Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928)

J - Jóléti bizottság - Jones, Ernest Charles - Jótékonyság

Jóléti bizottság 334 mint „hazánk ősz bajnokát“ köszönteti. Faji, vagy osztályok elleni gyűlölséget sohasem ér­zett. Egyszer lobogott még föl lelkében forra­dalmi múltja. 1875-ben a francia kormánytól kiadott körözőlevél és elfogatóparancs alap­ján Frankel Leót, a kommün magyar szárma­zású miniszterét Bécsben elfogták és állam­­polgársága miatt Budapestre szállították. A vizsgálati fogságban ülő Frankel ellen már ki­kérték a francia kormány vádiratát, amikor Jókai a Hornban nagyon erélyes hangon t­il­tak­ozott~0TTQlII.ii. hogy­ F5Qrkql4—m­int­ közön­séges imílettest--kezeljék. Azkr-feta*—hogy—a ------kTTTnínün Kétség! (leimt-----politikai mozgalom volt, amely eszmék megvalósítását tűzte ki céljául, tehát a szabad és alkotmányos Ma­­^­gyarország~rmiin-áljtl~dinudhiltik k­rTnus^aSam rendőr­i—frrnyíUt kisregévé A vizsgálati fogsá­­got tehik meg Hce­lCszüntetnTrAz'áTlalános köz­­rvétéíneny nyomása al­att.~ ^rrrnnek­­ megteremté— ~s^en Jókáonak..is~~részit~^51ir Frankért való­­t Tmri szabadlábra hélylegté fer-------­Jókai száz százalékig TiT elégítette korának íz­lését, pontosan és szabatosan azt adta, amit a közönsége kívánt. Általánosságban a magyar középosztály történetírója, aki alkalmazkodik az uralkodó osztályhoz és azt a legteljesebb mértékben kiszolgálja. Csak a polgári közép­­osztályig jutott el, az alakuló új rendet, az ipari munkásságot nem látta meg. Hősei csak­nem mind nemesemberek. Az eke és a gép szá­mára nem volt szava. Nem ismert társadalmi problémákat, a magyar „hősi“ múlt előtt is mindig mély tisztelettel és minden kritika nélkül hajolt meg. Nem bírál és nem magya­ráz.^ a ható okok iránt^közömbös.^Mesél, szára­lelki viharokat nem ébreszti föl a lelkiisme­­r­etet. Ha van benne elindító erő, az csak a nemzeti eszme szolgálatában áll. Emberei nem élők, hanem olyanok, amilyeneknek az embe­reket álmodjuk. Hősei mindenhatóak, véglet­emberek, valószerűtlenek. Műveinek szerke­zete laza,a korfestése nem hű, jellemei­ követ­­kezetlenek-- Föltal­áló kép­essége­ azonban párat­lan. Egész külön világot teremtett. A való­ságra képzelete színes leplét borította. Ő te­remtette meg a természetes, közvetlen mesélés hangját. A legkülönb humorista. Amint Pe­tőfi a költészetbe, Jókai a prózába vitte bele fejképies elemeket, amelyekkel gördülékennyé, kifejezővé és hajlékonnyá tette a magyar el­beszélő nyelvet. Meseszövése hihetetlenül könnyed. Elképesztően termékeny, művei kö­zel 200 kötetet tesznek ki. Jóléti bizottság (Comité de salut public), a nagy francia forradalom alatt a konvent ke­beléből választott testület, amely úgy a kon­vent munkásságát, mint a miniszterek tevé­kenységét irányította, felügyelt a rendőrségre és a forradalmi törvényszékre is, valóságos diktátori hatalmat gyakorolt. Robespierre bu­kása után (1794 júl.) föloszlott, tagjainak nagy­része vérpadra került. Jones, Ernest Charles, angol szocialista poli­tikus és író, szül. 1819., megh. 1868. Németor­szágban tanult és mint fiatalember ment át Angliába, ahol 1844-ben ügyvéd lett. A char­tista mozgalomhoz 1846-ban csatlakozott és nagy szónoki képességeivel csakhamar a moz­galom vezetőinek sorába került. 1848 májusá­ban tartott egyik beszédéért perbefogták és kétévi fogságra ítélték. A börtönből kiszaba­dulva még nagyobb erővel tevékenykedett a mozgalomban, amely azonban lassan gyöngülni kezdett. A chartisták 1851-ben tartott kongresz­szusán Jones azok közé tartozott, akik a char­tista program szocialista szellemben való ki­bővítését kívánták. 1852-ben The People’s Paper (a. m. a nép újságja) szerkesztője lett. Jones regényeket és elbeszéléseket is írt, amelyek nagyon népszerűek voltak annak idején. Mun­káspályája végén írta meg Labour and Capi­tal (a. m. munka és tőke) című nemzetgazda­sági értekezését. Jótékonyság. Szegénység alatt általában azt az állapotot értik, amikor valakinek a legszük­ségesebb életfentartási eszközei is hiányoznak ",3S segítés nélkül elpusztulna. Már a legrégibb időkben, teljesen ötletszerűen, a helység sze­gényeit és a vándorlókat a magánjótékonyság alamizsnáihoz juttatták, amivel még elvben sem akarták kiemelni a segélyezetteket elnyo­­morodott szociális állapotukból. A magánjó­tékonyság legmagasabb kifejlődését azok a nagyarányú magánalapítványok jelzik, ame­lyek a társadalmi rend védelmének ötletéből, tervszerűen és bizonyos fokig szociálpolitikai célzattal, a tömegnyomor enyhítésére főként Amerikában támadtak. Az egyéni magánjóté­konyság általában nem terjed túl az alamizsna­adás keretein és sem tárgyában, sem terjedel­mében nem ellenőrizhető, hatása pedig csekély. Fokozottabb és szervezettebb a magánegyesü­lések jótékonysági munkája. A legkülönbözőbb célok szolgálatára alakulnak; leginkább bete­gek, anyák, gyermekek, erkölcsileg veszélyez­tetett egyének segítése a céljuk. Hibájuk az, hogy nagy igazgatási költségekkel dolgoznak, nem biztosítják intézményesen a segítség igaz­ságos megosztását. A felekezeti jótékonysági szolgálat átmenetet jelent a hatósági közjóté­konysághoz. A közösség munkakörébe a sze­gényügy és a közjótékonyság tartozik, mind­kettő a községek hatáskörébe átvitt állami fel­adat. A szegényügy ma már tulajdonképpen része az általános közjótékonyságnak. A köz­segítésnél alapelvnek tekintik, hogy az, mert ellenszolgáltatás nélkül adják, ne legyen olyan mértékű, hogy „az ösztönt az önsegélyre, a munkakedvre és a takarékosságra“ csökkentse. Úgy a szegényügyre, mint a közjótékonyságra jellemző, hogy a pauperizmus, a tömegelszegé­­nyedés elllensúlyozására tervszerűen törekszik és erre a célra a közösség terhére közpénzeket fordít, avagy intézményeket szervez meg, azon­ban ha meg is állapítja a segítés feltételeit, a segítésre, különösen a segítés mértékére való jogot nem állapítja meg. Elve a közjótékony­ságnak a megelőzés és a segítés, a rászoruló egyéni helyzetének mérlegelése alapján. A megelőzés leghathatósabb eszköze a szociálpo­litika és a szociális biztosítás, amely elvonja úgy a szegényügy, mint a közjótékonyság te­rületének legnagyobb részét. A szegényügy és a közjótékonyság főbb ágai a következők: a lelencügy; az anya- és csecsemővédelem; az árvaház; az iskolai jótékonyság, a szegény be­tegek orvosi kezelése, gyógyszerrel és gyógyá­szati segédeszközzel való ellátása, kórházi és elmegyógyintézeti ápolása a betegápolási alap terhére; házi ápolása; a szeretetotthon; a nép­szálló; a szükséglakás; a hajléktalanok men­­helye; a melegedőszoba; a népkonyha; a f­og­­lalkoztatóműh­ely, a hatósági inségakció és a hatósági szegénysegítés. Az iskolai jótékony­ság Budapesten az 1926—27. tanévben 99.125 ta­nuló közül 34.770 tanulónak, az összes tanulók 35%-ának kiosztott 98.110 ingyentankönyvet, föl­ruházott 4343 gyermeket (4,3%), ebből teljes föl­­ruházást kapott 575 gyermek. A napközi ott­honokba járt 7595 gyermek (7.7%), ingyenét- jótékonyság

Next