Tolnai Új Világlexikona 14. Őr-Rák (Budapest, 1929)

P - Permise - Permutálni - Pernambuco - Pernambukfa - Péró lázadása (Szegedinác Jovanovics Péró) - Peronoszpórák - Perorálni - Perorvoslat - Perosi, Don Lorenzo

Permise — Perosi­ ­ában szórnak szét. Régebben a sebészetben az operációs asztalt s egész környékét ilyen kar­bolsav-eső alatt tartották, újabban helyi érzés­telenítésre (fagyasztás) és a légzőszervek gyógyí­tására szolgáló orvosságok belélegeztetésére hasz­nálják. A P. többnyire jól záró és szűk kivezető­csővel bíró, gumilabdával v. más futtató-beren­­dezéssel ellátott üvegedények. Illatszerek szét­szórására is használják. Permise, kisk. Vas vm­. szentgotthárd-mura­­szombati j.-ában, (1920) 176­1. U. p. Apátistván­­falva, u. t. Szentgotthárd. Permutálni (lat.) a. m. felcserélni, permutálás, matematika­i művelet. Pernambuco, 1. K-braziliai állam, 128.395 km 2., (1920) 2,154.835 1. Brazília legkorábban benépesedett részei közé tartozik. A lakosság megoszlása nagyon egyenetlen. A meglehető­sen kopár, pálmaligetekkel tarkázott partot erdőöv követi, ezek között sok a cukornád­ültetvény. A belső, hegyvidékes részeken gya­potültetvények vannak, de nagy kiterjedésű sivatagos területekben sem szűkölködik. 2. P., Recife de P., Brazília nagyságra ötö­dik városa, (1920) 238.843 f., fontos kikötő. A városnak sok érdekes, a XVII. sz.-ból való emléke van. Iparát elsősorban a cukorgyártás jellemzi. Forgalmas kikötőjéből különösen sok cukrot, dohányt, gyapotot, állati bőröket stb. szállítanak ki. Pern­ambukta, a hüvelyesek növénycsaládba tartozó, Brazíliában honos Caesalpinia echinata külső részében vörösbarna, belső részében sárgavörös fája, melyet karvastagságú dara­bokban festékfának szállítanak Európába. Péró lázadása. Szegedinác Jovanovics Péró, szül. 1655 táján az aradmegyei Pécskán. Ki­tűnt a török elleni harcokban s a bécsi kor­mány a szerb határőrség pécskai kapitányának nevezte ki. A törökök kiűzetése után 1718. a kormány azt akarta, hogy a szerbek katolizál­­janak, de Péró és tiszttársai ezt megtagadták és összeköttetésbe léptek a biharmegyei elégü­­letlenekkel, akik aztán nekik földbirtokot és nemességet ígértek. 1735 ápr. 27. Békésszent­­andráson kitört a lázadás, elsősorban a földes­­urak ellen. A Péróhoz küldött magyar köve­teket Handtky aradi várparancsnok elfogta, utána Pérót is elfogatta. Péró szerb tisztjei, hogy magukat tisztázzák, most a magyarok ellen fordultak és köztük nagy pusztítást vittek végbe. A budai hadbíróság Pérót és három fő magyar cinkosát kerékbe törette, holttestüket négyfelé vágatta, hat más fő lázadó tiszt közül csak négyet végeztek ki, mert III. Károly király úgy ítélt, hogy kockát vessenek és azon a négyen hajtsák végre a halálos ítéletet, akik a legkevesebb kockaszemet vetik. Peronoszpórák, a moszai gombák gazdasági­lag is nagyjelentőségű családja. Minden tagja élősködő. A jól fejlett, elágazó, de egysejtű micélium rendesen a gazdanövény belsejében, a sejtközi járatokban él, honnan a sejtekbe szívókat bocsát. A micélium végső ágai a gazda­növény felszínére törnek, főleg a légnyíláso­kon át és ott, mint konidiumtartók, konidiumo­­kat fűznek le magukról. A petespóra többnyire a gazdanövény belsejében keletkezik. A szőlő­­peronoszpóra (Plasmopara viticola) konidium­­tartói bokrosak, a konidiumokból csírázáskor rajzóspórák fejlődnek. Amerikából hurcolták Európába, mikor a filoxérának ellenálló ame­rikai szőlőfajokat betelepítették. Először Fran­ciaország DNy-i részében 1878. vették észre, 1582. pedig Magyarországban is megjelent és rohamosan terjedt. Nagy károkat tett a kilenc­venes évek elején, de ezután a rézgálicperme­­tezéssel sikerült hathatós védelmet találni ellene. Főleg a leveleket támadja meg, melyeken a fertőzött foltok hamarosan feltűnnek olaj­zöld színükkel, ez a jele a permetezés meg­kezdésének. Az olajzöld folt alsó lapján tör­nek elő a konidi­umtartók, majd a folt megbar­­nul és elszá­rad. Megtámadja azonban a pero­­noszpóra a vi­rágfürtöket is és abban tönkre­teszi a bogyókat (fürtperonosz­­póra). A konidiu­­mok csírázásakor fejlődő rajzóspó­rák élete vizet kí­ván, azért a fer­tőzés esős-nedves Peronoszpóra a szőlőlevélen időben nagymér­tékű. Ilyenkor bőven kell permetezni. Száraz­ságban sokkal kisebb a fertőzés veszedelme. Másik nagyon kártékony peronoszpóra a burgonyáé (Phytophthora infestans). Ennek konidiumtartója csak felső felében ágazik szét, a konidiumokból csírázáskor szintén rajzok fejlődnek. A burgonyaperonoszpóra is amerikai eredetű, Európában 1830 óta ismerik. Legtöbbet szenvedett a burgonya a negyvenes években és legkeservesebb volt a burgonya­vész 1845. A következő esztendőben az északi Kárpátvidék burgonyatermése nagyrészt meg­semmisült, hogy azonban mennyiben írható mindez a burgonyapero­noszpóra számlájára, na­gyon nehéz megállapí­tani, mert a burgonya rothadásának több más élősködő gomba is oka lehet, sőt kétségtelen, hogy egyéb gombák és baktériumok nagyobb kárt tesznek a gumó­ban, mint a peronosz­póra. Annál veszedel­mesebben garázdálkodik ez a leveleken. A fer­tőzött levélből a gomba ellepi az egész lombo­zatot és hamarosan el- Peronoszpora (nagyítva) pusztítja. A levelek el­bámulnak és elszáradnak, ill. elrothadnak. A gumókon a fertőzés helyén piszkos barna foltok keletkeznek. A fiatal répa pusztulásának gyakori oka a Pyt­­hium Debanianum. Ez a peronoszpóra a csira­növényt támadja meg, melynek szikszára csak­hamar elbarnul, majd megfeketedik, elvékonyo­dik s végül az egész csiranövény elpusztul. Perorálni (lat.) a. m. beszédet tartani, va­lami mellett nyilvánosan szóval küzdeni. Perorvoslat, a bíróság v. közigazgatási ható­ság ítéletével v. végzésével valamelyik félnek okozott sérelem orvoslására szolgáló törvényes eszköz. Vannak rendes perorvoslatok, amilyen pl. a felfolyamodás, felebbezés, a semmiségi panasz, a felülvizsgálati kérelem — és rend­kívüliek, amilyen pl. polgári perben a perújítás, bűnperben az újrafelvétel. Van P. a jogegéy­­ség érdekében is bűnügyekben, amelyet a koronaügyész a kir. Kúria előtt érvényesít jog­erős bírói ítélettel szemben, ha abban a Kúria még nem döntött s ha abban a jogegységet látja megsértettnek. Perosi, (c. : perózi) Don Lorenzo, zeneszerző, szül. 1872. Egyházi rendbe lépett s 1895. fel-

Next