Tolnai Új Világlexikona 4. Don-Fel (Budapest, 1926)
F - Fábián Béla - Fábián Ernő - Fábiánháza - Fábiánsebestyén - Fabian Society - Fabiny Teofil - Fabinyi Rudolf - Fabó András - Fabó Bertalan - Fabre, Jean Henri - Fabriczy Kornél - Fabritius Győző - Fabró Henrik - Fácán - Fa-cement
252 Fábián — Facement perick, valamint sok külföldi fa, így a mahagóni, paliszander, ében, citrom- és rózsafa, melyeket színük, rajzuk, kikészíthetőségük tesz értékessé. Fábián Béla, ügyvéd, szül. 1889. Nemzetgyűlési képviselő, a nemzeti demokrata párt egyik vezére, a fővárosi törvh. biz. tagja. Fábián Ernő, író és hírlapíró, szül. 1890. Elbeszélései, költeményei és cikkei a napi és heti folyóiratokban jelentek meg. Regényeit (A Feketeügy alatt, Istenítélet) romantikus meseszövésük és tiszta magyar levegőjük tünteti ki. Munkatársa e Lexikonnak is. Fábrmháza, nagyk. Szatmár vm. mátészalkai j.-ában, (1920) 2186 1. Posta, u. L. Nagyecsed. Fábiánsebestyén, kisk. Csongrád vm. tiszántúli j.-ában, (1920) 1331 1. Vasútállomás (Fábián), posta, táviró. Fabian Society, (e. fébien szaszájiti), 1883. Bernhard Shaw és Sidney Webb által alapított, szocialista elveken nyugvó polgári társulat. A szocializmus szellemének munkájával (traktátusok, kis kiadványok, előadások) sok hívet szerzett. Havi értesítőt ad ki, nagy hatása volt a törvényhozásra is. Fabiny Teofil, jogi író, szül. 1822., megh. 1908. Vármegyei szolgálatból lépett a bírói pályára, melyen a legmagasabb állásokba emelkedett. Tisza Kálmán alatt 1886—1889. igazságügyminiszter volt, ez időbe esik a bűnvádi perrendtartás törvénytervezete. Fabinyi Rudolf, vegyész, szül. 1849., megh. 1920. Az elméleti kémia kiváló művelője, ki külföldön is ismertek. F. indította meg az első magyar nyelvű kémiai szaklapot, a Vegyészeti Lapokat (1882— 1889.). Kiváló pedagógus volt. A kolozsvári Fabiny Teofil kémiai intézetet ő tervezte s rendezte be. Fabó András, ev. egyháztörténész, szül. 1810. Losoncon, megh. 1874. A teológiát Pozsonyban végezte, 1833. losonci tanár, 1835. agárdi lelkész, később egyházkerületi főjegyző és tanácsbíró. Számos egyháztörténeti , kor- és életrajzot irt, okmánytárat adott ki. A Tudományos Akadémia 1864. levelező tagjává választotta. Fabó Bertalan, zenetörténeti író, szül. 1868. Taktakenézen. Főművei: A magyar népdalzene ; Erkel-emlékkönyv. Fabre, (e . fábr) Jean Henri, francia természetbúvár, szül. 1823., megh. 1915. Élete első felében tanító volt Ajaccioban, majd Avignonban s ekkor sokféle tudományos tárggyal foglalkozott, így az ókori nyelvekkel, a provence irodalommal és népköltészettel, az egyetemes műveltségtörténelemmel és matematikával, továbbá a közönség körében is széles rétegekben elterjedt tankönyve Fahrekét írt a természettudományok legtöbb ágáról, fizikát, kémiát, csillagászattant, botanikát, földtant, állattant és gazdasági műveket. Hivatalából nyugalomba vonulván, Sérignanban kis birtokot vett, ott teljesen a rovarok ösztönélete tanulmányozásának szentelte magát. Világhírű (antidarwinista) műve : Souvenirs entomologiques, 1879 óta 10 kötetben jelent meg. (Magyarul Harsányi K. méltatta : A gondolat úttörői 1. kötetében.) Fabriczy Kornél, magyar származású német művészeti író, szül. Lőcsén 1839., megh. 1910. Építészmérnök volt, de később Stuttgartban művészettörténeti író lett, akit főképpen az olasz renaissance építészete és szobrászata érdekelt. Könyvei közül jelesebbek a firenzei és nápolyi renaissanceról és Brunelleschiről írt művei. Fabritius Győző, dandárparancsnok, szül. 1855., megh. 1919. Mint a budapesti 1. honv. gy.-ezred parancsnoka, 1916. febr. 19. királyi parancsra ő oszlatta fel katonai karhatalommal a képviselőházat. Nem sokkal ezután a pozsonyi honv. gy.-dandár parancsnokává nevezték ki. Fábró Henrik, gyorsíró, szül. 1866. Borbátvizen. 1886. lépett be az országgyűlési gyorsirodába, ahol fokozatos emelkedéssel gyorsirodai főnök lett. Megalapítója (1905.) és elnöke és a Gyakorló Gyorsírók Társaságának. A felsőbbfokú gyorsírás fejlesztésén sikeresen működött. Fácán (Phasianus colchicus), a tyúkólakúak közé tartozik. A Kaukázusból hozták be Európába. Nálunk elvadulva is jól megél. Akkora, mint a házityúk. A hím díszes tollazatú. Feje kékeszöld, hasa és melle gesztenyeszínű, de fekete harántsávokkal van tarkázva és arany lehellettel befuttatva. Farka zöldesszürke, ugyancsak fekete sávokkal. A hímnek félméteres, lefelé álló farktollai vannak. A tojó szerényebb, barna öltözetet visel. A F. ritkás erdőkben, irtások, szántók, rétek közelében szereti felütni tanyáját. Naphosszat kapargál szemes eledel, rovar és féreg után. A szaladásban mester, de repülése silány. Éjjel fákon, bokrokon pihen meg. Egy-egy kakas 5—6 jércével él együtt. A költés márc.-tól máj.-ig tart. Fészkét a földre, növények közé rakja. Egy fészekalja 5—6 fűzöld tojásból áll. A jérce 24 napig ül a tojáson. A F.-t fácánosokban tenyésztik is, mivel kitűnő húsa van. A fácánosokat lombos erdőkben rendezik Aranyfácán be. Nagyobb területet, ahol patak v. forrás és tisztás is van, elkerítenek. Ide telepítik be a megnyesit. szárnyú F.-okat. A F.-okat v. teljesen magukra hagyják s legfeljebb télen etetik, rendszeresen tenyésztik. A F.-tojásokat költőgézpel v. kotlóstyúkkal keltetik ki s a fiatalok meghatározott helyen etetik és itatják. 1—1 kakasra 6—12 jércét számítanak s a háremeket dróthálókkal különítik el. A fiatalok eledele : hangyatojás, keménytojás és kenyérbél keveréke, majd árpa, köles stb. A közönséges F.-nak még díszesebb rokonai vannak, mint ő maga. Vezet köztük a paradicsom-V., az állat kertekben látható arany F. (Chrysopophus pictus), a hím aranyos bóbitával, aranysárga, alul pedig tűzvörös tollakkal ; az ezüst-F. (Euptocomus nycthemerus), amely szintén Kínából származik. A hím háta ezüstös, finom fekete rajzolattal. Állatkertekben tartják még a gyémánt F.-t (Phasianus Amherstiae), a réz-F.-t (Ph. Soemmerringii), a tarka-F.-t (Ph. versicolor), a hosszúfarkú király- F.-t (Ph. Reevesi) stb. Fa-cement, kőszénkátrány, kénpor és cement keveréke. A keverék pépszerű és kenésre, mázolásra alkalmas. Häusler találta fel 1840. Tetőfedésre használják Tartós víz- és tűzmentes fedél készíthető belőle. A facementből való