Tolnai Új Világlexikona 13. Ném-Őr (Budapest, 1928)
O - Osztrák-Magyar Bank - Osztriga
314 Osztrák-Magyar Bank — Osztriga a balkánháború s a csehek nyíltan rokonszenveztek a jugoszlávok sikereivel. A kormány egyszer erélyes lépésre határozta el magát a nemzetiségek egyikével, amikor a trieszti izgatásokkal szemben erélyesen lépett fel (1914 júl.). A világháború végén, 1918 őszén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott. Ezért az Ausztriára és Magyarországra vonatkozó közös ügyeket tárgyaló törvények hatályukat vesztették. Ausztria (Német-Ausztria, Deutsch, Österreich) önálló állam lett. A nemzetiségek külön szervezkedtek s nem akartak többé a birodalomhoz tartozni. 1918 okt. 81. Victor Adler szociáldemokrata elnöklete alatt németosztrák kormány alakult. Kancellár a szintén szociáldemokrata Karl Renner lett. Károly császár az uralkodás továbbvezetéséről lemondott (nov. 11.). A nemzetgyűlés ugyanezen a napon Német-Ausztria köztársaságot proklamálta. A határozat azt is kimondja, hogy Német-Ausztria a német köztársaság alkotórésze. A végrehajtás azonban nem történt meg. 1919 márc. 24. Károly császár Ausztria területét elhagyta. 1919 szept.-ben írták alá Ausztria megbízottai Saint-Germain-ben (Páris mellett) az osztrák békét. Eszerint a régió. felbomlott , elvesztette a szudétai, kárpáti és adriai szláv tartományait, továbbá Stájerország, Karinthia és Tirol II-i részét. Magyarország területéből Ausztriának adták Moson, Sopron és Vas vm.-ék Ny-i részét (Ny-Magyarország). Az 1920 okt. 17-i választások eredményeként Renner lemondott s helyét Mayr foglalta el. 1920 dec. 9. Hainisch Mihályt köztársasági elnökké választották. 1921 jún. 21. Schober bécsi rendőrfőnök vette át a kormányt. 1922 máj.-ban Seipel Ignác (keresztényszocialista) a kancellár. 1928 nov.-ben nagy ünnepségek közepette ülték meg a köztársaság tízéves fennállását. Osztrák-Magyar Ilünk, Ausztria-Magyarország közös jegykibocsátó bankja. 1817. alakult és 25, majd újabb 25 évre kapott szabadalmat, hogy érckészlete alapján bankjegyeket bocsásson ki, illetve azokat kívánatra ércpénzre cserélje be és kereskedelmi váltókat számítoljon le. A békeszerződések folytán változott politikai helyzet a monarchia területén alakult államokat önálló jegybankok felállítására késztette. Magyarországon 1921. alakult az önálló jegyintézet, míg Ausztriában a nemzeti bank felállítása kapcsán 1923. jan. 1. szűnt meg az O. bankjegykibocsátási joga. Osztrák-magyar monarchia, ez volt a neve az Osztrák császárság és Magyarország államjogi kapcsolatának. Ide tartozott még Bosznia és Hercegovina is, melyeknek közjogi hovatartozandósága a monarchia felborulásáig sem nyert elintézést. Az államjogi kapcsolat a pragmatica sanction (1723. I., II. és III. t.-c.) alapult, a kapcsolatot kiépítette az 1867. évi kiegyezés. A közös érdekű ügyeket (hadügy, külügy és közös pénzügy) a Bécsben székelő közös minisztériumok intézték. Az O. 1918. felbomlott. Lásd : Magyarország, Osztrák császárság, Delegációk, Közös minisztériumok. Közös ügyek: Osztriga (Ostria edulis), egy záróizmú kagyló, amelyet tenyésztenek is. Baloldali teknője vastagabb. Ezzel tapad hozzá az aljzathoz (tengerfenékre, cölöpökre, sziklákra, korallokra stb.). A másik teknő vékonyabb s ez szolgál fedél gyanánt. A héj alakja, nagysága és szerkezete fajtánként különböző. A héjon belül van a köpeny, a szervzacskó, a kopoltyúlemezek s a láb. Az O. hímnős állat, de felváltva szerepel hím, majd nőstény gyanánt. Az ()., mint minden helyhez kötött állat, igen sok ivarsejtet bocsát ki a vízbe. S.ocwenhoeck szerint az O.-nak 10 millió, Poli szerint 15 millió petéje van. Ebből azonban sok elpusztul, áldozatul esik más tengeri állatok falánkságának. Az O. köpenyürege kora tavasszal tele van „tejjel”, vagyis álcával. Az O.-álca csillangóival szabadon mozog, de csak 2—3 napig úszkál, azután megtelepszik valahol és teknői fejlődnek. A Földközi-tengerben az (). 12—11 cm.-re nő meg és 2—4 éves korában kerül piacra. Élettartamát 10—12 évre becsülik. Az O. mindenütt megterem, ahol valamennyire védve van a tenger durva támadásaitól, de ahol mégis van áramlás, mert ez hozza számára a táplálékot, amely parányi lebegő szervezetekből és szerves törmelékből áll. A kisebb mélységeket jobban szereti és az édesvíz iránt nem érzékeny. A hőmérséklet végleteit már kevésbé jól tűri. A Fusarói-tóban, ahol a víz nyáron sokszor túlságosan felmelegedik s a gradói lagúnában, ahol télen a felszínt nem egyszer vékony jégréteg kérgezi be, sok O. elpusztul. Az O.-nak kb. annyiféle változata van, ahány O.-pad. A Földközi-tengerbeli fajták közt a két végletet a sugarasan rovátkás héjú adriai és a lemezes teknőjű korzikai változat képviseli. A kettő közt sokféle átmenet van. Elterjedése igen nagy. A Földközitengerben és az Atlanti-óceánban a 65. É-i szélességi fokig mindenütt megtalálható. Nagy O.-padok vannak a Jóni- és a Tiréni-tengerben, Franciaország nyugati partjain, a Themse torkolatában, Hollandia és Schleswig-Holstein partjain, a Lim-fjordban stb. Portugália partjain és É-Amerika öbleiben más-más O.-fajok vannak. Az ().-t már a régi rómaiak is ismerték, kedvelték és tenyésztették. Sergius Orata római patríciusnak tekintélyes jövedelme volt O.-tenyésztésből. A rómaiak a circejii O.-t becsülték legtöbbre. Lucilius örökíti meg, hogy egyetlen O.-ért százezer szeszterciuszt (17.000 aranykoronát) fizettek. Vitellius római császár minden étkezésnél 480 O.-t fogyasztott el mellékétel gyanánt ! Payen vizsgálatai szerint 16 darab OI.-ban annyi fehérje van, amennyi egy ember napi szükségletét fedezi. Az említett császár tehát 25 ember helyett evett! Az O.-tenyésztés újkori mesterei a franciák. Az első kísérleteket ezen a téren Cosle végezte a St. Brieux melletti öbölben és már ezek sikerrel jártak. Jelenleg az O.-tenyészlésben kétféle módszert követnek. Az egyik a francia, Osztriga, (KJ kopoltyúk 5 .1 ) Osztrák-magyar monarchia közös ,,kis címere“