Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)

C - Csomagtörvény - Csomakőrös (Chiurus) - Csomaköz (Ciumeşti) - Csománfalva (Čoma) - Csombárd - Csombor (Satureja hortensis) - Csombord (Ciumbrud) - Csomó - Csomókötőgép - Csomólemez - Csomópont

vül nálunk C.-sal foglalkozik még a vasút, valamint az IBUSz alvállalata, a bécsi, ú. n. Hirsch­-postából létesült Gyorsárugyűjtő Rt. Csomagtörvény, a csomagokban árult cik­kek mennyiségtartalmának helyes megjelö­léséről szóló 1893. évi XXXIV. t.-c. Eszerint a kész csomagolásban v. palackokban árult cikkek burkolatán, ill. a palackon általában nem kötelező az áru mennyiségének feltün­tetése, de ha fel van tüntetve, akkor ez csak a valóságnak híven és a törvényes mértékekben történhet. Ha a megjelölés súly szerint történik, a burkolat súlya abba be nem számítható. Emellett az álta­lános intézkedés mellett a törvény felha­talmazza a kereskedelemügyi minisztert, hogy egyes csomagokban árult cikkeknél elrendelhesse a mennyiség kötelező feltün­tetését. Ezen felhatalmazás alapján eddig a bort, sört és egyéb szeszes italt tartal­mazó zárt palackokra (91912/1911- K. M. sz. rendelet) és a zsákokban árult szénre (5902/1907. K. M. sz. rendelet) rendeltetett el a kötelező mennyiségfeltüntetés. Csomakőrös (Chiurus), háromszékmegyei község, Tr­­óta Romániához tartozik. (1930) 578 lak. Itt született Körösi Csom­a Sándor. Csomaköz (Ciumești), szatmármegyei köz­ség, Tr. óta Romániához tartozik; (1930) 2114 lak. Csománfalva (Comalovo), máramarosme­­gyei község, Tr. óta Csehszlovákiához tar­tozik; (1930) 1757 lak. Csomatelke (Coma), gömör- és kishontme­­gyei község, Tr­­óta Csehszlovákiához tar­tozik; (1930) 579 lak. Csombárd, kir. Somogy vm. kaposvári j.-ában; (1930) 425 lak. U. p. és u. t. Hetes. Csombor (Satureja hortensis), az ajako­­sak családjába tartozó növény. A Földközi tenger mellékén és Ázsiában honos, nálunk mint népies fűszert és gyógynövényt, aro­más illata miatt kertekben termesztik. Egyéb nevei: borsfű, borsika, bécsi rozmaring. Csombord (Ciumbrud), alsó-fehérmegyei község, Tr­­óta Romániához tartozik. (1930) 1012 lak. A br. Kemény-család kastélya. Csomó. 1. Kötélcsomó, 1. Bog. 2. A ten­geri hajózásban a sebesség mértékegysége. Nevét a régi sebességmérőnek, a logg-nak fonalán levő C.-któl kapta. A logg egy körszektor alakú deszka, ennek ívelt alsó szélén ólomnehezék van, úgyhogy az egész a vízben függőlegesen, csak egyik csú­csával kiemelkedve úszik. A sarkaira kö­tött zsinórok hosszú, egyszálú zsinórban folytatódnak. Ez utóbbin egyenlő távolsá­gokban C.-k vannak. Méréskor a hajó fará­ról a vízbe dobják a deszkát, ez (a súly és a háromágú zsinór hatása alatt) függőle­gesen és a menetirányra merőlegesen áll be s a vízben rá ható nagy ellenállás követ­keztében a zsinórt a hajón levő orsóról le­gombolyítja. Egy hajós azt figyeli, hogy 30 mp (egy óra 120-ad része) alatt hány C. fut át a kezén. Ahány C.-hossznyi zsineg fut le, annyi tengeri mérföldet tesz meg a Csomópont hajó 1 óra alatt, vagyis annyi C. a sebes­sége,­­ ugyanis 1 tengeri mérföld 1852 m, egy C.-nyi fonál pedig ennek 120-ad része, azaz 15-433 m. Számítva a súrlódást is, a gyakorlatban 14­6 m-nek vesznek egy C.-t. A mérőzsineg hossza összesen 230 m. A mérési időt kis homokórával ellenőrzik. Néha 15 mp-ig mérnek, akkor a C. fele­akkora. Ezt a lassújáratú vitorlásokon hasz­nált kézi logg-ot kiszorította a patentlogg, a hajó után vontatott, fordulatszámlálóval felszerelt kis propeller. Mindezek csak a vízre vonatkoztatott sebességet adják, tehát az esetleges áramlás okozta sebességválto­zást v­ elterelődést nem mutatják. Utób­biakat csak csillagászati v. rádiogoniométe­­res helymeghatározás révén lehet kimutatni. 3. Csillagászati fogalom. A bolygók pályái­nak síkjai a földpálya síkjával (ekliptika) különböző szögeket zárnak be. A bolygók pályáikon haladva, az ekliptika síkját két C.-pontban metszik. A felszálló és leszálló C.-pontot összekötő egyenes a C.-vonal („fel­­szálló“ az, ahol a bolygó az ekliptika D.-i oldaláról az É.-b­a jut a másik a „leszálló”*). A nap- és holdfogyatkozások a C.-pontok táján történnek. 4. A növénytanban a C. szónak több értelme van. a) Szőkébb értelemben a szárnak az a része, ahol az oldalképletek (levelek, ágak, virágok) illesz­kednek. E részt szárcsomónak (nodus) ne­vezik; sok esetben bütykösen megvastago­dik (pl. fűfélék). A szár C.-k közötti ten­gelyrésznek szártag (internodium) a neve. b) A bogas virágzatoknak az a fajtája, amelynél a csúcsvirág alatt kettőnél több egyforma hosszú oldalág is ered, de ezek nem egy magasságban indulnak ki, a vi­rágok tehát nincsenek egy magasságban. Csomókötőgép, két fonal összekötésére szol­gáló gép, főképen fonó- és szövőüzemekben használják. Van kézi-C., mely egy kis fogó­készülék segítségével fogja meg a szálvége­ket s azok megfelelő átfordítása által ké­szíti a csomót. Az önműködő C. hajtása elektromotorral történik s az összekötendő fonalakat automatikusan választja ki. Csomólemez: 1. Csomópont. Csomópont. 1. A fizikában az állóhullám­mozgást végző pontsor ama pontjainak neve, amelyek nem mozdulnak ki egyen­súlyi helyzetükből. C.-ok keletkeznek pl. egy megpendített húron, sípok levegőjében, stb. (L. még Hullámmozgás). 2. Hídépítési szakkifejezés. Rácsos tartószerkezetek össze­tartó rúdjainak súlyvonalai lehetőleg egy pontban metszik egymást. Az ilyen pontot C.-nak nevezik; az ott alkalmazott lemez a rácsrudak biztosabb összekötésére szol­gáló csomólemez. A C.-ban találkozó két V. több rúd kapcsolata csuklós v. merev kap­csolat lehet. Csuklós kapcsolat esetében (amerikai vashidaknál gyakori) a rudak egy, a tartó síkjára merőleges csapra van­nak felfűzve s így egymáshoz viszonyítva elfordulhatnak. Merev C.-ok esetén (pl. a kontinens hídjainál) a rudak nem fordulhat- 1531

Next