Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)

F - Ferenczy Teréz - Ferenczy Valér - Ferend (Ferendia) - Ferendia, l. Ferend - Ferentino - Ferentzi Magda - Ferentzy Márta, Kóródy Elemérné - Feres (Feregi) - Fereşti, l. Fejérfalva - Feretrum - Feretti Bernardo - Férfi - Férfi-gyermekágy, l. Couvade - Férfiszövetség - Férgek (Vermes) - Ferghana (Fergana) - Fergus Falls

Ferenczy mitív stílusban, nagy dekoratív érzékkel és a kifejezés nyugodt bensőségével. Művészete teljesen egyéni; a régi gobelin-technikát új irányban fejlesztette tovább; mondani­valójának középpontjában a természet és a dolgozó ember áll. Két szőnyegét az állam vásárolta meg (Teremtés és Menekülés Egyiptomba), több külföldre került. Mono­gráfiát Tolnai K. írt F.-ről (1934). Ferenczy Teréz, költőnő, *1830, 1l853. Nagybátyjánál, Ferenczy István szobrász­nál, ismerkedett meg kora jeles íróival és hatásuk alatt írogatni kezdett. Szerelmi csalódása öngyilkosságba kergette. A szép­­irodalmi lapokban szétszórtan megjelent költeményeit Bulcsu Károly Téli csillagok c. alatt gyűjtötte össze (1854). Ferenczy Valér, festő és grafikus, *1885. F. Károly fia. Főként táj- és arcképeket fest a nagybányai iskola naturalista szel­lemében. Megírta atyja életrajzát (1934). Ferend (Ferendia), temes-torontálmegyei község, Tr­­ója Romániához tartozik. (1930) 1518 lak. Ferendia, 1. Ferend (Románia), Ferentino, város Olaszországban, Frosi­­none tartományban. Püspökség, üdülőhely, ásványos fürdő. (1931) 14.622 lak. Ferentzi Magda, írónő, *1890, 1­913. Fe­­renczi Zoltán irodalomtörténetíró leánya és Ferenczi Sári húga. Különösen hangulatos elbeszéléseivel aratott nagy sikereket; ezek közül kiemelkedik a svájci tüdőbeteg-sza­natóriumban játszó Fehér árnyékok­­,1914). Ferentzy Mária, Kóródy Elemérné, festő, *1889. Nagybányán és Párizsban tanult. Alakos képekkel szerepelt a kiállításokon (Cigányleány, Akt a domboldalon), sok kép­mást is festett (Vay Gábor gr., Bercsényi). Feresd (Feregi), hunyadmegyei község, Tr­­ója Romániához tartozik. (1930) 229 lak. Ferenti, 1. Fejérfalva (Románia). Feretrum (latin), a. m. halottvivő áll­vány; a régi rómaiak ezen ravatalozták fel a halottat s ezen is vitték ki. Feretti Bernardo, olasz eredetű szobrász, 1688-ban budai polgár. A budai tanács 1692-ben nála rendelte meg a Szenthárom­ság szobrot, ezt 1706-ban leplezték le. 1710- ben átszállították Újlakra, ma csak egyes részeiben van meg a Zsigmond-téren. Férfi, a felnőtt hímnemű ember. A nőtől alaki, működési és lelki tulajdonságokban különbözik. A nemi különbségeket elsődle­gesekre és másodlagosakra osztják. Előbbiek a nemi szervek alakjában és működésében, utóbbiak a szervezet egyéb részeiben és lelki téren nyilvánulnak meg. A F.-ré ser­dülés időpontja népek és korok szerint kü­lönböző, néhol avatási szertartás kíséri. Férfi-gyermekágy, 1. Couvade. Férfiszövetség, egyes vad népek társa­dalmi intézménye, mely a falu v. törzs összes férfitagjait egyesíti. A F.-hez csak az a férfi tartozhatik, aki harcban és va­dászatban egyszer már részt vett. A leg­több F. rendőri és katonai működést fejt ki, s mint politikai szervezet is jelentős. A F. birtokába tartoznak a férfiházak, ere­detileg a nőtlen férfiak lakó- és alvóhelyei, később tanácskozóhelyiségek s vendégfoga­dók, hová nőknek szigorúan tilos a be­lépés. Itt helyezik el fegyvereiket, vadász­zsákmányaikat és bálványaikat, az előttük levő térségeken pedig nyilvános összejöve­teleiket, ünnepélyeiket tartják. A F.-ekhez hasonló alakulatok az ókori Európában is ismeretesek voltak, pl. Spártában. Férgek (Vermes), a régebbi rendszertani felfogás értelmében az állatvilág egyik törzse, de ma inkább csak általános meg­jelölésként használatos, mert az így össze­foglalt állatok egyes csoportjai sokkal job­ban elütnek egymástól és sokkal kevesebb közös vonásban egyeznek meg, semhogy Férgek, a) Rhabdolaimns balatonién?, b) Schizocerea diver­­sicornis. c) Hermione hystrix, d) Arenicola piscatorum, a és b igen erősen nagyítva, c és d kisebbítve. egyetlen törzsbe lehetne összefoglalni őket. Ezért ma a „F.“ régi törzsét legáltaláno­sabban 4 törzsre szokták tagolni és pedig: 1. Lapos-F. (Platybelminthes), osztályai: 1. Örvény-F. (Turbellaria), 2. Szívó-F. (Tra­­matoda), 3. Galand-F. (Cestoda). II. Zsinór- F. (Nemertini). III. Hengertestű F. (Ne­­mathelminthes), osztályai: 1. Fonal-F. (Ne­­matoda), 2. Kerekes-F. (Rotatoria), 3. Tüs­­kés-F. (Kinorh­yncha), 4. Sörtés állatkák (Gastrotricha), 5. Buzogányfejűek (Acan­­thocephala). IV. Gyűrűs-F. (Annelida), osz­tályai: 1. Ősgyűrűs-F. (Archiannelida), 2. Soksertéjűek (Polychaeta), 3. Kevésserté­­jűek (Oligochaeta), 4. Piócák (Hirudinea), 5. Csillag-F. (Gephyraea). Ferghana (Fergana), termékeny, mester­ségesen öntözött, száraz éghajlatú medence Turkesztánban, az Üzbég Szovjetköztársa­ságban, a Tien-san és az Alexander-hegy­­ség láncai között. Főfolyója a Szir-Darja. Mellékén termékeny oázis oázist ér, de a medence belső részei sivatagosak. Lakosai földműves tadzsikok és üzbégek, sokan vannak a zsidók és oroszok is. Főtermé­­nyek: gyapot, rizs, gabona és gyümölcs. Igen elterjedt a selyemhernyótenyésztés is. A városokban virágzó textilipar fejlődött ki; szén és petróleum is bőven van a me­dencében. Nagyobb városai: Kokand, Fer­ghana, Os, Andidzsan és Namangan. Fergus Falls [förgesz falsz], város az É. Egy. Áll.-ban, Minnesota államban. Gyapjú-, malom-, vas- és papírosipar. (1930) 10.221 lak.

Next