Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)
F - Ferenczy Béni - Ferenczy Ferenc - Ferenczy Ida - Ferenczy István - Ferenczy József - Ferenczy Károly - Ferenczy Noémi
Ferenczy köt., 1896), Deák élete (3 köt., 1904), Br. Eötvös József (1903), A magyar irodalom története (1913), Könyvtártan (1903). Szerkesztette a Petőfi-könyvtárt, a Petőfi-Múzeumot, a Kisfaludy Társaság Shakespere- Tárát és a Mindentudó Kis Lexikont, kiadta többek közt Magyari István főművét (1911), Bornemisza Péter Elektráját (1923) és Petőfi költeményének centenáris kiadását a székesfőváros megbízásából (1923). Ferenczy Béni, szobrász,1890. F. Károly fia. Münchenben, majd Párizsban Bourdellenél és Archipenkónál tanult. 1920 óta Bécsben él. Főműve Schiele osztrák festő síremléke. Nagyobb számú érmet és plakettet készített. Ferenczy Ferenc, színműíró, *1861, 1930. A modern francia vígjátékstílus képviselője. A tündöklő csúcs c. elbeszéléskötetével tűnt fel; ismertebb drámái: Rablétek (1901, Vígszínház), Pogány Gábor (1902), Fürt (1904), A nagy érzés (1906), Az örök küzdelem (1909) és A szerelem útjai (1912). Legtöbb darabját a Nemzeti Színház mutatta be. Ferenczy Ida, csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné felolvasónője, *1846, +1927. Mint kecskeméti nemes kisasszony 1864-ben került Erzsébet királyné mellé. A királyné szerette, bizalmára méltatta. Ferenc József 1898-ban az Erzsébet-renddel tüntette ki. Ferenczy István, szobrász, ’Rimaszombat 1792. febr. 23., tu. o. 1856. júl. 4. Mint lakatoslegény került Bécsbe, ott a véső-iskolát látogatta, 1818-ban Rómába gyalogolt és Thorvaldsen műhelyében kapott munkát. Itt évekig dolgozott s ekkor készültek első önálló munkái, így Csokonai márványmellszobra, amelyet a debreceni ref. kollégiumnak ajándékozott. Ezzel szándékozott megkezdeni a „híres magyarok" szoborsorozatát. Ez időben faragta márványba a Pásztorlányka néven ismert művét (Szépművészeti Múzeum). 1824-ben Budára költözött s ott lelkes agitációt folytatott a magyar szobrászat fellendítése érdekében. Ehhez elsősorban hazai márványt keresett s ezt sok évi utazás és fáradozás után Ruszkabányán fel is fedezte. Közben képmásokat (pl. Kazinczy Ferenc, Rudnay hercegprímás, Ürményi József) és síremlékeket faragott. Nagyszabású lovasszobor-tervét, a Mátyás király emlékművet, országos költségen akarta Pesten felállítani, de a terv a nagy részvétlenség következtében meghiúsult s F. elkeseredve vonult vissza (1847) szülővárosába, ahol még megfaragta az Eurydike fekvőalakját, hogy azt maga mellé temettesse. F. főképviselője nálunk a klasszicizmusnak, jelentőségét növeli a hazai művészet fellendítése érdekében folytatott tüzes agitációja. Műveinek egész sora a Szépművészeti Múzeumba került s ide jutottak azok a pompás kis renaissance bronzszobrok is, amelyeket F. római tartózkodása alatt gyűjtött. Életrajzát Meller Simon írta meg (1906). Csokonai szobrát 1. VI. kötet, 138. tábla; VII. Pius pápáról készült emlékérmét 1. VIlI. kötet, 194. tábla. Ferenczy József, irodalomtörténetíró, *1855, +1928. A műegyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára volt. Főbb munkái: A magyar hírlapirodalom története (1887), Irodalmi dolgozatok (1898); Felolvasások az irodalom és szépművészetek köréből (1909). Kiadta Czakó Zsigmond és Obernyik Károly műveit. Ferenczy Károly, festő, *Bécs, 1862. febr. 8.,Budapest, 1917. márc. 18. Eleinte jogi, majd gazdasági pályára készült. 22 éves korában szánta magát a festői pályára. Előbb Rómában és Nápolyban folytatott tanulmányokat, 1887—89 pedig Párizsban az Academie Julian növendéke volt. Itt készült első kiállított műve, Kallós szobrász arcképe (1889). 1889—92 Szentendrén, 1893—96 Münchenben dolgozott. 1896-ban Hollósyval Nagybányára ment és ettől kezdve nyáron Nagybányán, télen Budapesten működött. 1902-től egyik vezetője volt a nagybányai szabad festőiskolának, 1905-től pedig a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára. F. a modern magyar festészet nagyjelentőségű úttörője, a Szinyeire következő festőnemzedék legkiválóbb művésze. Fiatalon Bastien- Lepage hatott rá, s párizsi és szentendrei idejében ez a hatás az uralkodó, noha líraibb árnyalattal. Münchenben bontakozott ki szabadabban egyénisége. Szakított Bastien-Lepage tárgyilagos naturalizmusával, utat engedett mély költői érzésének, előadása szabadabbá vált. Teljes kifejlődése Nagybányán ment végbe. Eleinte még itt is döntő szerepe volt az érzelmi tartalomnak (Hegyi beszéd, Három királyok, Ábrahám áldozata stb.). Később ez kissé megcsappant, de annál inkább megnőtt férfias ereje és bátorsága. Színskálája gazdagodott, látása nagyobbszabású lett, összefoglaló ereje fokozódott. Képein gyakori a napfény, mely fokozza a színek erejét. A foltszerkesztés útján újszerű és gazdag dekoratív hatást ért el. Ilyen szellemben készültek a Gesztenyefák (1900), a Nyári reggel és a Nyár (1902), Márciusi est (1902), Festőnő (1903), Október (1903), Napos délelőtt (1905), Gyermekek ponnykon (1905), Levétel a keresztről (1905), Nyári nap (1906) stb. c. képei. Műteremben festett képein a zárt világítás finomságait kereste (Festő és modell, 1904). 1908 óta mindjobban foglalkoztatták a formai problémák, nagyobb egyszerűsítésre, formai szigorúságra, sokszor erős sziluett-hatásra törekedett. Vörös v. fekete hátteres női aktjai (1913—15) különösen jellemzők e nemben. Irodalom: Petrovics E. (1923), Ferenczy Valér (1934). Ferenczy Noémi, gobelin-művész, *1890. F. Károly leánya. A szövést a párizsi Manufacture des Gobelins-ben tanulta. Gobelinjeit maga tervezi és szövi, sajátosan pri