Tolnai Új Világlexikona 10. Lak-Mag (Budapest, 1928)
L - Lavandula - Lavater, Johann Kaspar - Lavatera - Lavedan, Henri - La Vega
52 Lavandula — La Vega liták kolostorába vonult vissza s Louise de la Miséricorde néven, mint apáca élt jámborul és bűnbánólag haláláig. Leveleit több ízben kiadták. Lavandula, az ajakosak növénycsalád nemzetsége. Félcserje, keskeny, kissé hátragöngyölt szélű levelekkel. A virág csészéje 5 igen rövid és tompa, egyenlőtlen foggal, a párta felső ajka 2 hasábú. A porzó és a bibeszál a párta csövébe van zárva. Fajai főleg a Földközi-tenger mellékén laknak, de egyesek a Kanári-szigetektől Elő- Indiáig képviselik a nemzetséget. A Földközi-tenger mellékén majdnem mindenütt honos a L. stocchas, sőt Anatólia némely vidékein szinte egymagában képviseli a vegetációt. A Földközi-tenger mellékének Ny-i felében honos a L. spica, egyike a legfontosabb illóolajat szolgáltató növényeknek. Levelei hosszúkás szálasak v. hosszúkás lándzsásak, hátragöngyölt élűek, alul eleinte szürkén molyhosak, később zöldek. A murvák tojásdad-rombosak, a csészénél rövidebbek, papírneműek. A virágok szaggatott, vékony füzérszerű virágzatban állanak. A csésze lilás, a párta ibolyakék. Nyár derekán virágzik. Illata erős, kellemes. Illóolaja a linalylacetát. Kertekben ültetik, elhagyott kertek helyén sokáig megmarad, így a budai hegyekben is több helyen látható. Virágkocsányával vágják le s csomókba kötve árulják, ruha közé, fehérneműs szekrénybe teszik, részben illatáért, részben molyűzőnek. szélben, (c) kebeli. Hajdanában gyógyteát is főztek belőle. Illóolaját lepárolják s erre a célra nagyban gyűjtik és termesztik. Szinte egészen-Franciaország látja el L.-olajjal az egész világot, a L.-olajpárolás főhelye Grasse. Ezenkívül még főleg Malaga termel sok L.olajat. Több helyen vándor-párolókészülékekkel járják be a termelőket s az olajat mindjárt helyben lepárolják, hogy a L.-széna szállítási költségei és a szárítás ne terheljék az árut. Északabbra már a kora középkorban a klastromkertekkel eljutott. Közel rokon faj a L. latifólia, ennek murvái fűneműek. Olaja kevésbé jó illatú, ezért csekélyebb értékű, főleg az előbbi hamisítására használják. Lavater, Johann Kaspar, filozófus és költő, a fiziognomia megalapítója, szül. 1741. Zürich-ben, megh. 1801. Teológiát tanult és 1769. pappá szentelték. Kiváló szónoki képessége folytán nagy népszerűségre tett szert. 1774 óta szoros barátságban élt Goethével, azonban későbben elhidegült tőle. Svájcnak francia okkupációja közben megsebesült s ebbe halt bele. Irt költeményeket Klopstock stílusában (Schweizerlieder, Christliche Lieder, Jesus Messias), misztikus tartalmú vallásfilozófiai könyveket, azonban legnevezetesebb műve Physiognomische Fragmente zur Beförderung der Menschenkenntniss und Menschenliebe (1775—1778.). E művében megalapítja a frenológiát, vagyis azt a módszert, amely a koponya alkatából és az arckifejezésből akarja megállapítani a lelki egyéniséget. Műve rendkívül nagy feltűnést keltett, különösen Franciaországban és Angliában úgy ünnepelték, mint egy új, exakt lélektan megalapítóját, azonban a későbbi kritika nemsokára kimutatta, hogy koncepciójának nincs tudományos alapja. Lavatera, a mályvafélék növénycsalád nemzetsége. Mályvaszerű virágjának külső csészéje 3—6 hasábú, a hasábok szélesebbek a belső csésze leveleinél, széles tojásdadok. Középeurópától Előázsián át Szibériáig honos a L. thuringiaca, felsőbb levelei 3 karélyúak, a karélyok többnyire hegyesek, a középső gyakran jóval hosszabb. A szirmok mélyen 2 karélyúak, 25—5 cm. hosszúak, halványpirosak, tövükön bozontosak. Az egész növény csillagosmolyhos szőrű , évelő, 50— 125 cm. magas. Erdős-bokros helyeken nő, elvétve kertekben is ültetik. Kertekben azonban többször látható az európai élénk rózsaszín, épszirmú L. trimestris. A Földközi-tenger mellékén cserje, sőt faalakú faja is holtos (L. arborea), melynek háncsrostját felhasználják. Lavedan (e. : lávdan) Henri, francia író, szül. 1859. A modern francia irodalom legszellemesebb művelőinek egyike. Leginkább színművei alapján ismerik, melyek közül a Szecesszió (Nouveau jeu), a Párbaj, a Virraszt a szerelem, Sire címűek a mi színpadjainkról is ismeretesek. Ezekben a modern francia élet finom szatírája aratott különös tetszést, de vígjátéki és drámai hangjának előkelősége, dialógusának frissesége, erős lélektani ábrázolása, gondolatainak bősége és eredetisége is fölébe emeli az átlagos francia színmű-gyárosoknak. Művei a francia dráma legjobb modern termékei közé tartoznak. Nagyon népszerűek párbeszédekben írt karcolatai is. Az üdv útja c. nagy regénye a háború alatti és utáni világ nagy lelki megrázkódásáról ad kitűnő képet. A francia akadémia tagja. La Verja (Concepcion de la Vega), Haiti sziget Santo Domingo köztársaságában, a hasonló nevű tartomány (105.820 1.) szék- Lavandula Johann Lavater Ilenii Lavedan