Tolnai Új Világlexikona 12. Men-Ném (Budapest, 1928)
N - Nagy Sándor, műegyetemi könyvtárőr - Nagy Sándor (kereki) író - Nagy Sándorné, Kriesch Laura - Nagy Vilmos - Nagy Vince - Nagy Virgil - Nagy Zoltán - Nagy Zsigmond (gyügyei) - Nagyacsád - Nagyágit - Nagyalásony - Nagyar - Nagyárpád - Nagyasszonyfalva - Nagyatád - Nagyatádi Szabó - Nagybábony - Nagybajcs - Nagybajom - Nagybakónak
Tolnai Világlexikona XII. 241 Nagy — Nagybakónak Kuun-kollégiumnak. Irt nyelvészeti és irodalomtörténeti tanulmányokat és megírta gróf Kuun Géza életrajzát. Nagy Sándor, műegyetemi könyvtárőr, a gyorsírási rendszer megalapítója, szül. 1844. Sárospatakon, megh. 1918. 1872. kezdett gyorsírással foglalkozni. 1874—1877. Népszerű Gyorsírás címen műveli a Gabelsberger-Markovics rendszer reformját. 1877. megalapítja a Magyar Gyorsírók Egyesületét. Rendszere ezentúl, mint önálló rendszer szerepel, sikerül elérnie, hogy az iskolákba is bejusson. A Radnai-féle egységes gyorsírásnak 1927. bekövetkezett diadala a lobbi rendszerekkel együtt Nagy Sándorét is kiszorította. Nagy Sándor (kereki), jogi és néprajzi író, szül. 1846. Kerekiben, megh. 1923. Nagyváradon. Előbb Nagyváradon majd Budapesten volt törvényszéki bíró. Érdemesebb művei : Bihar vármegye földrajza; A jobbágyság története Magyarországon. Irt több olyan jogi munkát, amelyekben példákban magyarázott bizonyos törvényeket,így a büntetőtörvényt Bűn és büntetés, a kihágási törvényt Csend és remi legyen címen. E vezetések és tanulságosak voltakútirajzai, ezek közt kiváló Biharország c. háromkötetes műve. Az állatvédelem terén is sikeres irodalmi tevékenységet fejtett ki. Nagy Sándorné, Kriesch Laura, festőművész és iparművész, szül. ld/II. Budapesten. Művészeti tanulmányait férje mellett folytatta. Munkái közt legnagyobb jelentőségűek rajzai, akvarelljei és illusztrációi, amelyeket mesekönyvekhez és ifjúsági munkákhoz készített. Nagy Vilmos, festő, szül. 1874. Budapesten. Budapesti művészeti iskolái után Münchenben Hollósy tanítványa lett. Korán szerepelt a tárlatokon, többnyire interieurökbe festett alakjaival. Első sikerét a „Békülési kísérlet”-tel aratta. Állandó kiállítója a Műcsarnoknak, ahol újabban képmásokat, aktokat és interieurképeket („Zöld szalon”, „Kék szoba”, „Biedermeier-szoba”) mutatott be. Nagy Vince, politikus, szül. 1886. Szatmáron. Az ügyvédi pályára lépett, 1917. Szatmáron függetlenségi programmal képviselőnek választották. Károlyi Mihály pártjához csatlakozott s az 1919 jan. alakult Berinkey-kormányban belügyminiszter lett. Az összeomlás után egyideig Szatmáron élt, 1922. repatriált ; a második nemzetgyűlésen Debrecen III. kerületét képviselte függetlenségi programmal. Nagy Virgil, műépítész, műegyetemi tanár, szül. 1859., megh. 1921. Sok kiváló külföldi építészegyesület tiszteletbeli tagja, a Magyar Mérnök és Építész Egylet alelnöke. Legismertebb alkotásai a budapesti Ferenc József és Erzsébet hidak építészeti kiképzése, amellett Kommer Józseffel együtt tervezte a nagyszebeni g. kat székesegyházat, a nyíregyházai Samassa templomot, a jászkíséri templomot stb. Nagy Zoltán, költő, szül. 1884. Érmihályfalván. Tanulmányait Debrecenben, Budapesten és Párisban végezte. Ügyvéd lett Debrecenben, majd 1920. Budapestre tette át irodáját. Versei előbb a Nyugatban, később Hónapos szobákból; Csend, Aranymadár, Elégiák c. kötetekben jelentek meg. Halk, finom hangú költő, a művészi forma mestere, a természet és elmúlás borongó hangulatai ömlenek el versein, melyek a modern magyar költészet legjavához tartoznak. Egy szép novelláját németre is lefordították. Nagy Zsigmond (gyügyei), festő, szül. 1872. Nagybányán, Budapesten és Párisban végezte művészeti tanulmányait, majd a Benczúriskola tagja lett. Első nagyobb sikereit biblikus képeivel aratta („Krisztus és Pilátus”, „A golgotha”), majd a „Shylock” és az „Anarchisták” c. karakterképeivel tűnt fel, azután mezőkövesdi színes, magyar genre-alakjaival. A világháború kitörése Párisban érte, ekkor Spanyolországba költözött s innen-Amerikába. Tizenkét évi távollét után 1926. tért haza és a Műcsarnokban állította ki 1914-től 1925-ig spanyol földön és Argentínában festett műveit, melyeket ragyogó kolorit jellemez. Nagyacsád, kisk. Veszprém vm. pápai j.-ában, (1920) 777 l. Posta, u. t. Mezőlak. Nagyágit (ásv.), értékes aranyérc, amely a hunyadmegyei Nagyág után kapta a nevét. Eleinte csak Erdélyben, Nagyágon és Offenbányán találták, később Kaliforniában is felfedezték. Összetétele : aranytartalmú ólomszulfotellurid ; aranytartalma 6—13%. Vékony levelekre hasadó halmazokban és rombos kristályokban fordul elő ; külsőleg hasonlít a grafitra. Nagyalásony, kisk. Veszprém vm. devecseri j.-ában, (1920) 921 l. Posta, u. t. Pápa, Nagyar, kisk. Szatmár, Ugocsa és Bereg egyesített vm.-k fehérgyarmati j.-ában, (1920) 875 1. Posta, u. t. Fehérgyarmat, Nagyárpád, kisk. Baranya vm. pécsi j.-ában, (1920) 694 1. U. p. Kiskozár, u. t. Pécs. Nagyasszonyfalva és Kisasszonyfalva kisk.-ek Asszonyfalva néven egyesültek. Asszonyfalva, kisk. Vas vm. szombathelyi j.-ában, (1920) 732 1. U. p. Söpte, u. t. Acsád. Nagyatád, nagyk. Somogy vm. nagyatádi j.-ában, (1920) 3917 1. Vasútállomás, posta, táviró. Régente a király hírnökei bírták. Nagyatádi Szabó, 1. Szabó István, Nagybábony, kisk. Somogy vm. tahi j.-ában, (1920) 807 1. Vasúti megálló (N.-Koppánymegyer), posta, táviró. Nagyhajós, kisk. Győr, Moson és Pozsony egyesített vm.-kószigetcsilizközi j.-ában, (1920) 797 I. U. p. Kisbajcs, u. t. Bácsa. Nagybajom, nagyk. Somogy vm. kaposvári j.-ában, (1920) 4970 1. Vasútállomás (Jákó N.), posta, táviró. Itt született Virágh Benedek és itt élt Horváth Ádám. Nagybakónak, kisk. Zala vm. nagykanizsai j.-ában, (1920) 1351 1. Posta, u. t. Újudvar. Pipázó cigányasszony. Nagy Zsigmond festménye 16