Révai Kétkötetes Lexikona 2. K-Zs (Budapest, 1948)

M - Mészégetés - Meszes - Mészfény - Mészkénlé - Mészkő - Meszlényi Nándor - Mészöly Dezső - Mészöly Gedeon - Mészöly Géza - Mészpát - Mész-sók - Mesztic - Mésztufa - Méta - Metabolizms - Metafizika - Metafora - Metagenezis - Metallizmus - Metallográfia - Metallurgia - Metamorfózis - Metángáz - Metanol - Metaplasia - Metaplazma - Metastasia - Metastasio, Pietro - Metaxas, Joannes - Metélőhagyma - Mételyek - Mételykór - Metempsychosis - Meteor

Mészégetés 204 csata után M. lett a forradalom vezére, de Tomory Bihar mellett leverte. Mészégetés, égetett mész (kalcium­­oxid, CaO) előállítása mészkő (kalcium­­karbonát, CaCO3) hevítése által. Meszes, a K.-i Szigethegység egyik, 988 m magas, különálló tagja Erdélyben, Mészfény, 1. Drummond-fény. Mészkénlé, vagy kalciumpoliszul­fid, növényvédőszer, lisztharmat, alma- és körtevar, pajzstetű, molyok stb. ellen. Mészkő, egyszerű kőzet, anyaga szén­savas mész. A tiszta M. színe fehér ; szennyező anyagok vörösre, szürkére, feketére stb. festhetik. Mészlényi, 1. Nándor, *1886, gordonka­­művész, karmester, énektanár. Neje: M. Lili, drámai szoprán-énekesnő. 2. Róbert, * 1883, * 1946, min. tanácsos, zeneszerző, kritikus. Mészöly Dezső, * 1918, költő, Villon és Shakespeare fordítója. Mészöly Gedeon, * 1880, egy. tanár, magy. nyelvtörténész, író, műfordító. Mészöly Géza, * 1844, * 1887, festő, finom hangulatú, balatoni tájaival a ,,paysage intime“ legnemesebb magy. képviselője Mészpát, 1. Kalcit. Mész-sók, a kalcium sóinak régies el­nevezése, amely onnan származik, hogy e sók a mésznek savakkal alkotott vegyü­­leteként is felfoghatók. Mesztic (a lat. mixtus — kevert szóból), a fehér emberek és indiánok házasságából származó utód. Mésztufa, 1. Forrásmészkő. Méta, régi magy. labdajáték. Metabolizmus (anyagcsere), az élő szer­vezetben lejátszódó vegyi folyamatok összessége. Szorosan véve a bevitt és kiürített anyagok mérlegét jelenti. A tel­jes nyugalomban levő szervezet anyag­cseréjét alapanyagcserének nevezzük. Metafizika, a létezés ált. törvényszerű­ségeivel foglalkozó filoz. kutatási terület, amelynek tud. jellegét (különösen Kant kritikája óta) sok filoz. kétségbevonja, mivel a M.-i elméletek javarésze elmu­lasztja a létezés mibenlétének kielégítő meghatározását. Metafora, a költői megelevenítés esz­köze, de a mindennapi nyelvben is gya­kori : egy fogalomnak hasonló, jelleg­zetes fogalommal való helyettesítése (az üveg nyaka, szája). Metagenezis (gör.), egyes állatok, külö­nösen a tömlősök, valamint a növény­világban a homok és harasztfélék szapo­rodásának az a módja, hogy ivartalan és ivaros nemzedékek váltogatják egymást. Metallizmus, azoknak az elméleteknek neve, amelyek a pénzt nemesfémtartalma folytán árunak tekintik. L. még : Nomi­nalizmus. Metallográfia az a tud., amely a fémek és fémötvözetek szövetszerkezetének vizs­gálatával foglalkozik. Metallurgia: 1. Kohászat. Metamorfózis (gör. a. m. átalakulás): 1. A gör. mitológiában emberek átválto­zása állatokká, kövekké, fákká. 2. A biol­­­ban átalakulás az a jelenség, hogy a petéből kikelt állat egészen más alakú, mint a szülő. Fejlődése folyamán nem csupán növekedik, hanem több, egymás­tól eltérő alakot vesz fel, amíg szüleihez hasonlóvá lesz. 3. A kőzettanban vala­mely kőzetnek átalakulása más kőzetté. Metángáz (mocsárgáz, bányalég, CH 4): színtelen, szagtalan gáz, amely szerves anyagoknak levegő kizárásával végbe­menő rothadásakor keletkezik. A világító­gáznak és földgáznak fontos alkatrésze. Meggyújtva nagy hőfejlődéssel vízzé és széndioxiddá ég el (CH 4 + 301+CO2 + 2H 2O). Tüzelésre, továbbá a vegyi iparban ki­indulási anyagként használják. Metanol, a metilalkohol (faszesz, CHgOH) neve az ú. n. genfi nomen­klatúrában. Metaplasia, némely regenerációs folya­matban a sejtek és szövetek átalakulása, átcsoportosulása. Metaplazma, a plazmában előforduló nem állandó és szükségszerű anyagok. Metastasia, áttét, olyan körfolyama­tok általános megjelölése, amelyeknél véráram v. nyirokáram útján, a megbete­gedett szövetek (daganatok, baktérium­­tartalmú szövettörmelékek) alakelemei a szervezet ép szöveteibe jutnak és ott hasonló elváltozásokat okoznak. Metastasio, Pietro, * 1698, t 1782, ol. költő. A bécsi udvar hírneves melodráma­szerzője. Metaxas, Joannes, * 1871, f 1941, gör. tábornok és pol. Görögország diktátora volt 1935—40. Metélőhagyma (snidling), zöld leveleit ételek ízesítésére használják, hagyma­­féleség. Mételyek, más néven szívóférgek, Tre­matodes, a laposférgek törzsének egyik osztálya. Legismertebb a máj métely. Mételykór, a Fasciola hepatica nevű distomaféreg okozza, amelynek anya­állata a juh, szarvasmarha, de emberre is fertőző. A férgek lárváitól fertőzött saláta, zöldségek útján terjed. Májtáji fájdalmakat, görcsöket, sárgaságot okoz. Metempsychosis, 1. Lélekvándorlás. Meteor, apró égitest, amely ha a Föld légkörébe kerül, az abban szenvedett súrlódás következtében izzásba jutva Meteor

Next