Uj Idők Lexikona 7-8. Cún - Eöttevényi (Budapest, 1937)
E - Engelsbrunn, l. Angyalkút - Engerth Eduard von - Engerth Wilhelm báró - Engesszer Mátyás - Engesztelő áldozat - Engesztelő nap - Enghien Louis Antoine Henri de Bourbon - Enghien - Engler Adolf - Englerth Emil - Enlewood - Engliš Karel - Engobe - En gros, l. Detail és Nagykereskedelem - Engström Albert
Marxot állandóan támogatta. 1883-ban, Marx halála után ő lett az akkori nemzetközi munkásmozgalom legfőbb irányítója. Számos bölcseleti, katonai, gazdasági és politikai munkája jelent meg, a legtöbb magyarul is. Főművei: Umrisse zu einer Kritik der Nationalökonomie (1844); Die Lage der arbeitenden Klassen in England (1845), Herr Eugen Dührings Umwalzung der Wissenschaft (1877, a tudományos szocializmus összefoglalása), Der Ursprung der Familie, des Privateigentums und des Staats (1884), Engelsbrunn, 1. Angyalkát (Románia). Engerth Eduard von, osztrák festő, *1818, *1897. A bécsi akadémia tanára, a császári képtár igazgatója volt. Történeti (Ferenc József király megkoronázása Budán), vallásos (altlerchenfeldi templom) és allegorikus képeket festett. A bécsi operaházban is vannak falképei. Engerth Vilmos, festő, *1818, +1884. Tanára volt a budai ipartanodának (később az ebből kialakult Műegyetemnek). Ismert nevet szerzett festett és litografált arcképeivel. Engerth Wilhelm báró, osztrák mérnök és szakíró, *1814, +1884. Eleinte az építészet terén működött, majd 1844-ben a gráci műegyetem mechanikai és géptani tanszékének tanára lett. 1853-ban az osztrák kereskedelem- és iparügyi minisztériumban teljesített szolgálatot és itt dolgozta ki a nevéről elnevezett tehermozdony terveit a semmeringi vasút számára. 1855-ben az osztrák államvasuttársaság központi igazgatója, majd vezérigazgatója. A műszaki oktatás fejlesztése, valamint a Dunaszabályozás terén is érdemeket szerzett. 1875-ben bárói rangot kapott. Az általa szerkesztett, róla elnevezett E.-mozdony a semmeringi nagy emelkedésű (25%o) vasút részére szerkesztett, nagy hatásfokú vontatómozdony. A gép és a hozzácsatolt szerkocsi teljes súlyát hasznosította a gazdaságos tehervontatás érdekében. A rendszert sok külföldi vasút is meghonosította. Engesszer Mátyás, egyházi karnagy és zeneszerző, *1812, +1885. Vidéken kántorkodott, majd 1836-ban Pesten lett zenetanár. 1840-ben a zenedének lett tanára, 1846-ban belvárosi kántor, 1871-ben főtemplomi karnagy. 1870-ben Liszt-Egylet címen megalapította az ország első női karát. Férfikarra írt Requiem-je még ma is szerepel a templomok műsorán. Engesztelő áldozat, a Bibliában a vétkes részéről bemutatott áldozat. Abból a felfogásból ered, hogy bűnét áldozatnak vérével engesztelheti az ember. E. a bűnbak is (1. o.). Engesztelő nap (héberül: jóm kippur, nálunk elterjedt néven „hosszúnap"), bibliai eredetű zsidó ünnep, a zsidó naptár szerint Tisri hó 10.-én, rendes időszámításunk szerint szeptember v. október hónapban, estétől estéig tartó böjttel. A zsidók legna ngström gyobb ünnepe, a böjt mellett az imának, áhitatnak, magábaszállásnak van szentelve; vele végződik az újesztendő első napjával kezdődő „bűnbánat tíz napja“. Enghien [angen] Louis Antoine Henri de Bourbon, francia royalista, *1772, +1804. A francia forradalom kitörésekor szüleivel emigrált Franciaországból s évekig harcolt Franciaország ellen. Az emigráns hadosztály feloszlatása után a bádeni nagyhercegség területén fekvő Ettenheimbe vonult vissza (1801). Napóleon, mivel az ellene szőtt royalista összeesküvések nyugtalanították, elrettentő például 1804-ben, a nemzetközi jog megsértésével. E.-t Ettenheimban katonáival elfogatta, haditörvényszék elé állította s a mindvégig ártatlanságát hangoztató hg.-et, a vincennes-i vár sáncában agyonlövette. Enghien [angen]. 1. Város Belgiumban, Hainaut tartományban, a Marcq folyó mellett; szőnyeg-, vászon- és gyapotszövés, csipkekészítés, ecet- és cukorgyártás. (1930) 4850 lak. 2. E.-les-Bains [—lé-ben], látogatott üdülő és fürdőhely Franciaországban, Seine-et-Oise départementban. Lóversenyei híresek. Fürdőjét 10—14°-os kénes és szénsavas vizű források táplálják. (1931) 11.324 lak. Engler Adolf, német botanikus, *1844, +1930. A berlin—dahlemi nagyszabású botanikus kert és múzeum megalapítója és igazgatója, az egyetem növénytan-tanára volt. A természetes növénycsaládokat ismertető hatalmas művét K. Prantl-al együtt szerkesztette. Ennek kivonata a közkézen forgó Syllabus der Pflanzenfamilien c. műve. Kidolgozta a növényország rendszerét (Engler rendszere). Nevezetes még az Afrika növényzetéről írott műve, továbbá számos növénycsoportra, pl. a kőtörő-fajokra vonatkozó monográfiája. Englerth Emil, festő, *1882. Bécsi és müncheni tanulmányok után Budapesten arc-, képfestéssel foglalkozott; két ilyen képe a Székesfővárosi Múzeumba került. Englewood [englvnd], kertváros az É. Egy. Áll.-ban, New Jersey államban, a Hudson folyó partján. (1930) 17.905 lak. EngliS [Olis] Karel, csehszlovák államférfi, *1880. A közgazdaságtan és pénzügytan egyetemi tanára Brünnben. Többször volt pénzügyminiszter. A Csehszlovák Nemzeti Banknak megalakulása óta kormányzója. Národni hospodárství (Nemzetgazdaságtan) c. műve magyarul is megjelent (1935). Engobe [angelo], francia szó, magyarul focskolás, agyagtárgyaknak más színű v. fehér, esetleg festett agyagréteggel való bevonása v. díszítése. Az E.-ot egymagában v. máz alatt alkalmazzák. En gros, 1. Detail és Nagykereskedelem. Engström Albert, svéd író és grafikus, *1869. 1897-ben megindította a Strix c. élclapot; ebben jelent meg pompás karika-