Tolnai Új Világlexikona 11. Mag-Men (Budapest, 1928)
M - Mellkép - Mellszobor - Mellvért - Melly József - Melódia - Melodráma - Melozzo da Forli
298 Mellkép — Melozzo da Forli irányban kissé, össze van nyomva, míg a négylábúaknál ellenkezőleg, harántirányban van összenyomva. A M. üregében a mellékelt képen látható fontos zsigerek helyezkednek el. Mellkasi zsllterek : a — a szív jobb kamrája; b — a szív bal kamrája; c — jobb, a — bal pitvar; e — felső, f · alsó törzsöki vivőér; q = tüdőverőér; h ~ tüdőpiváerek; k = bal, r — jobb fejverőér ; m, n — bal és jobb fejvivőérek ; o, p, q, r ~ bal és jobb karverő- és karvivőerek ; s · gégecső ; t = a gégecső jobb ága ; ti · felső, v ~ középső, w = alsó lebenye a jobb tüdőnek ; x = felső, y = alsó lebenye a bal tüdőnek Mellkép, portréfestmények közül az, amely az ábrázolt személyt melltől kezdve adja vissza. Mint festői műfaj, igazi virágzását a renaissancetól kezdve az újkorban érte el. Az antik festészet ritkán kultiválta. Ugyanezt a megjelölést használják a fényképészetben is. .Mellszobor, az arcképszobrászatnak leggyakrabban kultivált formája, amely az ábrázolt alakot csak melltől kezdve adja vissza. Nem ritkán oszlopszerű alapzatra helyezve, nyilvános helyeken az emlékszobor szerepét is betölti. Rendeltetésénél fogva stílusa leggyakrabban realisztikus. Mellvért (fr. cuirasse, e. : küirasz, németesen kürassz), többrétű vastag bőrből, később vasból v. acélból készült s bőrrel bevont védőfegyver, mely a nyíllövés, v. közelharcban a szúrás v. vágás ellen kielégítő védelmet nyújtott, de a lövőfegyverek alkalmazása óta idejét múlta és kiment a használatból. Voltak kettős M.-ek is, melyek a mellet és házat is takarták. Az osztrák-magyar hadsereg vértesezredei 1860-ig hordták. Molly József, orvostudományi író, szül. 1893. Budapesten. Egyetemi tanulmányait hadiszolgálata szakította meg, melynek folyamán 1917. hadirokkanttá nyilvánították és nyugállományba helyezték. Ugyanez évben doktorrá avatták, mire a székesfőváros szolgálatába lépett, 1923. kerületi tisztiorvossá választották. 1926. magántanári képesítést nyert az „egészségügyi közigazgatás” tárgyköréből. Fontosabb irodalmi munkái : Hatósági és egyéni védekezés a fertőző betegségek ellen (1924); A vörhenykérdés, különös tekintettel a székesfővárosi viszonyokra (1927.); Budapest rákhalandó-ságit (1928 ); Melódia a. m. dallam. I Melodráma. Kezdetben zenés színpadi művet, azaz operát értettek M.-n. Ma már általában I csak zenével kísért szavalatot értünk e szón. Esztétikai szempontból felemás műfaj, mert hiszen a beszédnek is lévén dallamvonala, ez előadás közben akaratlanul is alkalmazkodik a kísérőzene hangneméhez, úgyhogy a szavaló zenei érzéke pótolja azt, amit a szerző nem írt meg. Az ily szavalatot egy lépés választja el a recitativótól, ami viszont az énektől nem esik távol. Mind e felemás jellege dacára kiváló zenészek írtak M.-kat, így : Beethoven , Egmont ; Schumann: Manfred; Liszt: Leonore; Schillings : A boszorkány stb. Melozzo da Forli (degli Ambrosi), olasz festő, szül. 1438., megh. 1494. Az umbriai iskola egyik jeles, úttörő mestere, aki Mantegna hatása alatt, mennyezetképein az alakok térbehelyezésével s merész távlati rövidítéseivel rendkívüli hatást ért el. Egyik ilyen legszebb alkotása a római Apostolok templomának freskója (1472.), mely Krisztus mennybemenetelét ábrázolja, zenélő angyalok között, alul Máriával és a 12 apostollal. Híres freskója van még a loretoi Mária-templomban és mesteri alkotása a IV. Sixtus pápa által kinevezett Platina, vatikáni könyvtáros beiktatását ábrázoló nagy műve (1476). Élete végét szülővárosában, Forliban élte le, amikor Montefeltre herceg könyvtárának allegorikus képeit festette meg. Bronz mellvért Mezopotámia bronzkorából A zene, Melozzo da Borti festménye