Pedagógiai Lexikon 1. Abádi-Juventus (Budapest, 1936)
D - Dalcroze - D'Alembert, Jean le Rond - Dallos József - Dalton-terv - Damjanich Jánosné s. Csernovics Emilia - Dánia közoktatásügye
357 D’Alembert régi magy. iskolákban is használták. L. még : Siketnémák. Dalcroze : 1. Jaques-Dalcroze. D’Alembert, Jean le Rond (1717—1783). Francia matematikus, fizikus és fölvilágosult filozófus, a híres nagy Enciklopédiának Diderot-val együtt megindítója. Pedagógiai művet nem írt, de mivel a nevelés útján vélte elérhetőnek egy új, jobb társadalmi rend megteremtését, korának többi gondolkodójával együtt őt is élénken foglalkoztatták a nevelés nagy kérdései. Műveinek több helyén igen elítélő hangon bírálta az egykorú iskoláztatást és javaslatokat tett arra nézve, hogyan kellene a tanítást észszerűbben végezni. Irod. Fináczy: A francia középiskolák múltja és jelene (1890. 64. 1.). M. Förster: Beiträge zur Kenntnis d. Charakters u. d. Philosophie d’A.s (1892). N. J. B. Dallos József, író, csornai prém. kanonok (1849—1928), szombathelyi tr., majd perjel. Kisebb cikkein kívül munkái: Shakespeare lírikuma és erkölcsbölcseleti álláspontja (1883), Az ó-héber lírai és tanköltészet (1884), A kath. kultusz szelleme (1886), Kath. szertartástan (1887), Az isteni kinyilatkoztatás szent története (1889, 1902). Sz. Dalton-terv önálló ismeretszerzésre alapító tanítási módszer, amelyet első alkalmazási helyéről, Dalton északamerikai városról nevezett el kigondolója, Parkhurst Helen, Montessori tanítványa. A 3—14 éves gyermekek tanításában használják. Minden tantárgynak külön termes tanítója van. A termekben az anyag úgy van elosztva, hogy az a bennük tetszőleges ideig tartózkodó gyermek figyelmét megragadja. A tanító feladata az, hogy az anyagot a tanulók képességei szerint elossza, őket előhaladásukban ellenőrizze, segítse és ösztönözze. Irod. Helen M. Parkhurst: Education on the Dalton Plan (1920). Evelyn Dewey : The Dalton laboratory Plan (1923). Marie Steinhaus: Helene Parkhursts Dalton Plan u. seine Verwendung in England. The Dalton Association (ism. M. P. 1927 és M. K. 1928). Fr. Schneider: Pädagogik u. Individualität (1930. Dalton- u. Howard-Plan 144. 1. f., irodalommal). K. E. Damjanich Jánosné, sz. Csernovics Emilia (1819—1909), a hős aradi vértanú felesége, mint a Magyar Gazdaasszonyok Egyesületének alapítója (1861) és elnöknője nagy érdemeket szerzett a magy. nőnevelés terén s 1868. a Damjanich - utcában leányárvaházat nyitott, amelyet utóbb Cinkotára telepítettek ki. Dánia közoktatásügye (1925 : 3.460.000 lak.). Népoktatás : kötelező és ingyenes a 7—14. életévig. Községi népiskolák ( Folkeskolen) tantárgyai: hittan, dán írás-olvasás, számtan, történet, földrajz, torna (a vidéken csak fiúknak kötelező), varrás (leányoknak csak városokban kötelező) ; a legtöbb városi iskolában tanítanak még természetrajzot, szlöjdöt, a felső tagozatban angolt. németet, fizikát és algebrát. Ellenőrző vizsgák és bizonyítványok nincsenek. A Grundtvig (1. o.) alapította magán népfőiskolák, amelyek más országokban is elterjedtek, mindkét nembeli felnőtteknek nemzeti alapon általános ismereteket közvetítenek. Számuk kb. 80. Középiskola többféle van igen változatos tan- és óratervvel: a) 5 évfolyamú alsó középiskola (Mellemskolen) a 11—15 éveseknek. A végbizonyítvány némi jogosítással jár. 6) Egy reáliskolai évfolyam, amelynek sikeres elvégzése felsőbb szakiskolák látogatására jogosít, legtöbben azonban kereskedői pályára lépnek. c) A két előbbi egyesítése (Mellemskole + Realklasse) : 151 községi és 126 magániskola, amelyek rendszerint a népiskola alsó v. mindkét tagozatával kapcsolatosak. A községi iskolák többségében nincs tandíj, a magániskolákban csak csekély, d) 3 évfolyamú felső középiskola (Gymnasiet) az a) folytatásaként három ágazatra oszlik : a) klasszikus (főtárgyak latin, görög), p) modern (főtárgyak angol, német), g) természettudományos (főtárgyak matematika, fizika, vegytan). Mindhárom csoportban közös : hittan, dán svéddel, francia, történelem, term.rajz, torna, ének. Az érettségi bizonyítvány az egyetemre jogosít. e) Közép- és felsőtagozat (Mellemskole + Gymnasium) : 33 állami, 15 községi és 10 magániskola (közülök rendre 11, 6, 6 Koppenhágában), amelyek részben reálosztállyal és elemi osztályokkal is rendelkeznek. 3 állami és 4 magániskola internátussal kapcsolatos ; az 58 iskola közül 13 fiú-, 10 leány-, 35 koedukációs intézet. A tandíj igen alacsony. Évenként kb. 1000 érettségiznek (%—1/3 leányok). A tanítóképzés 5 áll. és 10. áll. támogatott magánképzőben (Seminarier) történik, a továbbképzés külön tanfolyamokban (Statens Läverhöfskole). A képzők 3 évfolyamaiban a népiskolák tantárgyait tanítják és gyakorlati tanítást, idegen nyelveket nem. Felvételi feltételek : a) egy évi gyakorlati tanítás valamely iskolában az igazgató felügyelete mellett, b) felvételi vizsga. A gimnáziumi tanárképzés a koppenhágai egyetemen történik legalább 6 éven keresztül, amelyet egy féléves gyakorlati tanítási tanfolyam követ. A jelöltek egy fő- és két melléktárgyat választanak. Az alsó középiskola (Mellemskole) tanárait vagy az egyetemen képezik ki, vagy a tanítóképzőkben, amelyeket külön tanfolyamokkal egészítenek ki. A többi tanintézeteket 1. alább a statiszta adatoknál : Statisztikai adatok (1927—28) 4482 népiskola (Borneskolen), m. p. 3868 községi, 580 magán, 34 állami, 487.083 tanuló, m. p. 428.495 községi, 48.268 ma- 12* Dánia közoktatásügye 358