Tolnai Új Világlexikona 8. Jós-Kor (Budapest, 1927)

K - Kál - Kalabar - Kalabárbab - Kalabria - Kalabriász - Kalahári - Kaláka - Kalamajka - Kalamitás - Kalander - Kalandosok

52 Kál — Kalandosok kesernyés-csípős ízű növények. A termés becő. Nedves réteinken gyakori a Cardamine Ray­­neana, ennek virágai fehérek, levelei szárnyal­tak. Magasabb hegyek nedves helyein nő a C­ amara, melyet fiatal­korában néhol salátá­nak fogyasztanak. Kál, nagyk. Heves vm. egri j.-ában, (1920) 4122 1. Vasútállomás (K.-Kápolna), posta, táviró. Kalabar (Calabar), Nigeria egyik vidéke a Niger deltáján, a K.-folyó és a Rio del Rey torkolata között, bantu-négerek lakják. A folyó partjain olaj­­pálmaerdőségek van­nak, ezeknek fő keres­kedőhelye Old K. Ny­ ra New K., a hasonló nevű Kakukforma folyó mentén levő ki­kötő. Kalabarbah, a hüvelyesek növénycsaládjának Physostigma nemzetsége, mely a tropikus Afriká­ban honos. A Physostigma venonosum magasra kúszó, alján elfásodó növény, a Ny-afrikai erdővidéken honos, hol mérges magjának forrá­­zatát istenítélethez használják a benszülöttek. A mag Európába is elkerül, mert mérge a szem­bogarat szűkítő orvosság. Kalabria, 1. Calabria: Kalabriász, nálunk általában most alsós néven ismert és népszerű kártyajáték, bár az alsós csak egyik faja a K.-nak. Neve után ítélve, zsidó-német eredetű , mert kai a. m. minden, ober a felső, jász (lengyel) a. m. hatalmas , vagyis a felső a mindenható. Az alsósban a fel­sőstől eltérőleg az atout-alsó a leghatalmasabb ütőkártya. Elég bonyodalmas és sok megfigye­lést kívánó kártyajáték, éppen ezért népszerű ; a 32 lapos v. magyar (svájci) kártyával rende­sen ketten játsszák , de játszhatják hárman is más kombinációval. Kalahari, D-Afrikának lefolyástalan meden­céje, 1­0 millió km 2., 800—1300 m.-re a tenger­szint fölött, forró száraz éghajlata miatt fél­sivatag, inkább ritkafüves térség. Leginkább sivatagos D-i része, itt homokos pusztasá­gok is vannak. É-i részére elég sok víz folyik le, itt mocsaras a vidék. A K.-t igen ritkán a nomád bakalaharik népesítik be. A telepek oázisszerűek. Az állatállomány erősen meg­fogyatkozott. Kaláka, erdélyi népszokás, mely a magyarok és románok közt egyaránt elterjedt. Abban áll, hogy a meghívott atyafiság, szomszédság, nem egyszer az egész falu valakinek részére egyszerre, minden fizetség nélkül dolgozni ki­vonul. A munka neme szerint vannak az épít­kezésnél házrahordó, háztöltő, kőhordó, a gaz­daságban arató, kaszáló, gyűjtő, szántó, kender­­nyüvő stb. K.-k. Télen az asszonynép körében különösen a fonó K.-k divatosak, melyek a mesemondásra, daléneklésre, no meg a fiatal­ság összeismerkedésére kapós alkalmak. A K.-ban résztvevőket a gazda jól megvendégeli s a vendégség rendesen tánccal végződik. E szokás, mint neve is mutatja, valószínűleg szláv eredetű. Ma már inkább csak elemi csa­pások és sürgősen elvégzendő mezei munkák idején van szokásban. Kalamajka, hajdan nálunk is dívott len­gyel tánc, amely Kolomen galíciai városról vette nevét. Élénk lejtésű, 2­,­ütem­es tánc. Kalamitás (lat. calamitas) a. m. nagy baj, csapás v. szerencsétlenség. A szó eredeti ér­telme a latinban : rossz termés. Kalander v. mángorlógép, csinozásra, vagyis szövetek, papírok, bőrök stb. tömörítésére, simítására és fényesítésére való, többszörös hengersorból álló és transzmisszióval v. külön elektromotorral hajtott gép. A K.-hengerek csapágyai elmozdíthatók, hogy a felső henge­rek az alsókhoz szoríthatók legyenek (pl. súly­­lyal), miáltal a tömörítő hatásuk nagyobb. Ezenkívül az egyik sor hengert üregesen is szokták készíteni, mely­be gőzt vezetnek s így a fényesítés, simítás az anyagnál hatályosabb és gyorsabb lefolyású. Kalandosok, ezen a néven alakultak Ma­gyarországon a közép- Kalandor korban különböző jó­tékony társulatok. Nevüket onnan vették, hogy a latin Calendae napján, ami megfelelt a hó­nap első napjának, tagjaik szeretetlakomára, agapéra gyűltek össze. Egyik fő feladatuk az volt, amit később a temetkezési egyesületek tűztek ki célul, t. i. tagjaiknak tisztességes el­temetéséről való gondoskodás ; a társulat gon­doskodott a tartandó gyászmisékről, magára vállalta azt is, hogy ha esetleg egy átutazó idegen meghalt az illető helységben, azt el­­temettette. A K. társulatai az Árpádok korá­ban hivatalos támogatásban is részesültek, sőt bizonyos törvényes kényszert is alkalmaztak ilyen társulatok megalakítására. Foglalkozott velük Szent László törvénye is, büntetést szab­ván arra a kalandosra, aki elmarad a szeretet­­lakomáról papjának v. társainak engedelme nél­kül. Ez azt mutatja, hogy már akkor a K. szer­vezete elterjedt. A szerzeteseknek ellenben nem volt szabad résztvenniök a lakomákon, a tagok önkéntes adományait csak a kolostorban ve­hették át. Okiratilag csak a XIII. sz.-ból mu­tathatók ki a K. társulatai. Nevezetesen 1248-ból maradt följegyzés, hogy Szepes vm. 24 plébá­nosa alakított ilyen társulatot „confraternitas paroch­orum” néven. A társulat élén négy tag állt, még pedig a rector, ennek helyettese, a custos és a provisor. Ezeket évenként újra vá­lasztották, de működésük ideje alatt teljes hatalommal kormányozták az egyesületet. Ebbe azonban rendes tagnak csak jóhírű plébánoso­kat vettek föl; a világiak csupán a közös imád­ságokban vettek részt rendesen, a lakomákon csak úgy jelenhettek meg, ha arra külön meg­hívták őket. Hasonló társulatot alapított a sárosvármegyei Tárcán Pál prépost a XIV. sz. elején. Később, nevezetesen 1326., Szt. György védnöksége alatt egy katonai jellegű K. társasága is alakult, amely a lovagrendek módjára szervezkedett ; lehettek olyan tagjai is, akik nem katonáskodtak. 1384. Csanád esz­tergomi érsek megerősítette egy liptóvármegyei papok alapította konfraternitás szabályait s ő használta először hivatalos okiratban a Ka­landos nevet, amely szerinte „vulgariter”, vagyis közönségesen, népiesen a mondott célra alakult konfraternitások neve volt. 1376-tól fogva a céhek is sokat átvettek a kalandos­­társulatok szabályaiból. 1402. Lőcsén alakult ilyen társulat, amelynek Zsigmond király is tagja volt. A tagsági köteléket azonban lassan­ként arra használták föl, hogy titkos politikai célokban támogassák egymást a tagok : ké­sőbb egyenesen politikai célok megvalósítására törekedtek, pártpolitikát csináltak, ezért azután törvényileg megtiltották ilyen társulat

Next