Társadalmi Lexikon - Madzsar József szerk. (Budapest, 1928)

B - Bőripar higiénéje - Bőrmunkások

Bőripar Higiénéje 83 A behozott növényi, ásványi és vegyes cser­­zésű talpbőrök, hulladéktalpak és talpalkat­részek jelentékeny részét Ausztria, Jugoszlá­via, Anglia és Csehszlovákia importálták. De míg ezekből 1925—26-ban, egy év alatt több mint 60%-kal nőtt a behozatalunk, addig 1927-ben kikészített bőrből 17.163 q 25.112.000 pengő értékben került be az országba, míg a kivitel ugyanekkor 11.218 q volt, 6.505.000 pengő értékben. Nyersbőrből az 1927. évi be­hozatal mennyisége 67.750 q volt, 15.869.000 pengő értékben, a kivitel pedig 18.140 q, 6.373.000 pengő értékben. A tulajdonképpeni bőriparban, vagyis a bőr­­gyártó- és bőrfestő-, bőrdíszműkészítő-, bőr­­bútorgyártó-, bőröndös-, szíjgyártó- és nyerges­iparban az 1920. évi népszámlálás 18.597 lelket talált. Ezek közül 8211 kereső volt. A keresők között 2399 önálló volt, 303 tisztviselőként dol­gozott és 107 mint művezető, előmunkás vagy altiszt volt beosztva. A tanoncok száma 1052 és 16 éven aluli segéd, munkás vagy napszá­mos összesen 53 akadt a bőriparban. Bőripar higiénéje. A bőripar a legrégibb iparágak közé tartozik. Az állati bőrök szárí­tás és besózás által óvhatók meg a romlástól. A szárítás úgy történik, hogy a bőröket leve­gőn kifeszítik és állványokra akasztják. Ez az eljárás egyrészt megrontja az egész kör­nyék levegőjét, másrészt pedig odacsábítja a rovarokat, amelyek a bőrökről fölszedett mér­gező anyagokkal veszedelmes fertőző betegsé­geknek és pedig elsősorban a lépfenének ter­jesztőivé válhatnak. A másik konzerválási mód abból áll, hogy a bőröket a húsos olda­lon behintik sóval és aztán összegöngyölítik. A nyers állati bőr cserzés által válik ipari termékek készítésére alkalmas bőrré. A cser­zéshez az eljárás különfélesége szerint cser­­savtartalmú anyagokat, timsót, konyhasót, kénsavat stb. használnak. Tímárok gyakran panaszkodnak émelygés­ről és étvágytalanságról, aminek oka a fej­lődő bűzös gázokban rejlik. Juhbőrök feldol­gozásánál a bőrnek húsos oldalát mésszel ke­nik be, amelyhez rendszerint kénarzenikumot ugyanekkor kivitelünk például Ausztriába 50%-kal csökkent. Hajtószíjbőrt Csehországból és Németországból, lőszerszámbőrt Csehország­ból hozunk. Felsőbőrszükségletünket azelőtt Ausztria látta el, de helyébe Csehszlovákia lépett, annak, ami esetleges arzénmérgezést okozhat. A bőrgyári munkások sokat szenvednek a ned­vességtől, minek folytán gyakoriak náluk a meghűléses betegségek. U­jjaikon ugyancsak a nedvességtől, továbbá a marószerektől a fel­hám fölpuhul és kimaradik, amitől gennyes kötőszövetgyulladás keletkezik. Ugyanezen ok­ból kelevények és tályogok is jöhetnek létre a kezükön. Védekezés: A munkahelyek a fönnálló tör­vényeknek és rendeleteknek feleljenek meg. Alapos, jó szellőztetésről kell gondoskodni. A munkások a rothadási gázok ellen respirá­­torokkal, a nedvesség ellen pedig facipővel védekezzenek. A marószerek, mérgek és főkép a fertőzés okozta veszedelem megelőzésére az olyan munkások, akiknek sérülés van a ke­zén, a munkától távoltartandók. Bőrmunkások. A bőripari munkások mai szövetsége előtt a tímárságnál dolgozó mun­kásoknak volt ilyen nevű egyesületük. Ennek első nyomai Pécsen találhatók, ahol a bőr­munkásoknak önálló egyesületük volt. Már 1904-ben Újpest székhellyel megalakul a Bőr­munkások Országos Egyesülete és kiadja ha­vonta kétszer megjelenő szaklapját: Magyar­­országi Általános Bőrmunkások Szaklapja cím alatt. Később csatlakoznak hozzájuk a szű­csök és sapkások, míg 1913-ban a szövetség központját a fővárosba teszik át, hogy ezzel megkönnyítsék a bőripari szakmák egyesülé­sét. Szaklapjuk már Bőrmunkás címmel jele­nik meg magyar, német és tót nyelven. Tót nyelven azért, mert már a felvidéki tímár­munkások is kötelékükbe tartoznak. 1919 má­sodik felében a már előbb megkezdett csatla­kozási mozgalom egyik tényeként megszűnt a Bőrmunkás című szaklap és helyette kiad­ták a Bőripari Munkás című lapot, mint az egyesülni akaró szakmák közös lapját. A bőr­ö B e k. o z a t a1 K i v i t e 1 Megnevezés 1925-ben 192­­­-ban 1925-ben 1926-ban ezer ar. K méter­ezer ar. K méter­ezer ar. K méter­ezer ar. K méter­értékben mázsában értékben mázsában értékben mázsában értékbenmázsában Talpbőr-------1.136 3.152 1.795 5.063 2.723 5.312 1.957 7.096 Hajtószíjbőr — 181 291 196 298 64 98 156 232 Lószerszámból­ 1.600 2.363 2.394 3.636 16 172 2 Felsőbőr-------4.545 2.428 3.908 2.052 1.052 611 568 311 Különféle -7.199 4.732 8.824 5.506 385 132 51 20 Összesen-------14.661 12.966 17.117 16.555 4.240 6.170 2.734 7.661 Prémbőr-------6.003 1.434 6.008 1.148 294 111 119 61 Szűcsáru ------­Bőrruha-, sport-33 10 165 2­1 — — és egyéb bőr­cikkek-------430 287 647 403 12 142 2 Megnevezés Pr­e­h­o 1925-ben t­a­t­a­l 1926-ban K­i­v 1925-ben i t e 1 1926-ban ezer ezer ezer ezer arany K pár arany K pár arany K pár arany K pár Bőrkesztyű — 1.408 216.311 1.535 255.223 443 69.530 191 39.438 Különt. cipők 1.157 66.124 1.498 86.062 58­3.384 33 1.746 Textil- stb. cipők — — 2.572 566.784 3.268 671.9535 828 14 1.252 Csizmák-------8 380 27­1.2372 531 80 összesen — — 5.145 849.599 6.328 1.014.475 508 73.795 239 42.516 Bérmunkások

Next