Tolnai Új Világlexikona 5. Fel-Gőz (Budapest, 1926)
F - Fertőző betegségek
42 Fertőző betegségek ban is ráakadunk nyomaira, ámde azon idők ilyirányú fáradozása majdnem teljesen meddő volt, mert nem tudták, mi okozza a fertőző betegségeket és így nem is tudhatták, miképpen védekezhetnek ellenük a legtöbb siker reményével. Semmi esetre sem lehet lekicsinyelni, hogy védekezés céljából elsősorban tisztaságra törekedtek. Úgy látták, hogy ezzel némileg elejét lehet venni az emberpusztító járványoknak. Ámbár a fertőző bajok ellen való küzdelemben nagy szerepe van a tisztaságnak, mégis csak azóta vált lehetségessé az ellenük való okszerű védekezés, ami óta megismertük a fertőző betegségeket okozó mikroorganizmusokat. Az 1831. évi borzalmas kolerajárvány alkalmával felmerült ugyan az a gondolat, helyesebben főző betegségeket az emberi szervezetbe jutó apró, szabad szemmel nem látható lények okozzák, mégis határozottan ezt nem tudták. Az 1860. évi kolerajárvány alkalmával megpróbálták a beteg ürülékének vasgáliccal való hatástalanítását és ezen az úton elindulva, végre sikerült a kolera okozóját, az úgynevezett kommabacillust felfedezni és ennek életfeltételeit alaposan tanulmányozni. Napjainkban már a legtöbb fertőző betegségnek nemcsak az okozóit ismerjük, hanem ismerjük egyúttal a kórokozó mikroorganizmusok életfeltételeit is és ezzel eljutottunk oda, hogy ellenük helyesen és okszerűen tudunk védekezni. Többféle olyan eljárást ismerünk, amelynek segítségével az ártalmas mikroorganizmusokat, a baktériumokat meg tudjuk ölni és káros hatásuknak elejét tudjuk venni. A F.-nek igen hathatós módja a magas hőfokkal való fertőtlenítés. Ez teszi érthetővé, hogy korábban mindazokat a tárgyakat és eszközöket, amelyekkel a fertőző betegségben szenvedő egyén érintkezésbe jutott, egyszerűen elégették. Ez az eljárás radikális ugyan, de többféle okból és főképpen gazdasági okból csak olyan kivételes esetben látszik elfogadhatónak, mikor a tűzre szánt tárgy teljesen értéktelen. Helyette szokásba hozták, hogy a fertőtlenítendő tárgyakat igen magas hőfok hatásának tették ki. A megejtett pontos vizsgálatokból azonban kiderült, hogy ez sem felelt meg a kívánt célnak, mert a biztos hatás elérésére 140 C fokos hőre volt szükség és ennek is kb. 3 óráig kellett a fertőtlenítendő tárgyakra hatnia. Ily módon ezek nagy része tönkrement, legalább is megpörkölődött. A fertőtlenítés e módjának végrehajtására úgynevezett fertőtlenítő-kályhát készítettek, amelynek a kezelése azonban igen körülményesnek bizonyult és igen nagy ellenőrzést is tett szükségessé. Megjegyzendő, hogy az ilyen fertőtlenítés nem gőzzel történt, hanem száraz levegőnek felhevítése által. A száraz levegővel való fertőtlenítésnél jobb a vízgőzzel való. Ez azért tökéletesebb, mert a gőznek erős feszítőereje folytán a magas hőfok gyorsabban áthatja a fertőtlenítendő tárgyak minden rétegét. A F.-nek e módja igen kényelmes is. A Í00°-os telített vízgőz igen gyorsan elpusztít minden kórokozó csírát. A F.-nek egyik kitűnő módja a felforralás, illetve forró vízben való kifőzés. Ez az eljárás már teljesen átment a köztudatba és alkalmazása még az avatatlanok körében is el van terjedve. A sebészi műtétekhez szükséges eszközöket és edényeket ily módon szokták fertőtleníteni. Fertőtleníteni vegyi szerekkel is szoktunk. Ezeknek a száma igen nagy és majdnem naprólnapra szaporodik. A célnak kevésbé felelnek meg, mint a gőz és a forró víz. Ilyen fertőtlenítőszer elsősorban a szublimált (hydrargyrum bichloratum corrosivum), amely 10/év -es oldalban (vagyis 1 g.-ot 1 liter vízre véve) már néhány perc alatt elpusztítja a legnagyobb ellenállóképességgel bíró baktériumokat is. Nagy előnye az is, hogy olcsó, de hátránya, hogy súlyos méreg, amiért is a magánéletben való használatra nem ajánlatos. Mivel összetévesztés folytán már sok szerencsétlenséget okozott, eozinnal pirosra festik. 1 g-os pasztillák alakjában kerül forgalomba. Ezeka pasztillák falun a törvény értelmében a községházán, külön elzárt szekrényben tartandók. Fertőtlenítésre csakis az orvos jelenlétében és utasítása szerint szabad szublimátot használni. Igen megbízható fertőtlenítő hatása van a 3—5 %-os karbolsavas oldatnak is. Súlyos méreg, amelyet most már alig használnak. Jó és ártalmatlan fertőtlenítőszer a hidrogénszuperoxid. Árnyékszékek és pöcegödrök fertőtlenítésére jól használható a klórmész, oltott mész és a vasgálic, amelyet közönségesen zöldgálicnak neveznek. Lakások F.-ére újabban gázalakú fertőtlenítőszereket használnak. Ezek közül legfontosabb a formaldehid-gáz. Azok a fényes remények, amelyeket hozzáfűztek, csak részben váltak valóra. Nemcsak gáz-, hanem folyékony alakban is használják. Tudvalevőleg ilyen a tizoform. A fertőtlenítőszerekről általában tudni kell, hogy azokat mindig vízben feloldva kell használni. A fertőző beteg általbeszennyezett fehérneműeket ilyen folyadékba kell áztatni, hogy a rajtuk tapadó baktériumok elpusztuljanak. Csakis folyékony állapotban lévő fertőtlenítőszerrel lehet a szobának minden pontját és a lemosható bútorokat fertőtleníteni. Helytelen tehát, ha védekezés céljából a lakás valamely részében úgynevezett fertőtlenítőport hintenek szét. Nagyobb városokban a hatóság intézkedik a fertőtlenítésről és ennek kellő módon való ellenőrzéséről, falun azonban ez sok nehézségbe ütközik. A hatóságnak azonban itt is éber figyelemmel kell őrködnie, hogy a lakosságot a fertőzés veszedelmétől megóvja. Gondoskodjunk a legnagyobb tisztaságról és a lakásnak szellőztetéséről. Forró lúggal a padlót fel kell mosni és ugyanezzel a bútorokat is megfertőtlenítés: kell törölgetni. A finomabb bútorformaim- darabokat szublimátoldattal lehet Uinipa ledörzsölni. A falakat újból ki kell meszelni, az evő- és ivóeszközöket pedig szódás vagy szappanos vízben kell kifőzni. Az ivóvíz fertőtlenítésének legegyszerűbb módja a víznek felforralása. Földes szobában a földet ki kell ásni és helyére tiszta agyagot kell hordani. Kétségkívül az a legfontosabb, hogy kitárjuk az ablakot, hogy rajta bejöhessen a napfény, amely a fertőző baktériumoknak legnagyobb ellensége és amely a veszedelmes csirákat hamar elpusztítja. Fertőző betegségek neve alatt olyan betegségeket értünk, amelyeket a szervezetbe kívülről jutott igen apró, egysejtű lények okoznak. Ezeket baktériumoknak nevezzük és többnyire sejtetem, hogy a for tőt fertőtlenítő készülék