Tolnai Új Világlexikona 10. Lak-Mag (Budapest, 1928)
L - Llau-jang-csou - Liau-tung - Libáció - Libanon - Libau - Libay Károly Lajos - Libay Sámuel - Libella
ICO Lau-jang-csou ( Libella nésen a Magyar Középhegység dunántúli részén), sötét színű palák, homokkövek képviselik. Pécs vidékén a Mecsek-hegységben a L.-rétegek széntelepeket tartalmaznak. Liau-jang-csou, a kínaiaktól betelepített D-Mandzsuria egyik városa, Mukden kifejlődése előtt fővárosa, 70.000. A földmívelésre igen alkalmas löszvidék legfontosabb telepe, újabban a közelében föltárt szén- és vastelepek az ipart is életrekeltették. 1904. az oroszok L.-t is megerősítették, hogy visszavonulásukat fedezhessék, de az aug. 23—30. csatavesztés után kénytelenek voltak L.-t elhagyni. Liau-tung, a mandzsúriai félsziget a L.-öböl és a Sárga-tenger között. A félszigetet 900—2000 m. magas, leginkább gneiszből és gránitból álló hegység borítja. DNy felé a félsziget végén egy kisebb félsziget nyúlik ki belőle, ez védi Port-Arthur (ma Ryojunko) kikötőjét. Libúció, a rómaiaknál szokásban volt italáldozat, melyet minden étkezés alkalmával az isteneknek (főleg a háziisteneknek) juttattak. Nagyobb vállalkozásba való kezdéskor, útrakeléskor, szerződés megkötésekor elmaradhatatlan volt, hogy a borból a házioltárra egy pár cseppet rá ne öntsenek. Míg ők maguk vízzel keverve itták a bort, addig a L.-hoz színbort használtak, v. pedig tejet, mézet, egyes isteneknek pedig tiszta vizet. Libanon (arabul : Dzsebel Libnán), Ny-Sziriában kőcsapadékú hegyvidék. A partvidékre (a régi Fönícia) és a tulajdonképpeni hegyvidékre oszlik. A L. a pliocén elején a szomszédos területek megsüllyedése következtében táblaszerűen fönmaradt felsőkrétakori meszekből és homokkövekből épült, hosszú karsztdarab. É-ról lépcsőzetesen válik el a környező, bazalttal elöntött mélyedéstől, D felé a Leontesz keresztvölgyében enyhe dombsorokkal megy át Galilea hegyvidékébe. K-i oldala meredek, Ny-i fele terraszszerű törésekkel és flexurákkal végződik. Középső részén, a jurakori meszekből álló, platószerű Arsz Libnán éri el legnagyobb magasságát (Dahr el Hodib 3066 m., Szanin 2750 m.). A gerincet 1487 m. magasságban átszelő vasútvonaltól D-re a hegység összeszűkül és két párhuzamos gerincrészre bomlik. A csapadékos éghajlat miatt (a tenger mellett 800—2000 m. magasságban 1400 mm.) a Ny-i lejtő patakoktól erősen föl van szabdalva. Csak a Dzsurd nyomorúságos, télen hóval borított karsztvidék. Az eredeti erdőségeket a L.-on kipusztították, hajdan híres cédrusai kivesztek, kb. 400 darab cédrusfája maradt. Ahol a viszonyok megengedik, mindenütt kihasználják a talajt, különösen sok az eperfaültetvény, mely a keresztesháborúk óta itt felvirágzott selyemtermelés alapját szolgálja. A használható területeknek több, mint a felét ezek az ültetvények foglalják el. Azonkívül sok olajfát, déligyümölcsöt, dohányt, gabonát, kukoricát stb. termelnek. A L. lakossága a hegység zártsága és nehezen járhatósága miatt aránylag nagyon tisztán megőrizte alarod sajátosságait. Politikailag és vallásilag is meglehetősen függetlenek. Túlnyomórészt marioták, Dendruzok és metavilik is vannak. Összes számuk kb. 400.000, részük keresztény. Kis, lapostetejű házakból álló telepeik a hegyoldalakon vannak szétszórva. A L. területe a világháború óta francia érdekterület. Libau (lettül: Leepaja, oroszul: Libavá), jelenleg Lettország Kurland nevű tartományának szék- és kikötővárosa, (1921) 65.000. Tengeri fürdő és Kurland legfontosabb kereskedőhelye. Mivel kikötője csak rövid ideig fagy be, az európai tábla leghasználhatóbb kikötője. Kivisznek : gabonát, fát, lent, lenmagot, lovat stb. Kis halászfaluból fejlődött ki jelentős kikötővé, 1839. hadikikötővé építették ki. 1914 aug. 2., nov. 17. és 1915 ápr. elején a német cirkálók bombázása sok kárt tett benne, 1915 május 7. a németek megszállották. Libay Károly Lajos (családi nevén Lippay), festő, szül. 1816. Besztercebányán, megh. 1874. Bécsben. Atyja ötvös volt s ő is ezt a mesterséget tanulta, de kiváló rajztehetségével 1835. a bécsi művészeti akadémiára ment s ott is feltűnt. 1848. őzejében kiállított, rendkívül finoman megrajzolt vízfestményei révén János főherceg, támogatását szerezte meg. Az Alpesek és Olaszország után a Keletet is bejárta s ez útjairól díszes albumokat adott ki. Festményei közül az „Angyalvár”, „Gastein” és a „Zólyomi mészégetők” válnak ki. Libay Sámuel, ötvös, szül. 1782., megh. 1869. Munkáit elsősorban a rendkívüli technikai ügyesség jellemzi. Különösen ezüstből készült filigrán munkái voltak jellegzetesek. Ezeket az áttört filigrán munkákat plasztikai művekkel, szobrocskákkal kombinálta. Ilyenek I. Ferenc király mellszobra és I. Napóleon állószobra. Libella, vízszintező műszer v. vízimérték, mely egy vonal v. felület vízszintes helyzetének megállapítására szolgál. Azon a fizikai tényen alapul, hogy minden nyugvó folyadéknak a felszíne a nehézségerő behatása alatt magától állandóan vízszintesen, azaz a nehézségerő irányára merőlegesen áll be. Ez elv szerint készült műszerek közül kétféle van használatban, a dobozos L. és a csöves L. Ez utóbbi áll egy hengeres üvegcsőből, mely belül ki van csiszolva és éterrel v. borszesszel annyira meg van töltve, hogy csupán csak egy kis légbuborék maradjon benne. Az üvegcső mindkét vége bekittelt üvegdugóval gondosan el van zárva és az egész sárgarézfoglalatba beszerelve, melyet a vizsgálandó tárgyra v. mérnöki műszernél a távcsőre helyeznek. A foglalat fenn ki van vágva (néha alul is), úgyhogy a légbuborék helyzete a csőben figyelemmel kísérhető. A buborék helyzetének mindenkori állása mutatja a belső felület legmagasabb pontját és ez állás megítélésére az üvegcső beosztással van ellátva (kalibrálva). A csöves L. igen fontos része a legtöbb szögmérő és Libanoni cédrusfák