Tolnai Új Világlexikona 2. Bad-Bur (Budapest, 1926)

B - Bor Pál - Bór

kalmazásával. Továbbá a pasztőrözés, mikor a megtört H.-t arravaló készülékben 60—70 CD-ra fölmelegítjük, hogy az ártalmas csirákat kiöljük. Bor­javító módszerek még a B.-ok házasítása, savtalanítása, színjavítása, utóerjesztése stb. A kész U. hor­dóban v. palac­kozva tartható el. Régebben, az ó- és középkorban, lepecsételt agyag­edényekben v. bőrből készült borostömlőkben tartották , ma pe­dig fa-, leginkább tölgyfahordókat használnak ; nagy pincészetek­ben hatalmas, beépített cement- és üveghordók is használatosak. A hordót állandóan tisztán kell tartani ; használat előtt, hogy a ká­ros csiráktól megtisztítsák, kikénezik és forró vízzel gondosan kiöblítik. Borospalackok közül a különféle bor­vidékeken különleges alakúakat hasz­nálnak (rajnai, bordeauxi, tokaji, som­­lyai, kulacsalakú stb. borospalack). Szalma- v. vesszőfonatú, öblös, 5—40 literes borosüveg a demijohn (e.: demizson). Borfajták: A fehér-, vörös- és siller­bor készítéséről fentebb szóltunk. Kü­lönleges készítmény az aszúbor, mikor az aszúszemeket lekvárszerű péppé tiporják szét és 2, 3, 4 puttony aszúra (egy puttony 30—35 1.) egy gönci hordó (140 1.) mustot töltve, az­zal jól összekeverik, 6—12 órai állás után kitiporják s hordóba töltik. Aszerint, hogy hány puttony aszúra jut egy gönci hordó bor, van 2, 3, 4 puttonyos aszú. Ha az aszú-II. törkö­­nyi uvá máslást nyernek, Szamorodni­ UI.-ab­ a fürtön hagyják a szemeket s így tiporják, illetve sajtol­ják ki. Különleges B.-fajták még a pezsgőborok, ürmösök, jött és fojtott B.-ok, likőrborok stb. A világ bortermelése. Az egész világon 7—8 millió hl. szőlőterületen mintegy 140—200 millió hl. bor terem. Az 1923. év bortermése 167 millió hl. volt, ebből: Franciaország .................................... 57 mill. hl. Olaszország .......................................... 43 Spanyolország .................................. 22 Algír ...................................................... 10 Magyarország....................................... 5 A többi ..................................................... 30 Összesen .................... 167 mill. hl íyére újra ugyanannyi B.-t töltenek s 6—8 órai állás után kitiporják . Magyarország borászata az utolsó évtizedben hatalmasan föllendült. Míg 1910—15, átlagban 2 millió hl. B. termett, 1922: 4­4, 1923. közel 5 millió hektoliter, hozzávetőleg 200 millió aranykorona értékben. Magyar borokban két főjelleget különböztetünk meg: síkvidéki és hegyi bort. Előbbi a tömeg-, ú. n. kommersz­­bort adja, de okszerű kezelés mellett jeles faj­­borok is teremnek (kecskeméti zöldszilváni, királyhalmi rizling). Hegyi boraink a kellemes, savanykás asztali bortól az édes, tüzes pecse­nyeborokig és tokaji aszúig bő változatosság­ban teremnek. Főbb borvidékeink : Ruszt- Sopron (híres a ruszti aszú), Buda-Sashegy (sashegyi vörös), Balaton-mellék (somlyai, ba­dacsonyi stb.), Szek­szárd, Pécs-Villány, Nesz­­mély, Eger-Visonta (egri bikavér), Begyal­ja (tokaji borok), Miskolc stb. Az európai országok közül legnagyobb a B.-termelés Franciaországban. Világhírűek a champagnei borok, ezek egy része mint pezsgő jön forgalomba, továbbá a bordeauxi (Chateau Lafite, Chateau Yquem, Haut Lauternes, vin de Médoc) és a burgundi (Côte d’Or, Pommard). Olaszországban legnevezetesebb a Vezúv alján termő Bacryma Christi, kitűnő bor­terem egész D­ Olaszországban, Szicília, Szardínia, Elba, Capri szigetén, a Po mentén, valamint Dalmá­ciában (Falerno, Massico, vino d’Asti, Malvasia di Canelli stb.). Spanyolország borai közül leg­kiválóbb a A­eres (ang. Sherry) és a Malaga, ezek igen szeszes, édes, zamatos likőrborok. Németország büszkesége a rajnai borok (johannis­­bergi, rüdesheimi, a rhein-hesseni Lieb­rauen­­milch stb.), továbbá a moseli és würzburgi borok. Nevezetes még a portugáliai portói bor, valamint a nehéz, édes görög borok. A többi világrészekben (az afrikai Algir-t kivéve) emlí­­tésrem­éltó bortermelést nem találunk. Bor Pál, festő és szobrász, szül. 1889. Bpesten. Műegyetemi tanulmányai után Párizsban, Henri Martin és M. Denis festők tanítványa lett, 1914—19. Franciaországban internálva volt s ezalatt kezdett szobrászattal foglalkozni. Hazatérte után 1921. a Nemzeti Szalonban, 1924. az Ernst-múzeumban mutatta be új irányú művészetét. Bór (latinul : borum), három értékű, nem fémes elem. Atomsúlya 11. Kémiai jele:­let. A természetben csak vegyületekben fordul elő. Fontosabb vegyületei : a bórsav és a borax. A B.-t 1808. Gay-Lussac és Thénard fedezték föl ; a kristályos B.-t 1856. Wähler állította legelő­ször elő. Borpalackozó készülék Bor-pasztőröző készülék

Next