Tolnai Új Világlexikona 2. Bad-Bur (Budapest, 1926)
B - Bor
BOR A szőlő kisajtolt levéből, a mustból készült szeszes ital. Különböző gyümölcsfélékből is készítenek B.-t (alma-, meggy-, áfonya-B. stb.), ez azonban nálunk kevésbé szokásos. A bibliai hagyomány A'oé-nak tulajdonítja a II. fölfedezésének dicsőségét, ki „a JI. erejét nem ismervén“, tapasztalásból bizonyosodott meg annak káros következményeiről. Eredeti hazája valószínűleg Kisázsia, honnan a K-i kereskedő cégek, főképp a föníciaiak révén terjedhetett el az akkor ismert földön. Az ókor kultúrnépei, a görögök és rómaiak, már jól ismerték és kedvelték a bort ; híresek voltak a görög borok, kivált a szicíliai görög telepesek termesztvényei , a rómaiak közül pedig leginkább a falernumi. Az ókorban, hordó helyett, lepecsételt agyagkorsókban tartották a borokat, amineket Pompejiben sértetlen állapotban is találtak. Hazánk területén is a rómaiak idején, Marcus Aurelius császár alatt honosodott meg a szőlő- és a bortermelés, főleg Pannónia D-i részén (Sirmium). A honfoglaló magyarok is a római telepesek nyomán ismerkedhettek meg a borral, melyet korábban az erjesztett kancatej pótolt náluk. A hagyomány a Bor-nemzetséggel hozza kapcsolatba, mely a honfoglalás után a mai Baranya vm.-ben telepedett meg s melytől a II. magyar neve is származnék. Tény az, hogy a szőlőművelés és borászat már az Árpádok alatt jelentős foglalkozási ág volt. A VII. sz.-ban, főleg a görög kapcsolatok idején, a magyar bor fontos kiviteli cikk lett. A tatárjárás után, a megfogyatkozott munkásnép pótlására, IV. Béla idegen, főképp olasz munkásokat telepített főbb szőlővidékeinkre, így a Hegyaljára is; ennek emlékét őrzi Olaszt község. Az Anjouk és Mátyás király alatt a magyar borkereskedelem hatalmasan föllendült, főképp Lengyelország és Németország felé s a magyar, elsősorban a tokaji bor, mint világmárka szerepel, melyet arannyal fizettek. A török hódítás s a szabadságháborúk viszontagságos kora természetesen nagy ártalmára volt a borászatnak, de borunk jó hírnevét továbbra is megtartotta s a zavaros idők elmúltával, főképp a XVIII. sz. végétől, a bortermelés és kereskedelem hatalmas lendületet vett. A 70-es évek filloxéra-pusztítása ugyan mérhetetlen károkat okozott, viszont ekkor kezdődött a hegyi szőlők mellett az alföldi homokos területek szőlősítése, úgyhogy a Duna-Tisza közének bortermése ma már az országos termésnek jelentős részét teszi. Minthogy legtöbb és legkiválóbb borvidékeink Trianon után is birtokunkban maradtak, egyik legfontosabb gazdasági ág a borászat s ha a különböző korlátozó intézkedések, magas vámok és kiviteli tilalmak megszűnnek, illetve mérsékelteinek, kereskedelmi mérlegünk kedvezőbbé tételének fontos eszköze lesz a borkivitel. A B. készítése. Mikor a szőlőfürtök tökéletesen megértek, ami hazánkban — a különböző vidék és időjárás szerint, — szept. végétől Saleron-féle készülék a bor szesztartalmának meghatározására