Tolnai Új Világlexikona 7. Hit-Jós (Budapest, 1927)
I - Iparművészeti iskola - Iparművészeti Múzeum
200 Iparművészeti Iskola és biedermeier kifejezések is főként az iparművészetre vonatkoznak. Az empire a napóleoni császárság korának iparművészete, a biedermeier a leszegényedett polgári osztályé. A XIX. sz. iparművészetét az önálló stílus hiánya, a történelmi stílusok összevegyülése és a" formáknak a gyáripari termelés miatt beállott elsablonosodása jellemzi. Az újabban angol példára alakult iparművészeti iskolák célja újra egyéni teremtőszellemet vinni az iparművészetbe, azonkívül pedig arra törekedni, hogy a népművészet ornamentikáját termékenyítően használják fel a művészek. A legmodernebb iparművészeti törekvések felhasználják a legújabb képzőművészeti irányoknak, az expresszionizmusnak és a konstruktivizmusnak eredményeit is. Az előbbit a merész színek és formák jellemzik, az utóbbit a mértanias egyszerűség és annak az elvnek szigorú keresztülvitele, amely általában véve uralkodik a modern iparművészetben : az anyagszerűségre való törekvés, vagyis, hogy a tervező művész mindig vegye figyelembe az anyagot, amelyből munkáját készíti és alkalmazkodjék annak lehetőségeihez. Iparművészeti Iskola. Az Országos Magyar Királyi Iparművészet Iskolát Budapesten Trefort Ágoston miniszter szervezte meg (1880.) ama célból, hogy a hazai iparosok műízlését fejlessze, a külföldi iparművészeti termékek beözönlését meggátolja s a magyar fogyasztóközönséggel a stílusos magyar iparművészetét megkedveltesse. Az iskola egy műfaragászati tanműhellyel kezdte meg működését. Másfél évtized alatt 5 szakosztálya nyílt meg, majd 1896. az Iparművészeti Múzeummal közös monumentális épületben nyervén elhelyezést, a művészi ipar körébe tartozó összes szakosztályokat kiépíthette ; szervezetét a változott idők követelményeinek megfelelőleg kialakította s jelenleg egy hároméves alsófokú és hároméves felsőfokú szaktanfolyamon férfi és női tanítványait az iparművészet hétféle (belső építőművészet, díszítő festészet, díszítő szobrászat, grafika, keramika, ötvösség, textilművesség) ágában, szakoktatás és műhelygyakorlat keretében önálló tervezőkké és szakoktatókká képezi ki. Az iskola az alsófokú tanfolyam elvégzése után a művészi ipar önálló űzésére képesítő végbizonyítványt, a felsőfokú után szakoklevelet ad ki. Az Iparművészeti Iskola számos bel- és külföldi kiállításon, legutóbb (1923.) a monzai nemzetközi iparművészeti kiállításon bizonyította be, hogy Európa három vezető iparművészeti iskoláinak egyike. 1924 óta autonóm szervezettel bír s ügyeit az igazgatótanács intézi. Jelenleg Simay Imre festő- és szobrászművész áll az intézet élén. Iparművészeti Múzeum (Országos Magyar Iparművészeti Múzeum), mint állami intézmény 1872 óta áll fenn mostani helyén, a Leelmer Ödön és Pártos Gyula által tervezett épületben 1896 óta van elhelyezve, az O. M. Kir. Iparművészeti Iskolával együtt. A Múzeum gyűjteményei állami vásárlások, testületek és magánosok letétjei és ajándékai útján jöttek létre, nem pedig az uralkodók kincseinek átvételével, mint a legtöbb európai közgyőzemény. Felölelik az iparművészet régi és új, bel- és külföldi alkotásait; az egyes iparművészeti ágak fejlődését igyekeznek sorozatosan bemutatni. Ugyancsak a Múzeum épületében van az iparművészeti szakkönyvtár. A földszinti üveges csarnok időleges kiállítások rendezésére szolgál. Az első emeleti kör- és oldalfolyosón van elhelyezve a keramikai gyűjtemény. A magyarországi agyagművesség készítményei közül különös figyelemre méltók . Iparművészeti Múzeum a holicsi fajanszok páratlanul gazdag sorozata (Bubics kassai püspök hagyatéka), továbbá a népies fazekasmunkák (úgynevezett habáncserepek) és az egyedüli magyar porcellángyárnak, a herendinek készítményei. A külföldi keramika is jó példákkal van képviselve : görög vázák, római terrakották, mexikói edények, egyiptomi cseréptöredékek, perzsa és török fajansz, olasz majolika (Gubbio, Urbino, Firenze stb.), rajnai kőcserép,német, hollandi, svájci és más külföldi műhelyek készítményei. A külföldi porcellángyártást meisseni, bécsi, höchsti, sèvresi és más porcellángyárak szemléltetik. A körfolyosón talált helyet az üveggyűjtemény is. Az úgynevezett Magyar teremben magyar bútorok, festett templommennyezetek, magyar és erdélyi ötvösmunkák és óntárgyak láthatók. A csatlakozó két teremben a herceg Esterházycsalád fraknói hitbizományának létére van kiállítva : régi öltözetek, nyergek és nyeregtakarók, fegyverek, órák, ötvösmunkák, hegyikristály- és elefántcsont-tárgyak, érmek stb. A következő boltozott termekben a kőszegi gyógyszertár (XVIII. sz.) és a sümegi püspöki kastély terme és könyvtárszobája van rekonstruálva egykori bútorzattal.,Az utolsó emeleti termében külföldi eredetű bútorok, gobelinek, ötvösművek (Petzold-serleg), elefántcsont-faragások, bronzok, üvegfestmények stb. láthatók. A Jézus imádását ábrázoló brüsszeli falikárpit (XVI. sz. eleje) a Múzeum egyik legkiválóbb darabja. A teremből nyíló külön helyiségben Egger Henrik értékes hagyatéka : ötvösség, bronz, bútorok stb. A hazai empire- és biedermeier-bútorok, úgyszintén az angol és francia bútor (Regencefalburkolatok) ideiglenesen a földszinti oldalfolyosókon vannak kiállítva. Ugyancsak a földszinten látható a Múzeum gazdag textilgyűjteményének kiállítása (magyar hímzések). Az Országos Ráth György Múzeum gyűjteménye néhai özv. Rótii Györgyné, szül. Melsiczky Gizella nagylelkű adományából ment át a nemzet tulajdonába az 1906. évben. A gyűjtemény legbecsesebb s műtörténeti szempontból is legfontosabb részét a képek alkotják, amelyek között a leghíresebb metszetek, Rubens, Potter, Rembrandt, Tintoretto, Palma Vecchio, Giorgine és Sebastiano del Piombo stb. művei foglalnak helyet. Az iparművészet emlékei közül legelői járnak az antik görög és római metszett kövek, az antik bronz- és égetett agyagszobrocskák és agyagedények ; a kiváló gonddal összeválogatott éremgyűjtemény A budapesti Iparművészeti Múzeum