Révai Kétkötetes Lexikona 2. K-Zs (Budapest, 1948)

T - Típus - Tiráda - Tirana - Tiro, Marcus, Tullius - Tirol - Tirpitz, Alfred von - Tirreno-tenger - Tirso de Molina - Tirusz (Tyrus) - Tissá be-áv - Tischbein, Johann Heinrich Wilhelm - Tisia - Tiso, Jozef - Tisza - Tisza István gr. - Tisza Kálmán - Tisza Lajos gr. - Tiszacsege - Tiszadada - Tiszadob - Tiszaeszlár

Típus­ elemmel, de egyéni hangvétellel (Con­certo kettős vonószenekarra, szimfónia). Típus (gör.) a. m. mintakép, minta, jelleg.­­ Tiráda (fr. tirade), a. m. szoaradat, dagályos szónoklat. Tirana, Albánia főv. , gör. kel. püspök­­ség. Szőnyeg- és selyemszövés. 31.000 lak. Tiro, Marcus, Tullius, * Kr. e. 94,­­ 4, Cicero felszabadított rabszolgája. A latin gyorsírás feltalálója. Rövidítéseit a 14. sz.-ig használták. Tirol, osztrák tart., a K.-i Alpokban, az Inn vízgyűjtő területén. T. 12.647 km 2, 350.000 lak., állattenyésztés, erdőgazdál­kodás, sóbányászat, faipar, idegenfor­galom. Főv. Innsbruck, Tirpitz, Alfréd von, * 1849,­­ 1930, ném. nagy admirális, a flotta volt főparancs­noka. Felelős az 1. vh.-ban folytatott korlátlan búvárhajóháborúért. Tirreno-tenger, a Földközi-tenger része az Appenino-félsziget, Szicília, Szardínia és Korzika között. Tirso de Molina (családi nevén Gabriel Tellez), * 1571 – 1648, sp. költő , bibliai és tört. tárgyú drámákat írt. Leghíresebb műve a Don Juan-monda első feldolgo­zása. Kb. 400 műve közül 80 megmaradt. Tirusz (Tyrus ), ókori föniciai városáll, a mai Szúr helyén.Szidon hanyatlása után nagyhatalom, a második gyarmatbiro­dalom (Karthago, Kr. e. 846) megalapí­tója a Földközi tenger mentén , az egész ismert világra kiterjedő keresk. Tisá be­áv, zsidó böjtnap, Áv hó 9-én, a jeruzsálemi templom pusztulása emlé­kére. Tischbein, Johann Heinrich Wilhelm, * 1751,­­ 1829, ném. festő. Leghíresebb barátjáról Goethéről, készített arcképe. Tisia, az ókori Ős-Alpok (Variszkuszi­­hegység) hegyláncának az a szakasza, amely a mai Kárpátoktól közrevett területre esett.­­ Ma csak kisebb romjai­­Vepor, Krassó-Szörényi-hegység stb.) vannak a felszínen, főtömege a Duna- Tisza síkja alatt 2—5000 m mélységbe szakadt le. Tiso (tisza), Jozef, * 1887, * 1947, pápai prelátus, a szlovák fasiszta áll. elnöke. Hlinka halála után átvette a Szlovák Néppárt irányítását. 1938, az önálló Szlovákia min.­elnöke, 1939. pedig állam­fője lett. Hitler hűséges kiszolgálója volt. 1946. a pozsonyi népbíróság halálra ítélte és 1947., bár a pápa közbelépett érdekében, kivégezték. Tisza, a Duna 963 km hosszú baloldali mellékfolyója, vízgyűjtő területe 157.000 km 2. A Máramarosi-havasokban ered (Fehér- és Fekete-T., az utóbbi forrása 1680 m tszf.), torkolata Titelnél, 70 m tszf. Vízjárása heves , árvizek tavasszal és koranyáron. Múlt sz.-i szabályozása előtt hossza több mint 1200 km volt. Ma 3500 km hosszú gátjai 15 millió ha egykori árteret mentesítenek. Rendszeres hajózás Szolnoktól. Tisza, 1. István gr., * 1861,­­ 1918, T. 2. fia, pol., 1910 óta a Nemzeti Munka­párt élén állott. A magy. uralkodó osz­tály, elsősorban a nagybirtok érdekeit képviselte és minden erejével megaka­dályozta az ország demokratikus átala­kulását. Külpol.-jával az országot telje­sen hozzákötötte az osztrák, ill. ném. érdekekhez és ezért nagy része volt az 1. vh. előkészítésében. 1903—05. és 1913—17. min.­elnök, 1917. lemondott, de továbbra is nagy szerepet játszott a pol. életben. 1918 okt. 31-én merénylet áldozata lett. 2. Kálmán, * 1830, * 1902. pol. Az 1861-es országgyűlésen a hatá­rozati párt egyik vezére volt, 1867. mér­sékelt ellenzéki, 1868. megint élesebb ellenzéki pol.-t hirdetett. 1875. meg­tagadta egész múltját és a Deák-párt­tal fuzionálva, részt vett a Szabadelvű Párt megalakításában. 1875—90-ig mint­­elnök volt. Nevéhez fűződik a feuda­lizmust védelmező főrendiházi törvény és az osztálybíráskodást megerősítő bün­tetőjogi reform előkészítése, a hírhedt csendőrség megszervezése és a birtokos osztály hatalmát stabilizáló közigazg. reform. 1890. lemondott és visszavonult a pol. élettől ; az uralkodóosztályok előtt is megingatta népszerűségét a véderőjavaslat körüli szerepe. 3. Lajos gr., T. 2. öccse, * 1832. s 1898. pol., 1892—94. a kir. személye körüli min.; az 1879-i szegedi nagy árvíz után mint kormánybiztos nagy érdemeket szerzett a város újjáépítésében. Tiszacsege, nk., Hajdú vm., központi j., 6307 lak., vasút. Tiszadada, nk., Szabolcs vm., dadai alsó j., 3334 lak., vasút. Tiszadob, nk., Szabolcs vm., dadai alsó j., 4279 lak., vasút. Tiszaeszlár, nk., Szabolcs vm., dadai alsó r., 3754 lak., vasút. Hírhedt a zsidók ellen emelt vérvádról (1882). Tirana: Városháza 543 Tiszaeszlár

Next