Tolnai Új Világlexikona 12. Men-Ném (Budapest, 1928)

M - Mungó - Munició - Municipium - Munka - Munkabér

204 Mungó — divíziójában, a Gangesz jobbpartján, (1921) 36.000­­. A közelében levő Kharakpur hegy­vidékéből bányászott vasérceket M.-ban nagy vas- és acélművek dolgozzák föl. Újabban jelentékeny indigóültetvényei vannak. Mun(Jó­f Herpestes griseus) v. indiai Urnáimon, a cibetmacskafélékhez sorolt ragadozó emlős. Szürke, szálkás bundája van, amely pettyezett­­nek látszik, mivel a szőrök végén széles fehér sáv van. A feje sötétszürke, lábai feketések. Arca és torka vöröses. Farka hegyén nincs pamacs, mint más ihneumonféléken. Színezete vidékenként változik s ezen az alapon több alfaját különböztetik meg. Megnő 50 cm.-re, a farka sem sokkalta rövidebb. Hazája India a Himalájától Bengália D-i részéig és Ceylonon is előfordul. Elő-Indiában mindenütt igen közönséges. A mérges kígyók pusztításával sok hasznot hajt. A kígyóméreg, úgy látszik, tel­jesen hatástalan rá. Kígyón kívül madártojáso­kat, madarakat és apró emlősöket is fogyaszt. Többet öl meg, mint amennyire szüksége van. Zsákmányának csak a vérét szívja ki s az agyát eszi meg. Vadászaton rendkívül óvatos és ki­tűnő szaglá­sának nagy hasznát veszi. A fel­rebbent ma­dárnak utána ugrik. Igen lelemé­nyes a zsák- Mungó mányolás­ban. Köny­­nyen megszelídíthető s ekkor egér- és patkány­­irtásra használják Ebben csak afrikai rokona, a „fáraók patkánya” vetekedik vele. Mindössze az a baj, hogy a tyúkokról is azt hiszi, hogy azo­kat is irtania kell. Tévedésével sok galibát okoz. Muníció (lat.) a m. felszerelés, lőszer. Municipium, a törvényhatóság latin neve. Az 1886 : XXI. t.-c. szerint M. a vármegye s a törvényhatósági joggal felruházott város. Munka, a fizikában az erőnek az úton át mért hatása. Ha tehát a p erő­s úton át hat, akkor a M.-t tulajdonképpen a ps szorzat adná meg, azonban az elmozdulás igen gyakran nem az erő irányában következik be (kényszer­­mozgások) és így az elmozdulásnak csak az erő irányába eső összetevőjét kell figyelembe venni, vagyis a M. szigorú meghatározása, az erő szorozva az erő irányába eső elmozdulással. Az elmozdulás tehát független az úttól. Ha pl. a Gellérthegy tetejére felmászunk, a végzett munka nem függ attól, hogy melyik lejtőn mentünk fel, hanem csak attól, hogy mekkora súlyt mily nagy magasságba emeltünk. Egy­ségei : először gyakorlati, ill. technikai egy­sége a méterkilogram v. kilogramméter (mkg.), vagyis az a M., melyet akkor végzünk, ha egy kg. súlyt egy m. magasságba feleme­lünk ; másodszor abszolút egysége az erg, vagyis az a M., amelyet 1 din erő vé­gez 1 cm.-nyi úton át . A mkg. kb. 100 millió (pontosabb 98.100.000) erg. Mivel az erg igen kicsiny, a gyakorlatban egységül a 10 millió erget, vagyis a joult használjuk. A joul tehát kb. V,a mkg. A technikában a munka mellett igen nagy szerepet játszik a munka­siker v. effektus fogalma. Ez az egy mp. alatt végzett munkát jelenti. Technikai egysége a lóerő (HP a. m. horse power ; olvasd : horsz pauer), azaz 75 mkg. másodpercenként. A gya­korlatban használatos még a watt, a hekto­­watt és a kilowatt. A watt egy jóul másodpercen­ként. A hektowatt ennek százszorosa, a kilo­watt ezerszerese. A lóerő :­738 watt. Munkabér A M. társadalomgazdasági értelemben az a tevékenység, amellyel jószág, gazdasági érték v. haszon áll elő. Ebből kiindulva, a M. ter­melő v. meddő M., aszerint, amint a gazdasági érték előállítása, a M. célja sikerül-e v. sem. Annak a jogállására nézve, aki a M. alanya, megkülönböztetünk szabad és nem szabad M.-t, a nem szabad M. körébe sorozzák a szocialista írók a rabszolga és a jobbágy M.-ján kívül a bérmunkásét is, hangoztatván, hogy a gazdasági értelemben vett erőkifejtés tekin­­tében a bérmunkásnak sincs meg az akarat­elhatározása. Társadalomgazdasági írók a M. tekintetében egyéb , megkülönböztetéseket is tesznek, így szólnak testi és szellemi M.-ról: testi M.-val a fizikai erő, szellemi M.-val az agy állít elő jószágot v. hasznosságot. Aszerint, amint a munkás a maga üzemében, önmagának dolgozik, v. más (vállalkozó) üzemében ellen­szolgáltatásért (bérért), megkülönböztetik az önálló M.-t a bér-M.-tól. Ugyancsak a M. ala­nyára nézve különböztetnek meg a társadalom­gazdaságban és a szociálpolitikában tanult és nem tanult M.-t, továbbá férfi-, női és gyer­­mek­ M.-t. A társadalomgazdasági M. területén dolgoznak még az egyéni M., a normál M. és a túlmunka fogalmával : egyéni M. a bizonyos személy részéről bizonyos körülmények között elvégezhető M., normál SI. a rendes körülmé­nyek között állandóan teljesíthető M. ; az ezt túlhaladó M. a túlmunka körébe tartozik. Társadalomgazdasági értelemben munkás az, aki a termelés műfolyamatához csak a munká­ját adja ellenszolgáltatásért, bérért. A társa­­dalomgazdaság fejlődésével egyre többféle lesz a munkamegoszlás : némelyek csak ezt a jószá­got v. M.-t adják, mások amazt, hiszen minden M. elvégzésére nem alkalmas mindenki egyenlő módon. A M.-megosztásra a gazdaságosság elve kényszerít, a lehető legcsekélyebb áldo­zattal a lehető legnagyobb eredményt elérni. A M.-megosztás első jelensége már a családban mutatkozik Majd különválnak az egyes gazda­sági foglalkozások csoportjai : őstermelés, ipar, kereskedelem. Csakhamar ezekben is folytató­dik a M.-ágak különválása és előállnak (pl. az iparban) az egyes iparágak, amelyeken belül ismét új M.-megosztások keletkeznek (pl. a vas- és fémiparban : vasöntő, rézöntő, vas­esztergályos, lakatos, épületlakatos stb.). Tech­nikai M.-megosztásról szólunk, ha az egyes M.-kon belül is folytatódik a különválás. Föl­­jegyezték, hogy egy amerikai cipőgyárban a cipő teljes elkészüléséig 173, egy óragyárban pedig a finom zsebóra elkészültéig 1086 külön­böző operáción megy át a felhasznált anyag. A M. megszervezésére különféle rendszerek bontakoztak ki. Amerikai nagy M.-helyek tapasztalatai vezettek pl. a Taylor-rendszerre, amely a M.-erő gazdaságos kihasználását, a munkaerő legnagyobb teljesítőképességét („ma­ximum efficiency”) akarja elérni élettani meg­figyelések, tudományos mérések alapján . Tay­lor amerikai mérnök e rendszerét a M.-erő tudományának mondják. A legújabban Ford K-amerikai automobilgyáros könyvei keltettek feltűnést, amelyek a M. ilyen értelemben való megszervezését tárgyalják. Munkabér: a munka hozadékából származó az a jövedelem, amelyet a munkáltató (tőkés, földbirtokos, gyáros, vállalkozó) a munkásnak ellenszolgáltatásul a munkájáért átenged, vagyis az a jutalmazás, amelyet a termelésben munka­erejével való részvétele alapján kap a munkás, akár készpénzben, akár természetben. A Kt. mennyisége és minősége, kifizetésének rend­szere a történelem folyamán a munkás jog­állásához képest állandóan változott. A rab­

Next