Tolnai Új Világlexikona 5. Fel-Gőz (Budapest, 1926)
F - Ferro - Ferrol - Ferroniére - Ferrucci, Andrea - Ferry, Jules - Ferstel, Heinrich - Fertő-tó - Fertőboz - Fertőendréd - Fertőhomok - Fertőrákos - Fertőszentmiklós - Fertőszéplak - Fertőszergény - Fertőtlenítés
Ferro — Fertőtlenítés 4i pológia egyik megalapítója. Kiinduló pontja azonos Lombrosóéval. Főtétele, hogy a bűncselekményt nem mint jogi, hanem mint társadalmi jelenséget kell vizsgálni s a megelőzésre kell a fősúlyt helyezni. Főműve : Sociolosia criminate (1892.). Mint szocialista képviselő, az Avantit szerkesztette. Ferro (Hierro), a Kanári-szigetek egyike. Területe 278 km 2., vulkanikus felépítésű, igen szaggatott felszínű. A vulkáni talajon kitűnő szőlő, gabona és déligyümölcs terem. Régebben F. szigetét gondolták a legnyugatibb pontnak s ezért a rajta átmenő délkört kezdődélkörnek választották. Az osztrák-magyar katonai térképek is F.-tól számítják a hosszúságokat. Az 1530. összehívott geográfus kongresszus a F.—Párizs közötti hosszúságkülönbséget kereken 20°-ban állapította meg (20° 39’ 9” helyett). Újabban a hosszúságokat Greenwichtől számítják. F. és Greenwich között a hosszúságkülönbség 17° 39’ 51”. Ferrol (El-F.), megerősített spanyol kikötőváros ÉNy-i Spanyolországban, Coruna tartományban, az Atlanti-óceán F.-öblében, (1922) 30.000. Jól védhető helyzete miatt Spanyolország legnagyobb fegyverraktárai, gyárai és dokkjai itt vannak elhelyezve. Kereskedelmi kikötőjének ezzel szemben forgalma kicsi, gabonát, fát és épületanyagokat hoznak be. Ferroniére (la bele), egyFerron nevű párizsi embernek szép felesége, aki férje tudtával I. Ferenc francia király kedvese lett. Róla nevezték el az ékszerül szolgáló nemesfémabroncsot, amely a homlokot övezte. Leonardo da Vinci egyik arcképe ábrázolja. Ferrucci, (e.: feruccsi) Andrea, olasz szobrász szül. 1465., megh. 1520. Munkái közül legkiválóbbak dekoratív szobrai, így a fiesoldi székesegyház márványoltára és a pistojai székesegyház keresztelő kútja. Magyarország számára is készített több munkát: II. Lajos király megrendelésére egy márványkutat, Bakócz Tamás esztergomi érseknek pedig egy Mária-oltárt, amely a Bakócz kápolnában mainapig fenmaradt. Ferry, Jules, francia államférfi, szül. 1832., megh. 1893. Ügyvéd és a Temps munkatársa, 1809 óta képviselő, a császárság bukása után a nemzeti védelem kormányának tagja, később párizsi polgármester, 1872— 1873. követ, 1876 óta a mérsékelt köztársasági párt vezére, 1879—80. közoktatásügyi miniszter, 1880— 81., majd 1883. miniszterelnök. Külpolitikájában barátságosan közeledett Németországhoz és a hátsóindiai gyarmatbirodalom megerősítésén munkálkodott. A Boulanger-féle monarchista mozgalom elleni harcot ve Jules Ferry tette. 1891. szenátornak választották, 1893. elnöke lett a szenátusnak. 1910. szobrot emeltek neki Párizsban. Ferstel, Heinrich, báró, bécsi építőművész, szül. 1828., megh. 1883., a Votiv-Kirche, a bécsi romantikus irányú banképület, az Osztrák Lloyd trieszti székháza, a bécsi egyetem és iparművészeti múzeum, a tifliszi opera alkotója. Fertő, tó, Magyarország második legnagyobb tava, Sopron és Moson vm.-ék között, 1920 óta nagyobb része Ausztriához tartozik. A F. közepetáján összeszűkül, két medencére oszlik, ezt a megoszlást a tó medrében Oka felől Illmic felé húzódó magasabb földhát és a sekéyebb víz is mutatja. Legnagyobb hossza 36 km., legnagyobb szélessége É-i felében, Fertőfehéregyháza és Védeny között 15, legkeskenyebb része 6,5 km., területe 335 km 2., tengerszin fölötti magassága 116 m., ha a tó legmagasabb vízállását éri el. A F. medre igen sekély, legnagyobb mélysége 6,7 m., de átlagos mélysége az 1—2 m.-t nem haladja meg. A F. a Rába vízvidékének legmélyebb helyét foglalja el s így vizét a folyók nem tudják levezetni. A F.-t csak két jelentékenyebb patak, a Vulka és a Rákos táplálja. Vize csendes időben tiszta, de ha a szelek fölkorbácsolják, sekélysége miatt hamar megzavarodik. Glaubersó-, sziksó- és konyhasó-tartalma miatt vize sósízű. Alkalikus fürdőnek is használható. Mint minden sekély tónak, a F.-nk is nagy szintűingadozásai vannak. A F. környéke a leletek tanúsága szerint már az újabb kőkorban is lakott volt, állítólag cölöpépítmények is voltak benne. Alakját, kiterjedését gyakran változtatta. Legnevezetesebb volt a tónak a XIX. sz.-ban történt teljes kiszáradása. 1855. kezdett lassan apadni és 1866 júl. közepére teljesen eltűnt. A tóti medencéjében 1867 nyarán apadt ki a víz és medre 1869-ig teljesen száraz volt, úgyhogy a meder nagyobb részét fölszántották. A kiszáradás oka a nagy szárazság volt, a tóba folyó patakok vize elapadt és a Rába és Rábca kiöntései sem jutottak bele a tóba. A kiszáradás után a tómedencében kiverődött a sziksó, a szikport a szelek messze elhordották. Legerősebb volt a sziksó kivirágzása a K-i partokon, itt a lakók összesöpörték és szappankészítésre használták föl. Sok szó esett a F. kiszárításáról, lecsapolásáról is. A tómedence altalajának kutatása beigazolta, hogy a lecsapolásnak semmiféle gyakorlati eredménye sem volna, mert a F. sós iszapja szántóföldnek teljesen alkalmatlan, csak erdőnek és rétnek volna megfelelő. Földmívelésre legfeljebb a tónak 60 km 2.-nyi külső szegélyét lehetne fölhasználni. 1869 óta ismét megtelt a tómedence vízzel, 1876. D-i fele teljesen megtelt, a nyolcvanas években pedig igen nagy vízállása volt. A F. K-i partja teljesen sík, Ny-on kitűnő bort termő dombok szegélyezik. Fertőhöz, kisk. Sopron vm. soproni j.-ában, (1920) 591 1. U. p. és u. t. Nagycenk. Fertőendréd, kisk. Sopron vm. kapuvári j.-ában, (1920) 1194 1. U. p. és u. t. Petőházai cukorgyár. Fertőhomok, kisk. Sopron vm. soproni j.-ában, (1920) 613 1. U. p. Hegykő, u. t. Pinnye. Fertőrákos, nagyk. Sopron vm. soproni j.-ában, (1920) 3003 1. Posta, u. t. Sopron. Fertőszentmiklós, nagyk. Sopron vm. kapuvári j.-ában, (1920) 3226 1. Vasútállomás, posta, táviró. Fertőszíplak, kisk. Sopron vm. kapuvári j.-ában, (1920) 1321 1. Vasúti megálló, posta, u. t. F.szterháza. Fertőszergény, kisk. Sopron vm. kapuvári j.-ában, (1920) 578 l. U. p. Vitnyéd, u. t. Petőházai cukorgyár. Fertőtlenítés (dezinfekció). A fertőző betegségek továbbterjedésének megakadályozására az elkülönítésen kívül egyik leghathatósabb módunk a fertőtlenítés, amelynek célja a betegséget okozó fertőző csiráknak elpusztítása v, legalább is hatásuknak a megenyhítése. A F. az újabb időben folytatott orvosi búvárlatnak egyik legfontosabb eredménye és a közegészségügynek egyik legnevezetesebb vívmánya. A fertőző betegségek kifejlődésének és továbbterjedésének megakadályozására való törekvés nem újkeletű, mert már az ókor-