Tolnai Új Világlexikona 11. Mag-Men (Budapest, 1928)
M - Mánuel - Manufaktura - Manuscriptum - Manutius - Mány - Mányoky Ádám
190 Málméi — Mányoky szemben egy időre II. Lászlót és IV. Istvánt segítette a magyar trónra, III. István öccsét pedig, aki később III. Béla néven magyar király lett, Bizáncban neveltette. Magyarországtól elfoglalta Dalmáciát és a Szerémséget. Sokat harcolt Ázsiában a hatalmukban emelkedő szeldzsuk-törökökkel akiken előbb győzött, de 1176. nagy vereséget szenvedett tőlük Myriokephalon mellett. II. M., V. János császár fia, 1391—1425-ig uralkodott. A Palaiologos-családból származott. Szül. 1341. Atyja 1385. kormánytársául fogadta. A törökök 1396. nikápolyi győzelme után személyesen keresett segítséget a Ny-i hatalmaknál, de hasztalanul. Ezért Bajazid angorai vereségét sem használhatta ki , sőt 1422. II. Murad szultán már Konstantinápolyt ostromolta, amelyet akkor még sikerült megtartania, de birodalmából már csak csekély terület maradt meg. Manuel, portugál királyok, I. M., a Nagy, 1495—1521-ig uralkodott. Szül. 1469., fia volt Ferdinánd viseoi hercegnek, megh. 1521. Unokabátyjának, II. János portugál királynak halála után jutott a trónra. Uralkodása Portugália dicsőséges korszaka volt. 1498. Vasco da Gama eljutott K-Indiába s ott Portugáliának új hódított területeket szerzett, másfelől pedig Cabral 1500. fölfedezte Braziliát, amely több századon át leggazdagabb gyarmata volt Portugáliának. Elő- és Hátsó-Indiában Almeida és Albuquerque hatalmas gyarmatbirodalmat alapítottak. Spanyolországgal barátságban élt, Kát. Ferdinánd spanyol királynak veje lett. II. M., I. Károly ifjabb fia, csak két évig, 1908—1910-ig volt király. Szül. 1889. Lisszabonban. Mikor 1908 febr. 1. atyját és bátyját, Lajos Fülöpöt a forradalmi merénylők lelőtték, ő lépett trónra, de két esztendő múlva a köztársasági párt elűzte s akkor anyjával, Mária Amáliával Angolországba menekült. A portugál trónról ugyan nem mondott le, de az érdekében többször megkísértett ellenforradalmi mozgalmak dugába dőltek. 1913. elvette Auguszta Viktória hohenzollerni hercegnőt, de házassága gyermektelen maradt, így benne kihal a Braganza-család. Manufaktúra, az ipari vállalkozásnak a tulajdonképpeni gyáripart megelőző formája a XVII—XVIII. sz.-ban. A vállalkozó anyagot és gépeket (szövőszéket stb.), eszközöket ad át a munkásnak feldolgozásra, munkabért fizet és a kész áruval rendelkezik, saját hasznára és kockázatára. Egyes iparágakban a munkás otthon dolgozott, másokban közös műhelyben többen együtt. A fejlődés további alakja a gyáripar, itt a munkás a motoros erővel hajtott munkagépek mellett gyakran egészen gépies kezelő szerepet végez. Némely iparágban, otthonmunka formájában, ma is uralkodó a M. (konfekcióipar). Manuscriptum (lat.) a. m. kézirat. Manutius, olaszosan Manuzio, tulajdonképpen Manuzzi v. Manned, velencei könyvkereskedő- és kiadócsalád ; világhírű kiadványaik az Aldinák. Az idősebb (I.) Aldus M. szül. 1448. Bassianóban, megh. 1515. Velencében ; latin és görög filológiát tanult. 1485. állította föl nyomdáját Velencében, mely főleg az ókori klasszikusok úgynevezett első kiadásaival (editiones principi) lett híres. ízléses kiadványainak nyomtatásánál ő használta először a kurzív betűket. Maga is írt latin nyelvű filológiai műveket. — Fia, Paolo M., szül. foll., megh. 1574. , kiváló latinista, átvette 1533. atyja üzletét, 1561. pedig a pápa hívására Rómában alapított nyomdát. Ennek fia, II. Aldus M., szül. 1547., megh. 1597., tanult filológus, 1590. átvette Rómában a pápai nyomda vezetését, a velencei családi üzletet pedig Nikolaus Manassi-nak adta át. A velencei M.-nyomdából 1533-ig mintegy 115 kiadvány, azóta 1574-ig kb. 515 került ki. Mány, nagyk. Fejér ura, váli j.-ában, (1920) 2569. Posta, u. t. Bicske. Mányoky Ádám, festő, szül. 1673. a hontmegyei Szokolyán, megh. 1757. Drezdában. Kora egyik kiváló portrait-festője volt és magyar vonatkozásban páratlanul értékes II. Rákóczi Ferencről festett képmása, mely a szász királyi udvar tulajdonában volt s 1925. Nemes Marcell, a jeles műgyűjtő vásárlása és ajándéka révén jutott Szépművészeti Múzeumunk birtokába. Mányoki állítólag Párisban folytatott művészi tanulmányai után került a Rákóczi-család udvarához, honnan a család megbízottjaként előbb Hollandiába, majd Berlinbe és Drezdába utazott. 1713. lett a szász udvar festője, évi ezer tallér fizetéssel. Ez időre esik legnagyobb munkássága. Még Krakóban megfestette Erős Ágost fejedelmet, Lubomirska hercegnő szép képmását és a lengyel főurak híresebb alakjait. Később III. Ágost festője lett s az ő portraitján kívül Sembek és Sapieha kancellárok, Carignan hercegnő képmásai válnak ki alkotásai közül. Képmásait főleg a drezdai, lipcsei és krakói múzeumok őrzik. A szász udvarból Magyarországba telepedett át s ekkor a Rhédey és Podmaniczky főúri családok foglalkoztatták. Élete alkonyán Drezdába tért vissza s ott is halt meg. Műveit kitűnő rajztudás és erőteljes, szép színezés jellemzi, ugyanaz a magas művészi színvonal, mely a korabeli francia portrait-festőket hírnevessé tette II. Mánuel portugál király Louise Carignan arcképe. Mányoky festménye