Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
P - Pauer Mihály - Paul, Bruno - Paul László - Paul Miklós - Paulheim Ferenc - Paulus - Paulus de Wacia - Pauly Erik - Paur Géza - Pausias - Pauwels Ferdinand - Payne, Roger - Pázsit - Pechán József - Pechstein, Max - Pecht, Friedrich - Péchy Mihály
Paul 277 után Bécsben, majd 1832-től Pesten Pollack Mihálynál, utóbb pedig Hild Józsefnél mint építészrajzoló dolgozott. Több építészeti rajzát s a Buda és Pest között építendő, általa tervezett híd képét Münchenben rajzolták kőre. 1838-tól városi rajztanító volt Pesten. P. 4. Mihály, 1. Bauer Mihály. PAUL, 1. Bruno, német építész, * 1874, az újabb német építészet és iparművészet egyik legjelesebb képviselője. Architektúrája kezdetben a XIX. sz. eleji klasszicizáló építészet forrásaiból táplálkozott, később modernebb szellemű lett. Műveinek nagy része kastély, lakóház és villa, azonkívül számos sikerült kiállítási pavillont is tervezett. Lakásberendezései, hajóinteriőrjei, bútorai választékos formáikkal és finom vonalaikkal tűnnek ki. 1906 óta a berlini iparművészeti iskola igazgatója. — Irodalom: J. Popp (München, é. n.). P. 2. László, festő, • Baja 1860 körül. Budapesten tanult, azután itt és Temesvárt működött. Romániában él. Arc-, táj- és csendéletképeket fest. P. 3. Miklós, kerámikus. 1783-tól a holicsi fajanszgyár első mestere volt. PAULHEIM Ferenc, építész, • Budapest 1898. 1921. nyert építészi oklevelet a József-műegyetemen. Budapesten működik, s itt egyebek közt az új ügetőpálya modern architektúrájú tribünjét tervezte (1933). PAULUS, budai festő az 1850—60. években. Biedermeier ízű táj- és életképeket festett. PAULUS DE WACIA (Váci Pál), váci származású illuminátor. 1474—80. Budapesten, ill. a Margitszigeten működött. Színes iniciálékkal díszítette Aquinói Szt. Tamásnak 1477. Velencében megjelent Summa theologiae c. művét, mely az esztergomi érseki könyvtárban van. PAULY, Erik, festő, • Berlin 1870 ápr. 1. Ugyanott és Münchenben végezte tanulmányait, 1892 óta Budapesten működik. Virág- és életképeken kívül főkép díszítőfestészettel foglalkozott (templomok, debreceni Kereskedelmi Akadémia, milleniumi tört. épületcsoport falain). PAUR Géza, festő, illusztrátor és művészeti író. • Nagyvárad 1870 jan. 11. Budapesten és Münchenben tanult s a tájképfestés mellett főleg illusztrálással foglalkozott. 1899. felhagyott a festészettel és a Képzőművészeti Társulat műtárosa, majd főtitkára lett. Napi- és hetilapokba számos művészeti cikket írt. PAULIAS, sikyoni festő, Pamphilios tanítványa, a Kr. e. IV. században, kinek a viaszfestés (enkausztika) feltalálását tulajdonítják. Azonkívül számos technikai újításnak kezdeményezője. Merész rövidülések, optikai tünemények, pl. festett üvegen átlátszó arc stb. fokozták hírnevét. PAUWELS, Ferdinand, belga festő, • Eckeren 1830, + Drezda 1904. Az antwerpeni műv. akadémián Dujardin és Wappers tanítványa, 1862-től a weimari műv. iskola, 1876-tól a drezdai műv. akadémia tanára és itt a történeti festészet virágkorában e műfaj befolyásos képviselője. Színes hatásokra irányuló törekvése miatt figyelemreméltó műveinek példája: Artevelde özvegye (brüsszeli múzeum). Főműve, a belga történelemből merített 12 nagy falképe az yperni posztócsarnokban, a világháborúban elpusztult. PAYNE, Roper, angol könyvkötőmester. 1765—1797-ig dolgozott Londonban. Kötései, melyeknek minden technikai részét sajátkezűleg végezte, klasszicizáló ízlésre valló, finom kéziaranyozások. PÁZSIT, a kertművészetben a természetes mező motívumát képviselő sík, alacsony, rendesen egyszínű, ú. n. pázsitképző növényekkel bevetett terület. PECHÁN József, festő, • Dunacséb 1875 febr. 21. Münchenben tanult, azután Bécsben, majd Újvidéken élt. 1897. Újverbászon telepedett le. 1899. Az utolsó gyufa c. genreképével szerepelt először a bpesti Műcsarnokban. 1910. kollektív kiállítása volt a Mü-4 rwV.of| PECHSTEIN, Max. • Zwickau 1881, modern német festőművész és grafikus, az expresszionizmus felé hajló irány egyik jelentős alakja. 1905 körül még egészen akadémikusan festett és 1907 körül érkezett el az impresszionizmushoz, hogy gyors fejlődéssel törjön új kifejezési lehetőségek felé. Akadémikus stílusára legjellemzőbb a Ringer (1905), impresszionizmusára a Strohpuppen és a Tennisspieler (1909). Expresszionisztikus formafelfogásának legismertebb eredménye az 1913. festett Ruderboot. Piktúráját idegesség, eleven nyugtalanság jellemzi. Mint grafikus is nagyon kiváló és közismert. — Irodalom: Heymanns, Max P. München, 1916. PECHT, Friedrich, német festő és mtiv. író. • Konstanz 1819, München 1903. Delaroche tanítványa. Mint festő meglehetősen jelentéktelen. Az újabb német művészet történetére nézve forrásművek könyvei: Geschichte der Münchener Kunst im XIX. Jahrhundert (München, 1887); Deutsche Künstler des XIX. Jahrhunderts (4 kötet, Nördlingen, 1877—84); Aus meiner Zeit (2 kötet, München, 1894); PÉCHY Mihály, péchújfalusi, építész, # Álmosd 1755, Fejérszék 1819 febr. 19. Mérnökkari tábornok volt. Az 1802. leégett debreceni nagytemp- Péchy