Tolnai Új Világlexikona 12. Men-Ném (Budapest, 1928)
M - Múmiabúza - Mumor - Munch, Edward - Muncker, Franz - Mundzuk - Mungir
203 Múmiabúza — Mungir került csak bele a tulajdonképpeni kőkoporsóba, a szarkofágba, ez pedig a szarkofágszekrénybe. A múmiaálarccal kapcsolatban tudnunk kell, hogy a kései Egyiptomban divatba jött a faragott képmás helyett festett arcképet helyezni el a múmiátokon. Ezek voltak az úgynevezett múmiaportrék, amelyekből szebbnél szebb gyűjteményt őriznek a külföldi nagy múzeumok. Ezeknek a múmiaportréknak nagyobbik részét Fajúm vidékén találták meg. Finom kivitelükkel és élethű ábrázolásukkal az arcképfestés őseinek tekinthetők. Az egyiptomiak azonban nemcsak az embereket akarták megóvni a pusztulástól, hanem azokat az állatokat is, amelyek az egyiptomi hit szerint szent állatok voltak. Éppen azért a konzerválás sokszor állatoknak a hulláját is múmiává készítette ki. Az egyiptomi temetővárosokban seregestől kerültek elő a különböző szent állatoknak múmiái. Leggyakrabban fordulnak elő az állatmúmiák között a macska, az ibiszmadár, a keselyű és a sakál. Találtak azonban igen sok múmiaszerűen kikészített krokodilust, majmot, bika- és kosfejet, különböző kígyókat és néhány bogárfajtát, különösen a ganajtúró bogarat, az úgynevezett szkarabeusz-bogarat, amely egyike volt az egyiptomiak legszentebb és legnagyobb tiszteletben álló állatainak. Ez a bogár az örökkévalóságnak, a halhatatlanságnak szimbóluma volt. Aki egyet is elpusztított, nehezen kerülte ki a halálbüntetést. Az egyiptomiak temetkező szokásai és balzsamozási eljárásai néhány más kultúrnépnél is elterjedtek. Nemcsak az ókori keleti népek között bukkanik fel ez a szokás, hanem ami még különösebb, a régi krétaiaknál is, akiknek Kréta szigetén v. Mükenében fenmaradt sírjaiban sok múmiát találtak, egészen egyiptomi módon kikészítve. A múmiátok éppen úgy portréval van díszítve. Egyébként azonban hieroglifák helyett gazdag ornamensek borítják. A balzsamozás eljárása továbbra is megmaradt és különösen a középkorban, de, amint tudjuk, a modern korban is divatos. Manapság azonban már nagyon ritkán alkalmazzák és inkább csak fejedelemi családoknál divatos. Sőt még arra is találunk példát a modern korban is, hogy a halott egyes részeit külön temetik el. A Habsburg-császárok temetésénél találunk több példát arra, hogy a halottnak a szívét külön urnába zárják és egészen külön, egy másik templomban temetik el. Múmiabúza, ősbúza, amilyent az egyiptomi múmiák mellett találtak, innen használják ezt az elnevezést. Botanikailag Triticum dicoccum dicoccoides a neve. Hosszúszemű, acélos búza, amelynek toklászai erősebben rátapadnak a búzaszemre, ezért tiszta terményt csakis toklászolóval ellátott cséplőgéppel nyerhetünk. A nálunk ismeretesebb búzafajták közül az ősbúza legjobban a lengyel búzához (Trilicum Polanicum) hasonlít. Mumor, kisk. Zala vm. alsólendvai j.-ában, (1920) 308 l. U. p. és u. t. Lenti. Munch, Edward, norvég festő és grafikus, szül. 1863. Leitenben. Művészeti tanulmányait Krisztiániában és Párisban végezte, ez utóbbi helyen Pissaro és Gauguin társaságában. Hazatérve, a norvég művészet egyik legerősebb egyéniségű mestere lett. Előbb impresszionista, később stilizált műveit az északi népek misztikussága jellemzi. Különösen kiválnak freskóképei, köztük a krisztiániai egyetem auláját díszítő „Élet” c. képsorozat, melyet előzőleg ugyan hivatalosan visszautasítottak, de később mégis elfogadták. Művészetének szélsőségei miatt majdnem húsz éven át mellőzték s amíg 1892. rendezett berlini kiállítása botrányba fúlt, 1926. Berlinben és Drezdában is külön dísztermet kapott művei számára. Festményei közül kiválik saját képmása, Nietzsche portréja, a „Tavasz", a „Csók”, „Ucca Krisztiániában”; nagy kedveltségnek örvendenek grafikai munkái. Muncher, Franz, német irodalomtörténetíró, szül. 1855. Bayreuthban, megh. 1926. Münchenben. 1890-től a müncheni egyetemen az irodalomtörténet tanára volt s főleg a német klasszikus kor irodalmával, Lessing és Klopstock működésével foglalkozott. Főműve : Fr. G. Klopstock. A teljes Lessing harmadik kiadását ő rendezte sajtó alá és megírta Lavater, Rückert, Wagner életrajzát. Mundzuk, a hunnok keleti törzseinek fejedelme és Attila hunn király atyja volt. Történeti szerepéről alig tudunk valamit. Miingir (Mungair), a hasonló nevű britindiai kerület székvárosa Bengália Bhagalpur II. Amenophisz múmiája