Tolnai Új Világlexikona 4. Don-Fel (Budapest, 1926)

F - Faciális bénulás - Facies hippokratica - Façon - Fac-simile - Fadarazsak - Fadd - Fadlallah el Hedad Mihály - Fadrusz János - Faecet - Faenza

Faciális bénulás — FaenZa 253 fedelet úgy készítik, hogy a szarufákra felül deszkaborítást szegeznek. A deszkázást egy­másra lapolt szívós, ú. n. fedélpapirossal von­ják be és az egészet F.-tel bemázolják. Erre keresztirányban ismét papirosréteget fektet­nek s ezt is F.-tel bekenik és leragasztják és így tovább ismét rétegezve. Végül a felső lapot beszórják 8—10 cm­-es durva kaviccsal és homokkal. Hogy ez utóbbi le ne szóródjon, az oromszéleket cinkbádoggal szegik be. Faciális bénulás (arc-ideg­bénulás), az ideg­bénulás leggyakoribb alakja. Amennyiben kör­nyéki idegbénulás, nem pedig az agyi, féloldali bénulás egy részjelensége, kiterjed az arcideg mindhárom ágára. Leggyakrabban meghűlés után keletkezik, azonban csatlakozhatik a középfül megbetegedéséhez is. Hirtelen kez­dődik féloldalian, a homlok egyik felén a rán­cok elsimulnak, a szemet nem lehet azon az oldalon behunyni, a száj az ellenkező oldalra húzódik és a folyékony étel oldalt kicsorog. Be­széd közben v­ fütyülésnél a bit-égoldal visszama­rad. A meghűléses arcidegbénulás rendesen pár hét alatt teljesen meggyógyul kezelése a bénult izomnak és idegnek villamozása és masszázsa. Faeies hippokratica (lat.) annyi mint halálos arckifejezés v. ábrázat. A haldokló embernek elváltozott arckifejezését először Hippokrates írta le. Innen kapta ez az elváltozás az elneve­zését. Jellegzetes tünetei a következők : Az orr, kéz és láb bőre hideg, ráncos és kék, a fül áttetsző, az arc sápadt, összesett, az orr hegyes, a száj nyitva van, a félig nyitott szem üregébe beesett és üveges, hideg verejték jelentkezik és a szem és száj körül szürkéskék árnyék van. Fazon (fr. e. : f­ászon­­. mód. forma. Hasz­nálják mint műszót a rí­ha :éízitésben: az el­készítés módja. Másik jelen­ése : magaviselet, magatartás ; egyes francia szólásokban : une fa fon de parier: szólásmód, beszédmód ; sans­­afon: kertelés v. minden ceremónia nélkül. Fac­sim­ile (lat. e.: fakszimile, a. m. tedd hasonlóan), az aláírás, kézirat v. rajz több­­szörösítés útján készült mása. A hasonlóságnak legapróbb részletig tökéletesnek kell lenni. Fadarazsak (Xylophaga): a hártyásszárnyú rovarok (Hymenoptera) egyik családja. Potro­huk szorosan a torhoz csatlakozik. Csápjuk hosszú, vékony és sok ízből áll. A nőstényeknek tojócsövük van, amely fűrészes. Ezzel fúrják meg a fát, hogy petéiket elhelyezhessék. Álcáik lábatlan nyűvek. A nagy fadarázs (Sirex gigas) félelmetes külsejű, de ártalmatlan darázs. Álcái évekig fej­lődnek, az ólom­lemezt is át tudják rágni s igen gyakran a már feldolgo­zott fából bújnak elő kifejlődve. A szalmadarázs (Cephus pygmacus) tavasszal a gabona szárába szúrja petéit. Az álcák a szár aljában bábozódnak be. Sok kárt okoz. Fadd, nagyk. Tolna vm. dunaföldvári j.-ában, 1 1920) 4972 1. Gőzhajóállomás (Fadd—Tolna), posta, táviró. Fadlullah el Hi­dad Mihálii, szül. 1843., megh. 1924. Mint lovászfiú, tizennégy éves korában Sziriából arab törzsménekkel együtt került hazánkba. Hamarosan megtanult magyarul, elvégezte a katonai iskolákat, magyar állam­polgár lett. Az arab lótenyésztés terén kiváló szakember, a világszerte hírneves bábolnai arab telivér ménes parancsnoka. 1912. évben vezér­őrnaggyá lépett elő. Fadrusz János, szobrász, szül. 1858. Pozsony­ban, megh. 1903. Bpesten. Pályafutását mint lakatosinas kezdte, de már akkor sokat faragott és rajzolgatott. Négy esztendeig tanult a s­zayugróci műfaragó intézetben, majd 3 évi katol­i­kadarázs­­iskodás után különböző ösztöndíjak segítsé­gével Bécsbe utazott és ott 1884-től kezdve V­ictor Tilgner mellett, majd később 21­. esz­tendeig az Akadémián, mint Hellmer tanár tanítványa dolgozott, nagy sikereket és kitün­tetéseket szerezve. Első budapesti sikerét 1892. érte el, amikor„Krisztus a keresztfán“ c. mun­kájával a Képzőművé­szeti Társulat 1000 frtos nagydíját nyerte el. Rövidesen ezután szülő­városától, Pozsonytól megbízást kapott Mária Terézia lovasszobrának megmintázására. A car­­rarai márványból két Fadrusz szült életnagyságú lovas­szobrot 1896. állították fel a koronázási domb helyén. Utána megnyitotta budapesti műter­mét és egymásután készítette el monumentális emlékszobrait; a Kisbéren felállított Wenckheim Béla-szobrot, a zilahi Wesselényi-szobrot és vala­mennyi között legsikerültebb és leghíresebb alko­tását, a Kolozsvárott 1902. felállított Mátyás király-szobrot, amelyért jutalmul a kolozsvári egyetem díszdoktorává választotta, a párizsi vi­lágkiállítás pedig nagy díj­jal tüntette ki. Halála után, 1904. leplezték le utolsó nagyszabású mun­káját, a szegedi Tisza Lajos-szobrot. Felesége, Deréky Anna figyelemreméltó tehetségű művész, aki szobraival, festményeivel de főként ipar­művészeti munkáival vívott ki szép sikereket. Faecet, a lombosfák száraz desztillációjánál keletkező termék, melyből az ú. n. famész vagy­ desztilláció útján az ecetsav készül. A termék maga sárgás vagy vörösesbarna folya­dék, mely 10 % ecetsavat, 2­5% methylalkoholt és 6-4% acetont tartalmaz. Faonzst, város Ravenna olasz tartomány­ban, a Lomone partján, (1921) 43.000 1. F.-ban A Mária-Terázia szobor Pozsonyban. Fadrusz műve

Next