Tolnai Új Világlexikona 8. Jós-Kor (Budapest, 1927)
K - Kál - Kalabar - Kalabárbab - Kalabria - Kalabriász - Kalahári - Kaláka - Kalamajka - Kalamitás - Kalander - Kalandosok
52 Kál — Kalandosok kesernyés-csípős ízű növények. A termés becő. Nedves réteinken gyakori a Cardamine Rayneana, ennek virágai fehérek, levelei szárnyaltak. Magasabb hegyek nedves helyein nő a C amara, melyet fiatalkorában néhol salátának fogyasztanak. Kál, nagyk. Heves vm. egri j.-ában, (1920) 4122 1. Vasútállomás (K.-Kápolna), posta, táviró. Kalabar (Calabar), Nigeria egyik vidéke a Niger deltáján, a K.-folyó és a Rio del Rey torkolata között, bantu-négerek lakják. A folyó partjain olajpálmaerdőségek vannak, ezeknek fő kereskedőhelye Old K. Ny ra New K., a hasonló nevű Kakukforma folyó mentén levő kikötő. Kalabarbah, a hüvelyesek növénycsaládjának Physostigma nemzetsége, mely a tropikus Afrikában honos. A Physostigma venonosum magasra kúszó, alján elfásodó növény, a Ny-afrikai erdővidéken honos, hol mérges magjának forrázatát istenítélethez használják a benszülöttek. A mag Európába is elkerül, mert mérge a szembogarat szűkítő orvosság. Kalabria, 1. Calabria: Kalabriász, nálunk általában most alsós néven ismert és népszerű kártyajáték, bár az alsós csak egyik faja a K.-nak. Neve után ítélve, zsidó-német eredetű , mert kai a. m. minden, ober a felső, jász (lengyel) a. m. hatalmas , vagyis a felső a mindenható. Az alsósban a felsőstől eltérőleg az atout-alsó a leghatalmasabb ütőkártya. Elég bonyodalmas és sok megfigyelést kívánó kártyajáték, éppen ezért népszerű ; a 32 lapos v. magyar (svájci) kártyával rendesen ketten játsszák , de játszhatják hárman is más kombinációval. Kalahari, D-Afrikának lefolyástalan medencéje, 10 millió km 2., 800—1300 m.-re a tengerszint fölött, forró száraz éghajlata miatt félsivatag, inkább ritkafüves térség. Leginkább sivatagos D-i része, itt homokos pusztaságok is vannak. É-i részére elég sok víz folyik le, itt mocsaras a vidék. A K.-t igen ritkán a nomád bakalaharik népesítik be. A telepek oázisszerűek. Az állatállomány erősen megfogyatkozott. Kaláka, erdélyi népszokás, mely a magyarok és románok közt egyaránt elterjedt. Abban áll, hogy a meghívott atyafiság, szomszédság, nem egyszer az egész falu valakinek részére egyszerre, minden fizetség nélkül dolgozni kivonul. A munka neme szerint vannak az építkezésnél házrahordó, háztöltő, kőhordó, a gazdaságban arató, kaszáló, gyűjtő, szántó, kendernyüvő stb. K.-k. Télen az asszonynép körében különösen a fonó K.-k divatosak, melyek a mesemondásra, daléneklésre, no meg a fiatalság összeismerkedésére kapós alkalmak. A K.-ban résztvevőket a gazda jól megvendégeli s a vendégség rendesen tánccal végződik. E szokás, mint neve is mutatja, valószínűleg szláv eredetű. Ma már inkább csak elemi csapások és sürgősen elvégzendő mezei munkák idején van szokásban. Kalamajka, hajdan nálunk is dívott lengyel tánc, amely Kolomen galíciai városról vette nevét. Élénk lejtésű, 2,ütemes tánc. Kalamitás (lat. calamitas) a. m. nagy baj, csapás v. szerencsétlenség. A szó eredeti értelme a latinban : rossz termés. Kalander v. mángorlógép, csinozásra, vagyis szövetek, papírok, bőrök stb. tömörítésére, simítására és fényesítésére való, többszörös hengersorból álló és transzmisszióval v. külön elektromotorral hajtott gép. A K.-hengerek csapágyai elmozdíthatók, hogy a felső hengerek az alsókhoz szoríthatók legyenek (pl. súlylyal), miáltal a tömörítő hatásuk nagyobb. Ezenkívül az egyik sor hengert üregesen is szokták készíteni, melybe gőzt vezetnek s így a fényesítés, simítás az anyagnál hatályosabb és gyorsabb lefolyású. Kalandosok, ezen a néven alakultak Magyarországon a közép- Kalandor korban különböző jótékony társulatok. Nevüket onnan vették, hogy a latin Calendae napján, ami megfelelt a hónap első napjának, tagjaik szeretetlakomára, agapéra gyűltek össze. Egyik fő feladatuk az volt, amit később a temetkezési egyesületek tűztek ki célul, t. i. tagjaiknak tisztességes eltemetéséről való gondoskodás ; a társulat gondoskodott a tartandó gyászmisékről, magára vállalta azt is, hogy ha esetleg egy átutazó idegen meghalt az illető helységben, azt eltemettette. A K. társulatai az Árpádok korában hivatalos támogatásban is részesültek, sőt bizonyos törvényes kényszert is alkalmaztak ilyen társulatok megalakítására. Foglalkozott velük Szent László törvénye is, büntetést szabván arra a kalandosra, aki elmarad a szeretetlakomáról papjának v. társainak engedelme nélkül. Ez azt mutatja, hogy már akkor a K. szervezete elterjedt. A szerzeteseknek ellenben nem volt szabad résztvenniök a lakomákon, a tagok önkéntes adományait csak a kolostorban vehették át. Okiratilag csak a XIII. sz.-ból mutathatók ki a K. társulatai. Nevezetesen 1248-ból maradt följegyzés, hogy Szepes vm. 24 plébánosa alakított ilyen társulatot „confraternitas parochorum” néven. A társulat élén négy tag állt, még pedig a rector, ennek helyettese, a custos és a provisor. Ezeket évenként újra választották, de működésük ideje alatt teljes hatalommal kormányozták az egyesületet. Ebbe azonban rendes tagnak csak jóhírű plébánosokat vettek föl; a világiak csupán a közös imádságokban vettek részt rendesen, a lakomákon csak úgy jelenhettek meg, ha arra külön meghívták őket. Hasonló társulatot alapított a sárosvármegyei Tárcán Pál prépost a XIV. sz. elején. Később, nevezetesen 1326., Szt. György védnöksége alatt egy katonai jellegű K. társasága is alakult, amely a lovagrendek módjára szervezkedett ; lehettek olyan tagjai is, akik nem katonáskodtak. 1384. Csanád esztergomi érsek megerősítette egy liptóvármegyei papok alapította konfraternitás szabályait s ő használta először hivatalos okiratban a Kalandos nevet, amely szerinte „vulgariter”, vagyis közönségesen, népiesen a mondott célra alakult konfraternitások neve volt. 1376-tól fogva a céhek is sokat átvettek a kalandostársulatok szabályaiból. 1402. Lőcsén alakult ilyen társulat, amelynek Zsigmond király is tagja volt. A tagsági köteléket azonban lassanként arra használták föl, hogy titkos politikai célokban támogassák egymást a tagok : később egyenesen politikai célok megvalósítására törekedtek, pártpolitikát csináltak, ezért azután törvényileg megtiltották ilyen társulat