Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928)

M - Magyar Nemzeti Szövetség - Magyarország

Magyarország 440 A kivitel gabonaneműekben 1927-ben a követ­kező volt: MennyiségÉrték ezer ezer pen­A kivitel az 1926. évvel szemben értékben 20%-os, az 1925. évvel szemben 10%-os csökke­nést mutat. Gyáripar. Az 1927. évben a következő számú gyáripari vállalatok voltak: Vas- és fémipar ------------------------293 Gépipar-------------------------------------202 Elektromos közművek---------------233 Kőagyag- és üvegipar------595 Fa- és csontipar------------------------402 Bőr-, sörte- és tollipar-----------------93 Textilipar--------------------- 270 Ruházati ipar ----------------------------127 Papíripar -----------------------------66 Élelmiszer és élvezeti cikkek 846 Vegyiipar--------------------------------231 Sokszorosító- és m­űipar------108 Összesen------- 3446 Ugyanezen iparágakban a munkáslétszám 1927-ben átlagban a következő volt: Vas- és fémipar ---------------36.010 Gépipar-------------------------— 34.027 Áramszolgáltató vállalatok 5.904 Kőagyag- és üvegipar------- 29.386 Fa- és csontipar--------------------11.953 Bőr-, sörte- és tollipar-------5.715 Textilipar------------------------ 37.440 Ruházati ipar-------------------------5.195 Papíripar------- ---------------2.930 Élelmezési és élvezeti cikkek ipara----------------------- 32.254 Vegyiipar------------------ 3 9.580 Sokszorosító- és míjipar — 7.200 Összesen-------217.594 A gyáripari erőgépek az 1926. évben 1,1 mil­lió lóerőt tettek ki. A gyártmányok értéke ezer arany koronánként számítva 1927-ben a következő volt: Vas- és fémipar----------- 272.394 Gépipar------------------------ 197.950 Áramszolgáltatás —-------- 90.952 Kőagyag- és üvegipar — 119.953 Átvitel 681.249 104 Kataszteri hold °/p Áthozat 11.053.144 68.4 Legelők----------- 1,755.734 10.9 Szőlők--------------- 373.971 2.3 Erdő--------------- 1,896.372 11.8 Nádas--------------- 51.319 0.3 Ugar —----------- 1,021.091 6.3 Összesen------- 16.151.636 100.0 mázsánként gőnként Búza--------­— 3113 105.132 Rozs--------------1375 40.617 Árpa - 528 16.669 Zab 260 6.427 Tengeri-----------344 7.293 Egyéb-----------— 31 772 Liszt — —-----— 1644 78.199 Korpa------3 530 Összesen —— 7399 258.636 Szénbányászat: Az 1927. évben 100 méter mázsás vagonokat véve alapul, a következő mennyiségeket bá­nyászták: Ugyanebben az időben külföldi szenet 112.640 vagonnal és külföldi kokszot 39.277 vagonnal hoztunk be, összesen 57.593.000 pengő értékben, míg kivittünk 29.301 vagont 8,403.000 pengő értékben. Kereskedelmi mérlegünk 1927. évi passzí­vuma 3463 millió pengőt mutat a hivatalos külkereskedelmi statisztika szerint. Ez a sta­tisztika azonban minden egyéb külkereske­delmi statisztikával együtt abban a döntő hi­bában szenved, hogy rosszul összemérhető ér­tékeket hasonlít össze. Ipari munkabérek: Férfiak órabére az 1927. évben átlagban 57 fillér, nőké 42 fillér. Mindezeknek az adatoknak a helyes értéke­léséhez az ugyanezen időben fönnálló árak­nak, a lakosság foglalkozási ágak szerinti megoszlásának, a pénzintézetek, a közlekedés és a kereskedelem igaz adatainak, az ország egész szociális berendezésének ismerete szük­séges. Magyarország története. A magyar társa­dalom története nem állandó nagyságú föld­rajzi egységen pereg le, hanem az évszá­zadok politikai eseményeinek sodrában az ország területe hol megnagyobbodik, hol pe­dig összehúzódik, teljes egészében idegen hó­dítók hatalmába kerül, majd újból önállósul, így a magyarok letelepedésekor az ország a Duna és a Tisza mentét jelenti, a 13. századig egyre növekszik, a Kárpátoktól Dalmáciáig terjed, a 14. században Bosznia, Szerbia, Bul­gária, Oláhország és Lengyelország jelentős területeit az országhoz számítják, de csak­hamar elveszti a lengyel területeket és csak Sziléziáig terjed föl. A 16. század elején már a török ékelődik az országba és a kicsiny északnyugati f­öldsávot leszámítva, az egész országot elfoglalja. A török visszaszorításával arányosan nő az ország területe, a 19. század­ban a Kárpátoktól az Adriáig terjed mint az osztrák birodalom egy része, míg az 1914-es vesztes háború után a trianoni határokba zsu­gorítják össze. Amint változik az ország területe, színi­leg változik a hatalmas népek közé beékelt Áldozat 681.249 Fa- és csontipar------------------ 67.339 Bőr-, sörte- és tollipar 6­71.175 Textilipar------------ 304.720 Ruházati ipar--- 46.867 Papíripar------------ 20.234 Élelmezési és élvezeti cik­kek ipara------- 934.809 Vegyiipar------------ 170.967 Sokszorosító- és műipar — 49.913 összesen------- 2.347.273 Tolna-Baranya-------------------78.416 Tata-Esztergom, Budapest — 281.153 Salgótarján------------------------ 130.609 Borsodi kerület--------------- 149.702 Kisebb szénbányák----------- 46.532 Lignitbányák------------------- 16 342 Összesen------- 702.754 M­agyarország

Next