Uj Idők Lexikona 7-8. Cún - Eöttevényi (Budapest, 1937)

D - Dömefölde - Dömeháza (Domaníky) - Dömény Sándor - Dömések - Dömörkapu - Dömös - Dömötör - Dömötör István - Dömötör János - Dömötör Lajos - Dömötör Mihály - Dömötöri - Dömötörözés - Dömping - Dömsöd - Döngölés - Dönme

Döm­ne ( vén cigány, 1856) a maguk idején nép­szerűek voltak. Dömefölde, kir. Zala vm. novai j.-ában, a Válicka patak völgyében, (1930) 494 lak. U. p. és u. t. Páka. Dümeháza (Domaníky), hontmegyei köz­ség, Tr­­óta Csehszlovákiához tartozik. (1930) 289 lak. Dömény Sándor, zongorista és zenepeda­gógus, *1791, 1­850 után. A magyar zene­­pedagógiai irodalom úttörője. Tőle való a második magyarnyelvű zenepedagógiai mű (az első Gállfy Istvántól), Maloveczky Já­nos németnyelvű zongoraiskolájának ma­gyar kidolgozása, 1820 körül. A huszas évek végén nyilvános zeneiskolát nyitott Pes­ten. Kidolgozta a ref. egyház karének­­rendjét. Dömösek, a Domonkosok (1. o.) régi neve. Dömörkapu, a Bükkös patak (Bucsina) szurdoka a sikárosi völgyben, Szentendré­től ÉNy.-ra. A szurdok aljáról a patak 7 m magas vízeséssel szakad le. Kedvelt kirándulóhely. Dömös, ak. Komárom és Esztergom k. e. e. vm. esztergomi j.-ában, a Duna mentén, a budapest—szobi vasút­ és az esztergom— visegrádi autóbuszvonalon. A vasútállomás­tól komp visz át a községbe. 1734-ben épült kat. templom. Kőbányák. Strandfürdő, ki­rándulóhely, (1930) 1064 lak. D. az Árpád­házi királyok gyakori tartózkodási helye volt. I. Bélát itt ölte meg a reáomló tró­nus. Kálmá­n király itt vakíttatta meg Ál­mos hg.-et, fiával, Bélával együtt. A D.-i prépostságot Álmos alapította (1107) és megvakíttatása után haláláig ott rejtőzkö­dött. 1433-ban Zsigmond király az Olajfák hegyéről nevezett rendnek adományozta, 1446-ban a pálosok kapták meg, a XVI. sz.­­tól a nyitrai püspökséggel egyesítették. A község határában levő több rom eredete még tisztázásra vár. Dömötör, 1. Demeter. Dömötör István, esztétikus, *1883. Tagja volt az Új Idők és a Művészet szerkesztő­ségének; több napilap munkatársa volt, 1930-ban a Budapesti Hirlap kritikusa lett. Képzőművészeti és színikritikai cikkei na­pilapokon kívül szakfolyóiratainkban je­lentek meg. Dömötör János, költő, *1843, 1­878. Mint kritikus és mint költő egyaránt jelenté­keny, a pesszimista líra egyik kitűnő kép­viselője. A maga korában alig vették észre, öngyilkos lett, munkáit 1878-ban Ba­­ráth Ferenc adta ki, de igazi jelentőségére csak Babits Mihály hívta fel a figyelmet 1910-ben. Dömötör Lajos, fuvolaművész, *1886. A Magyar Kir. Operaház és a Filharmóniai Társaság fuvolása. 1912 óta a Zeneművészeti Főiskola tanára, a Filharmóniai Társaság ügyvezető igazgatója. Dömötör Mihály, politikus, *1875. 1905- ben néppárti programmal képviselővé vá­lasztották. A tanácsköztársaság idejében a szegedi Ábrahám-féle ellenforradalmi kor­mány népjóléti minisztere volt, majd 1920- ban Simonyi­ Semadam kormányában bel­ügyminiszter lett. Dömötöri, kir. Vas vm. szombathelyi j.-ában, a nagykanizsa—szombathelyi vasút­vonal mellett. (1930) 426 lak. Egerváry-kas­­tély a XVI. sz.-ból. Döm­ötörözés, 1. Demeter. Dumping (angol: dumping, a to dump­­ből, a. m. odahajítani), az az eljárás, midőn egy ország termékeit a világpiaci ár alatt, rendszerint a termelési költségeket sem fedező áron (D.-áron) exportálja. Ez tör­ténhet valamely piac megszerzésére, v. az or­szág devizaszükségletének az erőszakolt kivitel révén való fedezése céljából, esetleg politikai okokból is (állítólag ilyen célja volt az 1920-as évek végén az orosz búza- D.-nek). Közgazdasági szempontból általá­ban elítélik, mivel egyrészt zavart okoz a világpiacon, másrészt a belőle keletkezett veszteséget a belföldi fogyasztónak kell megfizetnie, akár oly módon, hogy az illető cikket belföldön lényegesen magasabb áron kell értékesíteni, akár adó formájában, ha az állam szubvenciókkal támogatja a D.-et. Több országban a D. ellen törvénnyel (véd­­vám, behozatali tilalom, stb.) védekeznek. A D. fogalmát már a háború előtt is is­merték, nagy jelentőségre azonban a háború utáni gazdálkodásban emelkedett. Dömsöd, nk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. ráckevei j.-ában, a budapest—kelebiai vas­útvonal mellett, a budapest—bajai autó­buszvonalon, a dömsöd—dabi autóbuszvo­nal végállomása. A csepeli Dunaág partján fekszik, ott, ahol a Dunát több hosszú szi­get választja szét. Közvetlen hajóállomás, strandfürdő, (1930) 5018 lak. Döngölés, út­ v. vasútépítésnél, de más földmunkánál is a frissen elkészített tölté­sek tömörítését célozó művelet. Akkor kerül rá a sor, ha valamely oknál, pl. a munka sürgősségénél fogva nincsen idő arra, hogy a természetes ülepedést bevárják. Régeb­ben 30—50 cm vastag rétegekben kézi suly­­kolókkal döngölték a földet, újabban (így pl. a német birodalmi autóutak építésénél) gépeket használnak erre a célra. A sűrített levegő­ hajtotta döngölőgépeknek egymás mellett dolgozó több öntöttvas-sulykolója utánozza a kézi D.-t; a cölöpverő koshoz hasonlóan működik az 1—2 t nehéz ejtőle­mezes gép; a vibrációs gépek nagyfelületű (7­5 m2) vaslemezének gyors rezgése az érintkező talajréteg szemcséi között a ko­héziót annyira lerontja, hogy a nagyobb szemcsék hézagaiba benyomulnak a kisebb részecskék. Kötött talajt hengereléssel is lehet tömöríteni, csakhogy az előbbieknél jóval kisebb eredménnyel. Töltések iszapo­lása rendszerint csak döngöléssel együtt alkalmazva eredményes. Dönme (török, a. m. hitehagyottak), mo­hamedánná lett zsidók szektája Szaloniki­ Uj Idők Lexikona, VII. 1809 114

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék