Révai Kétkötetes Lexikona 1. A-J (Budapest, 1947)

H - Hegedüs Zoltán - Hegedűverseny - Hegel, Georg Wilhelm Friedrich - Hegemonia - Hegesztés - Hegesztőgép - Hegyalja - Hegyaljai bor (Tokaj-hegyaljai borok) - Hegyaljai Kiss Géza - Hegycsuszamlás - Hegyes-Drócsa - Hegyeshalom - Hegyesi Mari - Hegyhatás - Hegyi Aranka - Hegyei Emánuel - Hegyiágyú - Hegyi betegség - Hegyi kristály - Hegyi vasút - Hegyképződés - Hegyközség - Hegyomlás - Hegypárt - Hegység

Hegedűs 548 Hegység Hegedűs Zoltán, * 1912, költő ; versei­ben a szociális humanizmus élményét fejezi ki férfias egyszerűségű formában. Hegedűverseny, hegedűkoncert: több­nyire 3 tételből álló, nagyszabású szonáta, ill. szimfonikus zenemű, magánhegedűre, zenekari v. ritkán zongorakísérettel. Hegel, Georg Wilhelm Friedrich, * 1770, * 1831, ném. filozófus, az abszolút idea­lizmus rendszerének megalkotója. A filoz. az Abszolút tudománya — tanítja— az egyedüli valóság az abszolút ész, eszme, szellem s ezért minden valóság észszerű és minden ami észszerű, való. Az abszolút ész önkibontakozása a természetben a dialektikus módszer formájában (tézis­­antitézis-szintézis) történik. Hegemónia (gör.) a. m. vezérség, fő­­vezérség, a régi Görögországban egyes gör. államok pol. és kat. vezetőszerepe. Hegesztés, két fénnnek közvetlen egye­sítése tökéletes egymásba hatolás útján. Az egyesítendő részeket igen magas hő­fokra, a hegesztési hőfokra melegítik, aztán ütéssel és nyomással egyesítik. Ismeretesebb hegesztések az autogénnel, az elektro­árammal és a thermittel tör­ténő eljárások. Hegesztőgép v. hegesztő dinamó a vil­lamos hegesztéshez szükséges energiát előállító, különleges áramfejlesztő. Hegyalja. 1. Tokaji H., bortermeléséről világhírű terület az Eperjes-tokaji hegy­ség D.-i és DK.-i lejtővidékén, Sátoralja­újhely és Szerencs között. Nevezetesebb kiemelkedések : Magashegy (510 m), Sá­torhegy (461 m), Tolcsvai-hegy (428 m), Monoki-hegy (310 m) és a Tokaji-hegy (516 m). 2. Erdélyi H. Borvidék Erdély­ben Nagyenyed és Sárd között. 3. Aradi H. Borvidék Aradtól K.-re ; a Hegyes- Drócsa Ny.-i és DNy.-i lejtővidéke. Hegyaljai bor (Tok­aj-hegyaljai borok). Főleg furmint, azonkívül hárslevelű, sárga muskotály és gohér szőlőfajtákból készí­tenek H.-t. Hegyaljai Kiss Géza, * 1893, ref. lel­kész, író. Hegycsuszamlás, a nehézségi erő hatá­sára a lejtőkön végbemenő tömegmozgá­sok egyik faja. Oka lehet többféle. Pl. agyagos kőzetrétegek lejtős települése (1. Földcsuszamlás), folyóvízi (eróziós) lejtőalámosás, gleccsererózió, emberi be­avatkozás (kőbányák, útbevágások, csa­tornák készítése). Hegyes-Drócsa, középhegység Erdély Ny.-i szegélyén a Maros és a Fehér-Körös völgye között. Az Alföld síkságából törésvonal mentén meredek lejtővel emel­kedik ki. Ez a bortermő aradi Hegyalja. Hegyeshalom, nk., Győr-Moson vm., magyaróvári f., a Lajta jobbpartján. 3210 lak., vasút. Vasúti csomópont, határ­­v. u. Ausztria felé. Hegyesi Mari, színművésznő, * 1862, t 1925. A Nemzeti Színház örökös tagja, heroinája, később anyaszínésznője. Hegyhatás, 1. Parti hatás. Hegyi Aranka, színművésznő, * 1855, f 1906. A Népszínház vonzó egyéniségű primadonnája volt. Hegyi Emánuel, *1877, f 1944, jeles magy. zongoraművész, a Zeneműv. Fő­iskola tanára. Hegyiágyú, rendesen 6—8 cm űrméretű löveg, amely több darabra szétszedve málhásállatokon szállítva, hegyi terepen kerül alkalmazásra. Hegyi betegség: nagy magasságban fel­lépő tünetcsoport, amelyet az oxigén­hiány és a testi kimerülés hoz létre. Tü­netek : nehézlégzés, szédülés, hányinger, hányás, orr- és fülvérzés, szívdobogás. Hegyi kristály, a kvarc színtelen vál­tozata. Legkeresettebb a brazíliai H. ; az ott termelt mennyiségnek kb. tized­­­része teljesen átlátszó. Használják az ékszeriparban, és a díszítő műv.-ben. (L. Mármarosi gyémánt.) Hegyi vasút, hegyes vidékeken 15—25 °/00 emelkedésig épül mint közforgalmú adhéziós vasút. Rendszerint a fővölgyből kiindulva, mellék­völgy­eken, hegyolda­lakon vonalkifejtésekkel, alagutakon, völgyhidakon át vezet. 25—300/00-né­l meredekebb hegyvidékeken a közlekedést fogaskerekű vasutak, drótkötélpályák v. siklók segítségével biztosítják. Hegyképződés, a földkéreg egyenetlen­ségeit előidéző erők tevékenységének eredménye. A hegyképző erők miben­létére vonatkozó vizsgálatok alapján leg­többen a Föld fokozatos kihűléséből ki­induló elméletet fogadják el. A hőveszte­ség térfogatcsökkenést okoz, ez maga után vonja a kéreg ráncosodását; a ráncok a hegyek. Hegyközség, a szőllők és gyümölcsösök tulajdonosaiból a H.-i törvény (1938.évi XXXI.tc.) alapján alakult irányító, végre­hajtó és ellenőrző érdekképviseleti szerv. Hegyomlás, nagytömegű (több millió m3) kőzetanyagnak a mélyebb szintekbe való hirtelen lecsúszása (pl. Goldau : 14 millió ms). Oka az altalaj átnedvese­dése. Hegypárt (fr. La Montague, Monta­­gnards), a fr. forradalomnak a jakobinu­sok közül kiváló szélső köztárs.­i pártja. Hegység, környezetétől jól elkülönülő, minden oldalról lejtőkkel határolt, nagy­­területű, völgyekkel és medencékkel fel­­tagolt, magas térszíni kiemelkedés , a sík­ság ellentéte. Alakja szerkezete szerint lehet : 1. lánc- v. ránc-H. (gyűrt-H.), 2.

Next