Pedagógiai Lexikon 2. Kaczvinczky-Zwingli (Budapest, 1936)
K - Kaczvinszky Viktor - Kafka, Gustav - Kaiblinger Fülöp - Kalazanci Szent József
K Kaczvinszky Viktor (1817—95) gimn. tr. és ig., prem. kanonok és 1867. jászói prépost-prelátus. M.: A mennyiségtan elemei (1847), Elmélkedés a mennyiségtan elemei fölött, I. II. (1853—54). Kafka, Gustav (1883—) 1923 óta a drezdai műszaki főiskola tr. A „Handbuch der vergleichenden Psychologie“ szerk. Az állatlélektannak jó összefoglalását adja, amelyet tanulságosan lehet egybevetni Piéron (1. o.) hasonló művével (J. Dumas: Traité de Psychol. I.). M. : Einführung in die Tierpsychologie auf experimenteller u. ethologischer Grundlage (1914). Tierpsychologie. (A „Handbuch der vergl. Psychologie“ c. műben 1922). K. E. Kaiblinger Fülöp (1878—) ny. reál. tr. M. : Brassai nyelvtanítási reformja (1911). Alkotó nyelvtudomány, programm és részletek (1912). Német nyelvkönyvek. Egyszerű és összetett múlt, nyelvfejlődéstanulmány (1927). Számos nyelvpedagógiai és nyelvtudományi cikk és ismertetés. Kalazanci Szent József (1556—1648), a piarista rend alapítója. Előkelő spanyol nemesi családból származott. Tanulmányai befejezése után a leridai, valenciai és alcalade benaresi egyetemeken bölcseleti és jogi előadásokat hallgatott. Később a teológiával kezdett foglalkozni s 1583. áldozópappá szenteltette magát ; 1591. váratlanul lemondott püspökhelynöki méltóságáról s a legnagyobb csendben Olaszországba távozott és Rómában a nagybefolyású Colonna Márk Antal bíboros házába került. Különösen nagy szeretettel foglalkozott a szegények támogatásával s a kórházak és börtönök szerencsétlen lakóinak látogatásával. Mint a keresztény tanítás társaságának tagja, nemsokára módot nyert nagyhatású pedagógiai működésének megkezdésére is. E téren szerzett tapasztalatai és benső lelki élményei aztán lassanként ráeszméltették őt arra, hogy igazi hivatását nem a karitatív tevékenységben, hanem a szegény és elhagyott gyermekek szellemi és erkölcsi gondozásában kell keresnie. Első iskoláját 1597 őszén nyitotta meg s azt ingyenességéért és vallásos célkitűzéséért kegyes iskolának (scholae piae pauperum, scuole pie) nevezte el. A vállalkozás kitűnően bevált. A tanítványok száma már az első héten száznál többre emelkedett, az első évtized végére pedig elérte, sőt meghaladta az ezret. Az eredeti két szoba már az első hetekben elégtelennek bizonyult. A rohamosan népesedő iskolának úgyszólván minden esztendőben újabb és tágasabb helyiségbe kellett költöznie. Végre a város szívében fekvő S. Pantaleone-templommal szomszédos palotában állapodott meg, amely innét kezdve állandó középpontja lett a gyorsan fejlődő intézménynek. K. eleinte a keresztény tanítás társaságának két tagjával, később pedig pénzen fogadott vagy önként csatlakozott tanítókkal látta el a tanítás munkáját. 1600. VIII. Kelemen pápa buzdítására szilárdabb szervezetbe, kongregációba tömörült társaival (Congregatio Scholarum Piarum). V. Pál pápa a kegyes iskolákat Congregatio Paulina Pauperum Matris Dei Scholarum Piarum néven külön kongregációvá emelte, céljául a szükséges alapismeretek : grammatika, számvetés s főleg a katolikus vallástan teljesen ingyenes tanítását tűzte ki és arra kötelezte, hogy a noviciátus kivételével minden házban tartson iskolát. XV. Gergely pápa már négy évvel később, 1621. ünnepélyes fogadalmú szerzetesrenddé emelte a kongregációt s generálisául K.t nevezte ki. Ettől kezdve rohamosan terjedt a piaristarend. Az olasz fejedelmek és városok valósággal versenyeztek érte. De nemsokára utat talált az Alpoktól északra is. Ausztria, Morvaország, Csehország, Lengyelország és Magyarország sorra megnyíltak előtte (Podolin, 1642). De a gyors terjedés nem vált javára a rendnek. A nagy kereslet ugyanis mindjárt kezdetben arra kényszerítette a rend vezetőségét, hogy az ú. n. kisegítő testvéreket (fratres operarii) is beengedje az iskolába. Ezek nagyravágyásukban egyenjogúak akartak lenni az áldozópapokkal, sőt sokan közülök egyenesen áldozópapságra törtek s hogy céljukat könnyebben elérjék, illetéktelen külső tényezők segítségéhez folyamodtak. Ebből nagy zavarok támadtak, ámde K. nem tudott úrrá lenni a mindjobban elfajuló bajokon. A félrevezetett inkvizíció erőszakos beavatkozása és a vizitációval megbízott Pietrasanta Szilveszter részrehajlása még jobban elmérgesítette a helyzetet. így történt, hogy X. Ince pápa 1646. egyszerű fogadalmas kongregációvá fokozta le a rendet s tagjainak megengedte, hogy más szerzetbe lépjenek át. K.t nagyon lesújtotta életművének erőszakos szétrombolása, de rendületlenül bízott benne, hogy rendje előbb-utóbb új életre fog kelni. Reményében nem is csalatka- Magyar Pedagógiai Lexikon XI.1