Tolnai Új Világlexikona 12. Men-Ném (Budapest, 1928)
M - Mungó - Munició - Municipium - Munka - Munkabér
204 Mungó — divíziójában, a Gangesz jobbpartján, (1921) 36.000. A közelében levő Kharakpur hegyvidékéből bányászott vasérceket M.-ban nagy vas- és acélművek dolgozzák föl. Újabban jelentékeny indigóültetvényei vannak. Mun(Jóf Herpestes griseus) v. indiai Urnáimon, a cibetmacskafélékhez sorolt ragadozó emlős. Szürke, szálkás bundája van, amely pettyezettnek látszik, mivel a szőrök végén széles fehér sáv van. A feje sötétszürke, lábai feketések. Arca és torka vöröses. Farka hegyén nincs pamacs, mint más ihneumonféléken. Színezete vidékenként változik s ezen az alapon több alfaját különböztetik meg. Megnő 50 cm.-re, a farka sem sokkalta rövidebb. Hazája India a Himalájától Bengália D-i részéig és Ceylonon is előfordul. Elő-Indiában mindenütt igen közönséges. A mérges kígyók pusztításával sok hasznot hajt. A kígyóméreg, úgy látszik, teljesen hatástalan rá. Kígyón kívül madártojásokat, madarakat és apró emlősöket is fogyaszt. Többet öl meg, mint amennyire szüksége van. Zsákmányának csak a vérét szívja ki s az agyát eszi meg. Vadászaton rendkívül óvatos és kitűnő szaglásának nagy hasznát veszi. A felrebbent madárnak utána ugrik. Igen leleményes a zsák- Mungó mányolásban. Könynyen megszelídíthető s ekkor egér- és patkányirtásra használják Ebben csak afrikai rokona, a „fáraók patkánya” vetekedik vele. Mindössze az a baj, hogy a tyúkokról is azt hiszi, hogy azokat is irtania kell. Tévedésével sok galibát okoz. Muníció (lat.) a m. felszerelés, lőszer. Municipium, a törvényhatóság latin neve. Az 1886 : XXI. t.-c. szerint M. a vármegye s a törvényhatósági joggal felruházott város. Munka, a fizikában az erőnek az úton át mért hatása. Ha tehát a p erős úton át hat, akkor a M.-t tulajdonképpen a ps szorzat adná meg, azonban az elmozdulás igen gyakran nem az erő irányában következik be (kényszermozgások) és így az elmozdulásnak csak az erő irányába eső összetevőjét kell figyelembe venni, vagyis a M. szigorú meghatározása, az erő szorozva az erő irányába eső elmozdulással. Az elmozdulás tehát független az úttól. Ha pl. a Gellérthegy tetejére felmászunk, a végzett munka nem függ attól, hogy melyik lejtőn mentünk fel, hanem csak attól, hogy mekkora súlyt mily nagy magasságba emeltünk. Egységei : először gyakorlati, ill. technikai egysége a méterkilogram v. kilogramméter (mkg.), vagyis az a M., melyet akkor végzünk, ha egy kg. súlyt egy m. magasságba felemelünk ; másodszor abszolút egysége az erg, vagyis az a M., amelyet 1 din erő végez 1 cm.-nyi úton át . A mkg. kb. 100 millió (pontosabb 98.100.000) erg. Mivel az erg igen kicsiny, a gyakorlatban egységül a 10 millió erget, vagyis a joult használjuk. A joul tehát kb. V,a mkg. A technikában a munka mellett igen nagy szerepet játszik a munkasiker v. effektus fogalma. Ez az egy mp. alatt végzett munkát jelenti. Technikai egysége a lóerő (HP a. m. horse power ; olvasd : horsz pauer), azaz 75 mkg. másodpercenként. A gyakorlatban használatos még a watt, a hektowatt és a kilowatt. A watt egy jóul másodpercenként. A hektowatt ennek százszorosa, a kilowatt ezerszerese. A lóerő :738 watt. Munkabér A M. társadalomgazdasági értelemben az a tevékenység, amellyel jószág, gazdasági érték v. haszon áll elő. Ebből kiindulva, a M. termelő v. meddő M., aszerint, amint a gazdasági érték előállítása, a M. célja sikerül-e v. sem. Annak a jogállására nézve, aki a M. alanya, megkülönböztetünk szabad és nem szabad M.-t, a nem szabad M. körébe sorozzák a szocialista írók a rabszolga és a jobbágy M.-ján kívül a bérmunkásét is, hangoztatván, hogy a gazdasági értelemben vett erőkifejtés tekintében a bérmunkásnak sincs meg az akaratelhatározása. Társadalomgazdasági írók a M. tekintetében egyéb , megkülönböztetéseket is tesznek, így szólnak testi és szellemi M.-ról: testi M.-val a fizikai erő, szellemi M.-val az agy állít elő jószágot v. hasznosságot. Aszerint, amint a munkás a maga üzemében, önmagának dolgozik, v. más (vállalkozó) üzemében ellenszolgáltatásért (bérért), megkülönböztetik az önálló M.-t a bér-M.-tól. Ugyancsak a M. alanyára nézve különböztetnek meg a társadalomgazdaságban és a szociálpolitikában tanult és nem tanult M.-t, továbbá férfi-, női és gyermek M.-t. A társadalomgazdasági M. területén dolgoznak még az egyéni M., a normál M. és a túlmunka fogalmával : egyéni M. a bizonyos személy részéről bizonyos körülmények között elvégezhető M., normál SI. a rendes körülmények között állandóan teljesíthető M. ; az ezt túlhaladó M. a túlmunka körébe tartozik. Társadalomgazdasági értelemben munkás az, aki a termelés műfolyamatához csak a munkáját adja ellenszolgáltatásért, bérért. A társadalomgazdaság fejlődésével egyre többféle lesz a munkamegoszlás : némelyek csak ezt a jószágot v. M.-t adják, mások amazt, hiszen minden M. elvégzésére nem alkalmas mindenki egyenlő módon. A M.-megosztásra a gazdaságosság elve kényszerít, a lehető legcsekélyebb áldozattal a lehető legnagyobb eredményt elérni. A M.-megosztás első jelensége már a családban mutatkozik Majd különválnak az egyes gazdasági foglalkozások csoportjai : őstermelés, ipar, kereskedelem. Csakhamar ezekben is folytatódik a M.-ágak különválása és előállnak (pl. az iparban) az egyes iparágak, amelyeken belül ismét új M.-megosztások keletkeznek (pl. a vas- és fémiparban : vasöntő, rézöntő, vasesztergályos, lakatos, épületlakatos stb.). Technikai M.-megosztásról szólunk, ha az egyes M.-kon belül is folytatódik a különválás. Följegyezték, hogy egy amerikai cipőgyárban a cipő teljes elkészüléséig 173, egy óragyárban pedig a finom zsebóra elkészültéig 1086 különböző operáción megy át a felhasznált anyag. A M. megszervezésére különféle rendszerek bontakoztak ki. Amerikai nagy M.-helyek tapasztalatai vezettek pl. a Taylor-rendszerre, amely a M.-erő gazdaságos kihasználását, a munkaerő legnagyobb teljesítőképességét („maximum efficiency”) akarja elérni élettani megfigyelések, tudományos mérések alapján . Taylor amerikai mérnök e rendszerét a M.-erő tudományának mondják. A legújabban Ford K-amerikai automobilgyáros könyvei keltettek feltűnést, amelyek a M. ilyen értelemben való megszervezését tárgyalják. Munkabér: a munka hozadékából származó az a jövedelem, amelyet a munkáltató (tőkés, földbirtokos, gyáros, vállalkozó) a munkásnak ellenszolgáltatásul a munkájáért átenged, vagyis az a jutalmazás, amelyet a termelésben munkaerejével való részvétele alapján kap a munkás, akár készpénzben, akár természetben. A Kt. mennyisége és minősége, kifizetésének rendszere a történelem folyamán a munkás jogállásához képest állandóan változott. A rab