Tolnai Világlexikona 4. Betegápolás-tól Brüsszel-ig (Budapest, 1914)

B - Borax aranyfürdő - Borax-borkő - Boraxmész - Borax-tavak - Boraxüveg - Borb. - Borbála - Borbála - Borbánd - Borbás - Borbás - Borbátviz - Borbeck - Borbély

338 Borax aranyfürdő — Borbély egyik-másik fémre jellemző — színt kap. Üveg­csőbe forrasztott platinadrótnak meggörbített végén B.-ot olvasztunk meg, s a még meleg B.-gyönggyel kevés kobalt-oxidot veszünk fel s a gyöngyöt újra hevítjük. A gyöngy kékszínű lesz. Ha a B.-gyöngyöt barnakővel hevítjük .(mangánvegyület), szép ibolyaszínt, ha vas­­oxiddal, sárga színt ölt fel. A B.-ot a fémeknek a felismerésére, a fémek forrasztásánál, a drága­kőutánzatok készítésénél, a faience (I. B.) mázá­nak előállításánál, orvosságul s a fehérneműek mosásánál, a kikeményített fehérneműek fényé­nek fokozására használják. A fehérnemű fehérí­tésére ajánlatos a tiszta B. használata. A B.-ot úgy, mint a szódát, előbb vízben kell megfőzni és ezután a mosóvízzel elkeverni. A B. kitűnő hatását igazolja a hollandi fehérnemű, mely tisztaságára, fehérségére, fényességére első a világon ; már­pedig Hollandiában sohasem hasz­nálnak a fehérnemű mosására szódát, hanem csak kizárólag B.-ot. Ha az így megmosott fehérneműt ki is akarjuk keményíteni, a vízben feloszlatott keményítőhöz célszerű kevés finomra reszelt sze­rint, fehér viaszt vagy paraffint is adnunk. A stearin a ruhát szép fényessé teszi. Borax aranyfürdő. A fényképészek használják a pozitív eljárásnál celloidin-papirosra készített másolatok színezésére. A B.-t két,­egymástól el­különített oldatban, az alábbi előírás szerint készítik és alkalmazzák : Első oldal: 750 cm² desztillált víz, 5 g. ecetsavas nátron, 8 g. borax, 5 g. rhodanan­nonium. — Második oldal: 100 cm3 desztillált víz, 1 g. barna aranyklorid. — Használathoz vegyünk az első oldatból 150 cm3-t és öntsünk hozzá a második oldatból 10 cmM. llorax-borkó, gyógyszer scalium lartaricum boraxalum). Vegyjele : C,HВОК. Fehér, víz­szívó, könnyen oldható, savanyú izű por. Használják gyógyszerül, kis adagban húgy­­hajtónak, nagy adagban hashajtónak. Boraxmész, 1. Boronátrokalcit. Borax-tavak, olyan, többnyire sekélyvizű ta­vak, amelyekben más sókon kívül több-kevesebb borax-só is oldva van. Legismertebbek a tibeti felföld, Kalifornia és Nevada borax-tavai. Ezek­nek fenékiszapján a száraz évszakban a borax (1. e.) kikristályosodik, amit lecsapolással mesterségesen is elősegítenek. Boraxüvet). vagy boraxgyöngy, 1. Borax. Borix., növénynevek mellett Borbás Vince (1. o.) magyar botanikus nevének rövidítése: Borbála, szent, vértanú. A legenda szerint pogány apja a kereszténységhez való vonzódása miatt toronyba zárta, de B. mégis keresztény lett, s ezért gyötrelmes vértanúhalált halt Nicomediában (806), vagy Heliopolisban Maxi­mianus idejében. B. a bányászok, tornyok, erődök védőszentje, segítő a zivatar és tűz ellen. Toronnyal, pálmával vagy kezében szentség­­tartóval ábrázolják. Legszebb képe (Palma Vecchiotól) a velencei Santa Maria Formosa­­templomban van. Ünnepe: dec. 4. Borbála, lengyel királyné, Szapolyai István nádornak leánya, Zsigmond lengyel király fele­sége (1512 óta). Megh­. 1515-ben, Krakóban van eltemetve. Egyik leányát, Hedviget, Joachim brandenburgi választófejedelem vette feleségül. Borbánd, kisközség, Alsó-Fehér vm. alvinci járásában, (1910) 1255 román és magyar, r. k., gör. kat. és ref. lakossal , u. p. és u. t. Gyula­­fehérvár. R. k. temploma a XVIII. századból való. Borbás, Kecskeméthez tartozó népes puszta, (1910) 578 lakossal, u. p. és u. t. Kecskemét. Borbás Vince (deétéri), híres magyar bota­nikus, szül. 1844 júl. 29-én Ipolylitkén, Nógrád vm.-ben. Tanulmányait az egri gimnáziumban, majd a budapesti­ egyetemen végezte, hol, miután 1871 /72-ben Jurányi Lajos asszisztense volt, 1874-ben doktorrá avatták. 1874/75-ben az európai botanikai intézeteket tanulmányozta, 1880-ban a növénygeográfiából és szisztematiká­ból a budapesti egyetemen magántanári képesí­tést nyert. 1898-ban ugyanitt címzetes rend­kívüli, 1902-ben a kolozsvári egyetemen a növényrendszertani tanszéken nyilvános rendes tanár lett, hol 1903-tól kezdve a botanikus kertet is igazgatta. Megh. 1905 júl.17-én Kolozsvárott, 1862-től 1904-ig beutazta majdnem egész hazán­kat ; a saját maga által gyűjtött és cserével szaporított hatalmas herbáriuma ma a bu­dapesti egyetem nö­vényrendszertani tan­székének birtokában van. B., ki ízig-vérig lelkes botanikus volt, igen kiterjedt mun­kásságot folytatott ; haláláig magyar, né­met és latin nyelven 874 közleménye látott napvilágot. Számtalan flórájával és monográ­fiájával, valamint szá­rított növények szét­küldésével nagyban hozzájárult a magyar flóra ismertetéséhez. F­őtere a floriszlika (1. o.) volt, melyen sok támadásban is volt része. Azzal vádol­ták, hogy az alakok megkülönböztetésében túlment a megengedett határon és hogy a sok új faj, változat felállításával egyéni hiú­ságának áldozott, annyit azonban el kell ismerni, hogy a hazai flórát nála senki jobban nem ismerte. A botanikán kívül ideje maradt etnográfiai, pedagógiai tanulmányokra is ; ki­tűnő magyar nyelv­ érzékével, apróbb nyelvé­szeti értekezéseivel a magyar botanikai műnyelv fejlődésére is nagy hatással volt. Legfontosabb művei : Magyarország rózsáinak monographiája (1880) ; Állatok a sár­ja virágú szegfüvek ismereté­hez (1876); A hazai Epilobiumok (1879) ; A hazai ssom­pák (1879) ; Az Aquilegiák rendszere (1882) ; Initae Hungaricae (1887) ; Magyar­­ország és Közép-Európa kakukfüvei (1890) ; Hazánk meg a Balkán Hesperisei (1902) ; Békés, Temes és Vasmegye flórája (1881, 1881, 1888); Budapestnek és környékének növényzete (1879); A magyar hunokpuszták növényvilága (1886) ; A Balaton flórája (1900). Nevét több növény viseli. Borbátviz (Rinderbál), kisközség, Ilunyad vm. puji járásában, (1910) 388 román és magyar, gör. kat. és ref. lakossal ; postaügynökség , u. t. Raj. Régi ref. templomában számos öreg harang van, urasztali terítőin sok a régi családnév, mert Erdélynek számos nemesi családja innen szárma­zik. Sekrestyéje értékes egyházi edényeket őriz a XVIII. századból. Gyönyörű szép havasi vidéken fekszik s a turisták innen szoktak ki­rándulni a Pelága-havasra, mely a helyezát leg­magasabb (2506 m.) gerince ; a hegyek közt 3 nagyon szép tengerszem is van. Borbeek, hét faluból álló község Németország­ban, a porosz Rheinprovinzben, Düsseldorf kerület Essen járásában, (1910) 71.106 lakossal. Hatalmas szénbányák, vashámorok és vasérc­öntők , gépgyárak és szivargyártás, cinkgyártás, tégla­égetők. Borbély Sándor, a váci orsz. siketnéma intézet igazgatója 1899 óta. Szül. 1866-ban Aranyos­rákoson. Tanulmányait a budapesti polgári iskolai tanítóképzőben végezte. Ő tervezte és Dr. Borbás Vince, híres magyar botanikus.

Next