Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
Q - Querfurt, August - Quesnoy - Quiquerez-Beaujeu, Ferdinand - Quitko Bálint - Quittner Ervin - Quittner Miksa - Quittner Olga, Borbás Andorné - Quittner Zsigmond
Quercia 339 Quittner fáit díszítő, virágfüzért tartó puttók, amelyek a renaissance legelső effajta jelenségei közé tartoznak. 1409—1419 ig jön létre Q. egyik főműve, a sienai Campo (főtér) híres díszkútja, a Fonte Gaia. Jelenleg modern másolat van az eredeti alkotás helyén, melynek töredékeit a városháza hátsó loggiájában őrzik. A trapéz alakú, három oldalon márványkorláttal határolt, nagymedencéjű kút a tér alakjához van komponálva. A márványkorlát domborművei, ú. m. a Madonna, az erény-allegóriák, bibliai jelenetek, továbbá a római ősanyák és két fekvő farkas szobrai ékesítik a kutat. Q. közben, 1413-ban, Luccában a Trenta-család számára több osztású márványoltárt farag szenvedélyes viharzású ruharedőkbe burkolt, gótikus jellegű alakokkal. Az oltár predellájának domborműveit Q. később mintázta. A Fonte Gaiával egyidőben. a sienai keresztelőtemplom, a S. Giovanni keresztelőkútján is dolgozik. Ő alkotja a keresztelőmedence cibóriumát, melyen korai renaissanceformák érvényesülnek, a patetikus próféta-reliefeket és az alsó káva domborművét Zakariás angyali üdvözlésével. 1425-től kezdve Q. a bolognai S. Pettonio főkapujának építészeti foglalatát faragja a domborművekkel és szobrokkal. Ezek Q. zsenijének legérettebb gyümölcsei. Folytonos megszakításokkal 13 évig dolgozik ezen a művén, melyet halála miatt nem fejezhetett be. Különösen a pilaszterek drámai mozgalmassága tíz domborműve az első emberpár történetéből nevezetes. A XVI. sz. nagyszabású formanyelvét előlegezi itt. A sommásan mintázott alakok nagyméretűek, a kereteket egészen betöltik, a háttér mögöttük szinte lényegtelenné válik. A többi dombormű és a félkörív szobrai is mind szenvedéllyel teli, monumentális művészi felfogását bizonyítják. A mester művei közül még Antonio Bentivoglio condottieri síremléke a bolognai S. Giacomóban nevezetes, mely tulajdonképen egy professzor számára készült (1433). Főformájában a régebbi professzor síremlékekre emlékeztet, csak a szobrászati rész jellemző mesterünkre. — Irodalom: C. Cornelius, Jacopo della Q. W. Bode, Denkmäler, M. Reymond, La sculpture florentine N. A. Venturi, Storia dell’arte italiana VI. P. Schubring, Die italienische Plastik des Quattrocento. B. Lupino, J. della Q. (Bologna, 1926). Ybl, Toscana szobrászata a quattrocentóban. Bacci, Documenti (Siena, 1929). Gielly (Párizs, 1930). Újabban Lányi Jenő foglalkozott intenzívebben művészetével, német és olasz folyóiratokban. Ybl, QUERFURT, August, német festő, * Wolfenbüttel 1696, Bécs 1761. Atyjánál, Tobias Querfurtnál és G. Ph. Rugendasnál tanult. Augsburgban, Pozsonyban, Bécsben működött. Főleg csataképeket festett, melyek közül sok került német és osztrák múzeumokba. 1752-től a bécsi akadémia tiszteleti tagja volt. Sok képén előszeretettel ábrázolta a festői magyar kuruc lovasságot. Néhány műve a budapesti Szépművészeti, Fővárosi és az Ernst-múzeumban. QUESNOY, 1. Duguesnoy, QUIQUEREZ-BEAUJEU, Ferdinand, festő, * Buda 1845 márc. 17. Zágráb 1893 jan. 12. Mücke Ferencnél Pécsett, majd Velencében és Münchenben tanuult. Egy ideig a montenegrói fejedelmek udvari festője volt s számos arcképet festett. Utóbb Zágrábban telepedett le s horvát történeti képeket festett, melyek sokszorosítva Horvátországban széles körben ismertté tették nevét. QUITKO Bálint, szepesolaszi származású építőmester. 1626. nyert polgárjogot Kassán. 1634—48. csaknem állandóan elöljárója volt a kassai kőművescéhnek. 1647. a város bástyáját restaurálta. QUITTNER 1. Ervin, vágfalvi, építész, Q. 4. fia, * Bpest 1891. A charlottenburgi műegyetemen végezte tanulmányait. Bpesten működik s különösen gyárépületek, villák és kastélyok tervezésével foglalkozik. Főbb művei: az esztergomi érseki tanítóképző, a békéscsabai r. k. egyházközség plébániaépülete és két bérháza, a Magyar Pamutipar, Hazai Fésüsfonó, Hungária Jacquard szövőgyár, Kammer Textilipar, Magyar Amomniagyár stb. gyártelepei. Tagja az Orsz. Középítési Tanácsnak s egyetlen magyar tagja a pápai képzőművészeti akadémiának. Q. 2. Miksa, festő, * Galánta 1831. Pest 1855 k. A bécsi képzőművészeti akadémián végezte tanulmányait, azután Pesten dolgozott. Az Ernst-múzeum biedermeier-kiállításán egy önarcképe volt látható. Q. 3. Olga, Borbás Andorné, festő, • Budapest 1895 febr. 2. – u. o. 1918 okt. 25. A bpesti képzőművészeti főiskolán Bosznay Istvánnál tanult. Figurális és tájképeket festett. Q. 4. Zsigmond, vágfalvi, építész, * Bpest 1857, + 1918. Tanulmányait a müncheni műegyetemen végezte, ahol három ízben nyert épít.díjat. Bpesten működött. Főbb alkotásai: a Keresk. Testület Andrássy-úti háza, a Mentők Székháza, a Hírlapírók Nyugdíjintézetének alkotmányutcai háza, a Phönix Biztosító bécsi utcai épülete, a Fehér Kereszt Egylet magyar utcai kör-