Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928)
J - Jóléti bizottság - Jones, Ernest Charles - Jótékonyság
Jóléti bizottság 334 mint „hazánk ősz bajnokát“ köszönteti. Faji, vagy osztályok elleni gyűlölséget sohasem érzett. Egyszer lobogott még föl lelkében forradalmi múltja. 1875-ben a francia kormánytól kiadott körözőlevél és elfogatóparancs alapján Frankel Leót, a kommün magyar származású miniszterét Bécsben elfogták és állampolgársága miatt Budapestre szállították. A vizsgálati fogságban ülő Frankel ellen már kikérték a francia kormány vádiratát, amikor Jókai a Hornban nagyon erélyes hangon tiltakozott~0TTQlII.ii. hogy F5Qrkql4—mint közönséges imílettest--kezeljék. Azkr-feta*—hogy—a ------kTTTnínün Kétség! (leimt-----politikai mozgalom volt, amely eszmék megvalósítását tűzte ki céljául, tehát a szabad és alkotmányos Ma^gyarország~rmiin-áljtl~dinudhiltik krTnus^aSam rendőri—frrnyíUt kisregévé A vizsgálati fogságot tehik meg HcelCszüntetnTrAz'áTlalános közrvétéíneny nyomása alatt.~ ^rrrnnek megteremté— ~s^en Jókáonak..is~~részit~^51ir Frankért valót Tmri szabadlábra hélylegté fer-------Jókai száz százalékig TiT elégítette korának ízlését, pontosan és szabatosan azt adta, amit a közönsége kívánt. Általánosságban a magyar középosztály történetírója, aki alkalmazkodik az uralkodó osztályhoz és azt a legteljesebb mértékben kiszolgálja. Csak a polgári középosztályig jutott el, az alakuló új rendet, az ipari munkásságot nem látta meg. Hősei csaknem mind nemesemberek. Az eke és a gép számára nem volt szava. Nem ismert társadalmi problémákat, a magyar „hősi“ múlt előtt is mindig mély tisztelettel és minden kritika nélkül hajolt meg. Nem bírál és nem magyaráz.^ a ható okok iránt^közömbös.^Mesél, száralelki viharokat nem ébreszti föl a lelkiismeretet. Ha van benne elindító erő, az csak a nemzeti eszme szolgálatában áll. Emberei nem élők, hanem olyanok, amilyeneknek az embereket álmodjuk. Hősei mindenhatóak, végletemberek, valószerűtlenek. Műveinek szerkezete laza,a korfestése nem hű, jellemei következetlenek-- Föltaláló képessége azonban páratlan. Egész külön világot teremtett. A valóságra képzelete színes leplét borította. Ő teremtette meg a természetes, közvetlen mesélés hangját. A legkülönb humorista. Amint Petőfi a költészetbe, Jókai a prózába vitte bele fejképies elemeket, amelyekkel gördülékennyé, kifejezővé és hajlékonnyá tette a magyar elbeszélő nyelvet. Meseszövése hihetetlenül könnyed. Elképesztően termékeny, művei közel 200 kötetet tesznek ki. Jóléti bizottság (Comité de salut public), a nagy francia forradalom alatt a konvent kebeléből választott testület, amely úgy a konvent munkásságát, mint a miniszterek tevékenységét irányította, felügyelt a rendőrségre és a forradalmi törvényszékre is, valóságos diktátori hatalmat gyakorolt. Robespierre bukása után (1794 júl.) föloszlott, tagjainak nagyrésze vérpadra került. Jones, Ernest Charles, angol szocialista politikus és író, szül. 1819., megh. 1868. Németországban tanult és mint fiatalember ment át Angliába, ahol 1844-ben ügyvéd lett. A chartista mozgalomhoz 1846-ban csatlakozott és nagy szónoki képességeivel csakhamar a mozgalom vezetőinek sorába került. 1848 májusában tartott egyik beszédéért perbefogták és kétévi fogságra ítélték. A börtönből kiszabadulva még nagyobb erővel tevékenykedett a mozgalomban, amely azonban lassan gyöngülni kezdett. A chartisták 1851-ben tartott kongreszszusán Jones azok közé tartozott, akik a chartista program szocialista szellemben való kibővítését kívánták. 1852-ben The People’s Paper (a. m. a nép újságja) szerkesztője lett. Jones regényeket és elbeszéléseket is írt, amelyek nagyon népszerűek voltak annak idején. Munkáspályája végén írta meg Labour and Capital (a. m. munka és tőke) című nemzetgazdasági értekezését. Jótékonyság. Szegénység alatt általában azt az állapotot értik, amikor valakinek a legszükségesebb életfentartási eszközei is hiányoznak ",3S segítés nélkül elpusztulna. Már a legrégibb időkben, teljesen ötletszerűen, a helység szegényeit és a vándorlókat a magánjótékonyság alamizsnáihoz juttatták, amivel még elvben sem akarták kiemelni a segélyezetteket elnyomorodott szociális állapotukból. A magánjótékonyság legmagasabb kifejlődését azok a nagyarányú magánalapítványok jelzik, amelyek a társadalmi rend védelmének ötletéből, tervszerűen és bizonyos fokig szociálpolitikai célzattal, a tömegnyomor enyhítésére főként Amerikában támadtak. Az egyéni magánjótékonyság általában nem terjed túl az alamizsnaadás keretein és sem tárgyában, sem terjedelmében nem ellenőrizhető, hatása pedig csekély. Fokozottabb és szervezettebb a magánegyesülések jótékonysági munkája. A legkülönbözőbb célok szolgálatára alakulnak; leginkább betegek, anyák, gyermekek, erkölcsileg veszélyeztetett egyének segítése a céljuk. Hibájuk az, hogy nagy igazgatási költségekkel dolgoznak, nem biztosítják intézményesen a segítség igazságos megosztását. A felekezeti jótékonysági szolgálat átmenetet jelent a hatósági közjótékonysághoz. A közösség munkakörébe a szegényügy és a közjótékonyság tartozik, mindkettő a községek hatáskörébe átvitt állami feladat. A szegényügy ma már tulajdonképpen része az általános közjótékonyságnak. A közsegítésnél alapelvnek tekintik, hogy az, mert ellenszolgáltatás nélkül adják, ne legyen olyan mértékű, hogy „az ösztönt az önsegélyre, a munkakedvre és a takarékosságra“ csökkentse. Úgy a szegényügyre, mint a közjótékonyságra jellemző, hogy a pauperizmus, a tömegelszegényedés elllensúlyozására tervszerűen törekszik és erre a célra a közösség terhére közpénzeket fordít, avagy intézményeket szervez meg, azonban ha meg is állapítja a segítés feltételeit, a segítésre, különösen a segítés mértékére való jogot nem állapítja meg. Elve a közjótékonyságnak a megelőzés és a segítés, a rászoruló egyéni helyzetének mérlegelése alapján. A megelőzés leghathatósabb eszköze a szociálpolitika és a szociális biztosítás, amely elvonja úgy a szegényügy, mint a közjótékonyság területének legnagyobb részét. A szegényügy és a közjótékonyság főbb ágai a következők: a lelencügy; az anya- és csecsemővédelem; az árvaház; az iskolai jótékonyság, a szegény betegek orvosi kezelése, gyógyszerrel és gyógyászati segédeszközzel való ellátása, kórházi és elmegyógyintézeti ápolása a betegápolási alap terhére; házi ápolása; a szeretetotthon; a népszálló; a szükséglakás; a hajléktalanok menhelye; a melegedőszoba; a népkonyha; a foglalkoztatóműhely, a hatósági inségakció és a hatósági szegénysegítés. Az iskolai jótékonyság Budapesten az 1926—27. tanévben 99.125 tanuló közül 34.770 tanulónak, az összes tanulók 35%-ának kiosztott 98.110 ingyentankönyvet, fölruházott 4343 gyermeket (4,3%), ebből teljes fölruházást kapott 575 gyermek. A napközi otthonokba járt 7595 gyermek (7.7%), ingyenét- jótékonyság