauamt szolgálatában állott. 1770. Hillebrandt mint építési felügyelőt alkamazta a nagyszombati egyetem építkezésénél. 1776-tól haláláig a m. kir. udvari kamara másodépítésze volt Pozsonyban, s ez idő alatt ő készítette a terveket a kincstári építkezésekhez, felmérte a pozsonyi várat, terveket készített a görög kat. normál templomokról stb. LANDHERR András, építőmester Pesten, 1803—27. L. építette a XIX. sz. elején az óbudai s állítólag a húnfalvi zsinagógát is (1826). LANDINI, Taddeo, Firenze 1550 körül, Róma 1596 r márc. 13., olasz szobrász. Nevezetes alkotása a római Fontana delle Tartarughe, kitűnően mintázott fiúalakkal. (A hozzátartozó szép teknősbéka, melyről a kút nevét nyerte, későbbi toldás.) L e műve a kezdődő olasz barokk szobrászat legkiválóbb alkotásai közé tartozik. Mint építész nem jelentékeny. SÁNDOR Tivadar, hírlap- és művészeti író, * Nagykanizsa 1873. A budapesti egyetemen az orvosi fakultás elvégzése után hírlapíró lett és művészeti tanulmányokkal foglalkozott. Számos képzőművészeti és zenetörténeti cikket írt napilapokba és folyóiratokba (Művészet). Könyvalakban és megjelent tőle: Zichy Mihály élete, művészete és alkotásai (Bpest 1902). Székely Bertalan, kinek meghitt barátja volt, elméleti írásait, naplóját és sok vázlatát hagyta rá végrendez ő Sándor