Tolnai Új Világlexikona 18. Vég-Zs (Budapest, 1930)
Pótlások és kiegészítések - L - Laban, Rudolf von - Labour Party - Laemmle, Carl - Lakatos Sándor - Lampel Béla - Lángh Aranka (báró Fejérváry Gézáné) - Lansbury, George - Lansdowne, Henry - Lansing, Robert - Lányi Menyhért - Lányi Zsigmond - László Zoltán - Latzkó Hugó - Laub István - Laurisin Lajos - Lázár Miklós - Lazarus, Paul - Leffler Béla - Lehel István - Lehotay Árpád - Lendvai Ervin - Lengyel Miklós
Kriesch - - Lengyel 311 Államkölcsönöket nyújt, amelyek fejében eladási monopóliumot biztosít magának az illető államokban. A magyar K.-kölcsön 36 millió dollárt tett ki. Kriesch Laura (Nagy Sándorné), festő- és iparművésznő, szül 1879. Budapesten. Sok rajzot és aquarellt készített, különösen ifjúsági illusztrációkat. Krisnamurli, a teozófusok új messiása. 1928. feloszlatta a híveiből alkotott „Kelet csillaga“ rendet. Kristóffy György, politikus, Magyarország kálváriája címmel kiadta emlékiratait. 1928. megh. Krivátsy Miklós, szobrász, szül. 1898. Kassán. Évekig Párisban dolgozott. Modern törekvésű, a mozgást erősen hangsúlyozó kompozíciókat készített. Krivátsy-Szücs György, festő, szül. 1892. Győrben. Főleg aktképeket festett. Festőiskolát alapított. Krolopp Hugó, gazdasági író, megh. 1928. Krompaszky Miksa, tankerületi főigazgató, szül. 1881. A magyar ifjúsági sport újjászervezője. Krüzselyi Erzsébet, szlovenszkói magyar költőnő, szül. 1885. Máramarosszigeten. Süket és csaknem teljesen vak. Lemondó hangú lírai verseket ír. Kötetei: Versek ; Ujabb versek; Örök csendben; Csendország dalai; Hangtalan lírán. Kubinyi Pál, szülész és nőorvos, megh. 1928. Kulinyi Ernő, író és hírlapíró, szül. 1893. Verseket, tárcákat és operettlibrettókat ír. Kunfi Zsigmond, szociáldemokrata politikus, megh. 1929. Bécsben. Kurucz János, zongoraművész és zeneszerző, szül. 1883. 1919 óta Amerikában él. Kurz, Selma, kamaraénekesnő. 1927. nyugalomba vonult. Kürthy György, színész és író. 1930. a szegedi színház igazgatója lett. Kürti József, színművész, szül. 1881. A budapesti Nemzeti Színház jellemszínésze. L Laban, Rudolf von, magyar származású mozdulatművészeti pedagógus, szül. 1880. Anconában mozdulatművészeti csoportot szervezett, amely újszerű táncokat és pantomimeket mutatott be. Törekvéseit egyre inkább méltányolták és ma az egyik legnagyobb mozdulatművészeti iskola vezetője Berlinben. Ismételten járt Budapesten, legutóbb 1930. Labour Party, angliai munkáspárt, alsóházi tagjainak száma 1929. 152-ről 189-re emelkedett és a párt újból átvette a kormányzást. Laemmle, Carl, német származású amerikai filmmágnás, szül. 1867. 1913. a Universal Film Corporationt alapította. Lakatos Sándor, publicista, szül. 1870. Szegeden. Különböző lapokba számos tárcát, kritikát és politikai cikket, régebben verseket is írt, önálló műve : IV. Károly és a délszlávok. Lampel Béla, vajdasági író és újságíró, szül. 1898. Novellákat írt és a Pécsi Naplóba, valamint a Bácsmegyei Naplóba dolgozott. Lángh Aranka (báró Fejérváry Gézáné), volt múzeumi őr, szül. 1898. Állattani és őslénytani tanulmányokat írt. Lansbury (e. : lenszböri), George, angol szocialista politikus, szül. 1859. Ő alapította a Labour Party hivatalos lapját, a Daily Heraldot. 1929. munkaügyi első kormánybiztos lett. Lansdowne, Henry, lord, angol államférfi, megh. 1927. Lansing, Robert, amerikai államférfi, megh. 1928. Lányi Menyhért, szlovenszkói magyar író, szül. 1893. Firenzei haláltánc és A herceg szerelmes címmel két drámát írt. Lányi Zsigmond, hírlapíró, szül. 1878. A Friss Újság főszerkesztője, a Budapesti Tudósító című kőnyomatos tulajdonosa, a bécsi Neues Wiener Tageblatt pesti szerkesztője és a külföldi sajtószindikátus elnöke. László Zoltán, orientalista író és újságíró, szül. 1881. Főbb művei : Albán szótár ; Turcizmusok és arabizmusok; A Jehova földjén. Latzkó Hugó, tanár, irodalomtörténész, szül. 1876. Angliában tanult és főleg angol nyelvvel és irodalommal foglalkozott. Laub István, zenepedagógus, szül. 1885. A Zeneművészeti Főiskolán zongoratanár. Laurisin Lajos, operaénekes, szül. 1897. A budapesti Operaház tagja. Lázár Miklós, hírlapíró. 1930. országgyűlési képviselővé választották. Lazarus, Paul, német belgyógyász, szül. 1873. A berlini egyetem rendes tanára. 1930. nagy feltűnést keltett Zeilers osztrák kuruzslóval folytatott pereskedése, amelyben utóbbit súlyos lelkiismeretlenségekkel vádolta. Leffler Béla, író, szül. 1873. A debreceni egyetemen 1918. a svéd nyelv lektora, 1924. magántanára lett. 1919 óta Stockholmban él és sokat ír svéd nyelven a magyar irodalomról és kultúráról. Ungersk Lyryk cím alatt magyar antológiát adott ki. Lehel István, reáliskolai tanár, szül. 1885. Kiadta Jászai Mari emlékiratait. Lehotay Árpád, színész, szül. 1896. A budapesti Nemzeti Színház tagja. Lendvai Ervin, zeneszerző, szül. 1882. A berlini konzervatórium tanára. Elga című operáján kívül írt zenekari és kamarazeneműveket, vokális zenét és zongoradarabokat. Lengyel Miklós, gimnáziumi igazgató, szül. 1878. Ismeretterjesztő, kritikai és irodalomtörténeti cikkeket írt, önálló