Tolnai Új Világlexikona 3. Bur-Don (Budapest, 1926)
C - Csók István - Csóka - Csókakő - Csok jasa - Csokoládé - Csokonai Vitéz Mihály
236 Csók - Csokonai a kézcsók, amely egyidőben az udvariasság szigorú követelménye volt a nőkkel szemben s részben ma is szokásban van. Az újabb orvosi vizsgálatok eredményének ismerete már nagyban korlátozta a csókolózás szokását, amelyet gyakran túlzásba vittek , mert bebizonyult, hogy a csókolózás által a beteg ember szájának váladéka az ajkakon át könnyen megfertőzheti a megcsókoltat. Csók István, festőművész, szül. 1865. Puszta- Egeresen (Fehér vm.). Művészeti tanulmányait a budapesti mintarajziskolában, majd Münchenben folytatta. 1888. Párizsba ment, hol Bouguereau és Rovert Fleury tanítványa volt. Első ízben 1889. a párizsi Szalonban állított ki, ahol „Krumplitisztogatók“c. művével mindjárt dicsérő elismerést nyert. 1890. mutatta be a budapesti Műcsarnokban „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre“ c. képét, melyre 1894. Antwerpenben, 1900. a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert (jelenleg a Szépművészeti Múzeumban). 1895. Münchenben festette „Báthory Erzsébet" c. nagy történelmi vásznát, mely a müncheni aranyérmet hozta meg számára. A milleniumra hazajött és Budapesten telepedett le. Ekkor festette színes magyar képeit, köztük a „Bugaci pásztor“-t (Szépművészeti Múzeum), a mohácsvidéki sokác és cigány témáit. 1903. újra Párizsba költözött. Itt 1905. „Atelier-sarok“ c. képével újabb elismerést nyert a Szalonban. Itt festette „Tamar“ c. művét (a római Galleria Nazionaleben), a „Vámpírok“ és a „Nirvána“ c. műveit. 1910. hazatért s Wlassics Tibor arcképével 1911. magyar állami aranyérmet nyert. Ez évben, a római kiállítás alkalmából, önarcképét kérték el az Uffizi számára. 1912. Amsterdamban kapott aranyérmet. Művészete eközben a tiszta naturalizmusból a sejtelmesebb impresszionizmushoz tért át. Színei frissek és finomak. Részt vett a „Miénk“ és a Szinyei-Merse Társaság alapításában, melynek ma vezére. Az ifjabb művészi mozgalmakban s művészi oktatásunkban, mint a Képzőművészeti Főiskola tanára, élénken részt vesz. Csóka (Coloeus monedula), az éneklők (Passeriformes) rendjébe, a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó madár. Egész Európában közönséges. Eleven, értelmes állat. Túlnyomóan rovarokkal él, tehát hasznos. Könnyen szelídíthető. Csókakő, nagyk. Feejér vm. móri j.-ában, (1920) 751 l. U. p. Mór, u. t. Bodajk. Csók sasa (török), az éljen kiáltás törökül, a. m. soká élj ! Csokoládé, a pirított és megőrölt kakaóbabnak (kakaóliszt) cukorral és vaníliával való keveréke. Mexikóból származik (choco a. m. kakaó; lab a. m .víz), ahonnan a XVI.sz. elején a spanyolok hozták Európába. Megkülönböztetünk : 1. tápláló v. egészségi C.-t, 2. fűszeres C.-t, 3. tej- C.-t és 4. gyógyászati C.-t. A fogyasztás legnagyobb részét a tápláló v. táp-C. adja, melyhez bab- v. borsólisztet is szoktak keverni. A fűszeres C.-ban vanílián kívül még más fűszer, pl. fahéj is van; a tej-C.-t víz helyett tejjel készítik, végül a gyógyászati célra szolgáló C.-hoz kinint, vasvegyületeket stb. is kevernek. Mivel a kakaó sok (40—50 %) olajat tartalmaz, mely nehezen emészthető, az olaj egy részét a kakaóból melegen kisajtolják. Csakis az így nyert, részben zsírtalanított kakaópor alkalmas C. készítésére. A tiszta C. színe vörösesbarna, íze kellemes. Angliában 1657., Franciaországban pedig 1776. épült az első csokoládégyár, de egészen a XVIII. sz. végéig csak kézierővel dolgozták fel a kakaót. Az első kakaóbab őrlőgépet a franciaországi Doret szerkesztette s ettől kezdve a Csokoládégyárakban is háttérbe szorult a kézierő. Csokonai Vitéz Mihály, költő, szül. 1773 nov. 17. Debrecenben, megh. 1805 jan. 28. ugyanott. Atyja seborvos volt, fiatalon meghalt, úgyhogy C. nagy szegénységben nevelkedett anyja oldalán, a debreceni kollégiumban. A gimnáziumot elvégezve, a főiskolán lett togátus diák s filozófiát és teológiát tanult. Az iskolai, tanulmányokon kívül is művelte magát az önképző körben, idegen nyelveket tanult, sokat olvasott, már ekkor megvetette irodalmi műveltségének alapját, a v érsekét már diákkorában kezdett írni., egyelőre inkább a maga és társai mulattatására, alkalmi összejövetelekre szerzett tréfás, pajkos verseket, az akkor divatos debreceni iskola modorában. Ilyenforma kedvtelésének eredménye a Béka-egérharc c. ismert, az akkor nagyon népszerű Blumauer modorában írt Homeros-travesztia. Drámákkal is foglalkozott, Egy bús Templfől, vagy az is bolond, áld poéta lesz Magyarországon c. vígjátékai — mely kezdetlegessége mellett is ■'kitűnik’’ama kor magyar irodalmából néhány egészséges vígjátéki jellemvonásával, — ebben az időben keletkezett.Q nagy hatással volt C.-ra megismerkedése Kazinczy Ferenccel. Csak levelezés útján érintkeztek, az életben sohase találkoztak, de Kazinczy nyitotta fel C. szemét az akkori modern irodalmi törekvések, a technikában és tartalomban nyilvánuló új ízlés számára. E hatalmas ösztönzés révén még komolyabban merült el tanulmányaiba, német, angol, francai, olasz példákon csiszolta elméjét és ízlésé. Ifjúkor: Csók István Csók István festménye: A Duna szélén Csóka