Révai Kétkötetes Lexikona 2. K-Zs (Budapest, 1948)
P - Perzsa nyelv - Perzsa-öböl - Perzsa prém - Perzsa szőnyeg - Perzsia - Persaro, P. e Urbino - Pescadores - Pescara - Peschel, Oskar - Pesenti, Antonio - Peshawar - Peske Géza - Peskő
Perzsa nyelv 347 A 17. sz.-tól kezdve az európai hatás egyre érezhetőbbé válik, a sajátos jellegzetességek egyre jobban elcsenevészednek. Perzsa nyelv: 1. Az ó-P. legrégibb alakja az ó-baktriai (az Aveszta nyelve) ; később keletkezett az Achaimenidák nyelve (a behisztáni okiratok nyelve). 2. A közép- P.-hez tartozik a párszi és az arameussal kevert pehlevi, az utóbbi a Szászánidák hivatalos nyelve volt. 3. Az arab elemekkel erősen kevert új-P., amely az iszlám térhódításával Perzsiában, valamint Afganisztánban, Indiában és a SU-ban Tádzsikisztánban is elterjedt. Perzsa-öböl, az Arab-tengerrel s az Ormuz-szorossal összefüggő zárt öböl Arábia és Irán partjai között. T. 236.800 km 2, legnagyobb mélysége 84 m, felszíni vize igen magas sótartalmú (38—40 °/00). Perzsa prém, a karakül (kövérfarkú juhféle) bárányának bőre szolgáltatja. Gyapja mindenkor fényes és zárt fürtökből áll. A bárányokat prémtermelés céljából 5—10 napos korukban vágják le. Perzsa szőnyeg. A P. a legfuválabb kéziszövésű v. kézicsomózású K.-i szőnyegfajta. Nemcsak a Perzsiában készült, hanem általában az ázsiai (Beludzsisztán, Afganisztán, Kaukázus, Turkesztán) szőnyegeket jelölik P. gyűjtőnévvel. A régi P. virágkora a 16. sz.-ban a Safida-dinasztiával kezdődik s a 18. sz.-ig tart. Antik P. fajták : Herati, Iszfahan, ú. n. vázás szőnyeg, a kert-szőnyeg, állatos szőnyeg stb. A P. ornamentikája közeli rokonságban van az egykorú P. fajánsz falburkolatokéval. Újabb fajtái: Ferahán, Khorasszán, Kármán, Tebriz, Joragan szőnyegek. Perzsia, császárság. T.: 1.647.000 km 2, 156 millió lak., főleg perzsa, a többi kurd, türk ; vannak türkmének, örmények, arabok is. Per, Teherán. Nagyobb városai: Tebriz, Meshed, Iszfahán, Siráz, Hamadán. Pénzegysége : Kal . 100 dinár. Felöleli P. medencerendszerének Ny.-i felét a Zagrosz és Elbursz 5000 m-t is elérő harmadkori gyűrt hegységeivel. K.-i részét közbenső hegységektől tagolt, kb. 1000 m tszf. medencék, részben sós sivatagok foglalják el. É.-on a Kászpitó, DNy.-on a Perzsa-öböl csapadékosabb partvidékein kívül hegységei is igen száraz éghajlatúak, bozóttal fedettek v. kopárak. Földművelés többnyire csak öntözéssel lehetséges. Főtermények: gabona, dohány, rizs, mák, cukornád, déligyümölcsök. Legeltető állattenyésztése, selyemtermelése jelentős. Régi háziipar : szőnyegszövés , bőr- és fémipar. DNy.-i részén bő kőolaj-kutak. Vasútja, kiépített útja kevés. Kiviteli cikkei: kőolaj, gyapot, szőnyegek, bőr ; főleg iparcikkeket visz be. Külkereskedelme N.-Br.-val és a SU-val élénk. Története: A Kr. e. első két évezred váltakozó asszír, méd és Achaimenida uralom után P. az 5. sz.-ban Kyros alatt érte el hatalmának tetőpontját; határai az Indusig, majd a Gangesig értek és Ny. felé is erős terjeszkedési politikát folytatott. Nagy Sándor 325. meghódította, majd a Seleukidák és a pártusok kerítették hatalmukba. Kr. u. 327. az arabok elfoglalták. A 12. sz.-ban mongolok, a 18. sz.-ban törökök és oroszok birtoka volt. Az 1917. ang.-or. szerződés után a két állam érdekkörébe tartozott, az 1. vh. alatt semlegessége ellenére megszállták. 1921. Riza Khan Pahlavi magához ragadta a hatalmat, országát elindította a fejlődés útján és igyekezett azt az idegen befolyásoktól függetleníteni. Egyre jobban fokozódó tengelybarát pol.-ja miatt 1941. ang. és or. csapatok elfoglalták, Riza Khant lemondatták és fiát, Mohamed Riza Pahlavit választották meg. A 2. vh. után egyre inkább ang. befolyás alá került (közelkeleti olaj !), magatartása egyre inkább szovjetellenessé vált és gyakran a SU iránti szerződéses kötelezettségeinek sem tett eleget. Belpol.ilag is egyre inkább a demokratikus törekvések elnyomása felé tolódik. Pesaro, P.e Urbino ol. tart. székhelye : püspökség, majolikagyártás. 45.000 lak. Pescadores, szigetcsoport a Formosa - szorosban: 127 km 2, 69.000 lak. Főhelye : Bakó. 1945 óta kínai birtok. Pescara (peszkára), 1. Aternus, az Adriai-tengerbe ömlő, 145 km hosszú, olaszországi folyó. 201. tart, 1223 km 2, 212.000 lak. 3. A tart. székhelye. Kikötő, tengeri fürdő, 52.000 lak. Pescher (pest), Oskar, * 1826, * 1875, ném. földrajztudós, a természeti földrajz jelentős képviselője. Pesenti (peszenti), Antonio, * 1910, ol. nemzetgazda és pol., az ol. Kommunista Párt gazd. szakértője, a római egy. tanára. 1935—1943 börtönben volt. 1944. pénzügymin. Peshawar, Elő-India ÉNy.-i határvidékén, a Khaiber-szoros közelében (átjáró Afghanisztánba), fontos stratégiai helyzetben fekvő város, 122.000 lak. Átmenő keresk. Peske Géza, * 1859, * 1934, magy. festő. Jóízű humorral átitatott gyermekképei közkedveltek voltak. Peske, 856 m magas tető a Bükk-hegységben. Barlangjából az aurignaci ősember eszközmaradványai kerültek elő. Peskő