Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)
F - Fétis - Fetisizmus - Fetnáme - Fet-Sensin Áfánászij Áfánászjevics - Fettáhi - Fetti (Feti) Domenico - Fetteich Nándor - Fetva - Fetvadsián Arság - Feuchtersleben Ernst Freiherr von - Feudális - Feudalizmus - Feudum - Feuer Náthán - Feuerbach Anselm - Feuerbach Anselm
la musique (1869—76, 5 kötet készült el). 1826- ban megalapította a Revue Musicale c. folyóiratot. Zenetörténeti munkássága alapvető jelentőségű. Zeneszerzéssel is foglalkozott és összhangzattant is írt. Fétis (portugál festico, a. m. varázsszerszám), véletlenül talált v. mesterségesen készített tárgy, melyben primitív népek hiedelme szerint isteni erő (numen, mana) rejlik. Lehet kő, fa, csont, toll, szőr, növény, állat, szerszám v. fegyver. Főleg Ny.Afrikában és É.-Ázsiában elterjedt. A primitív ember addig sohasem fog fontosabb vállalkozásba, míg megfelelő F.-t nem talál. Ezt hazaviszi, vallásos tiszteletben részesíti (fetisizmus), eteti-itatja, vele elbeszélget, közölvén titkos terveit, s v. állandóan magánál hordozza v. otthon tartja. A kultusz célja megnyerni a F.-ben rejlő titkos erőt, hogy szerencsét hozzon. De ha nem használ, a primitív ember másikat választ helyette s a régit, mint tehetetlent, bemocskolva s meggyalázva eldobja. Nemcsak egyes embereknek, de egész törzsnek lehet ugyanaz a F.-e, amely nemzedékről nemzedékre öröklődik s még a fejlettebb kultúrvallásokban is szerepet játszik. Így a szekerce a kréta-mykenaii, a néha óriási méretű hermák v. a delphii jósdában elhelyezett s „világ köldökének" nevezett szent kő a görög, a szent pajzs és lándzsa (pignora imperii) a római vallásban, valamint a mokkái templomban őrzött feketekő (hadzsar) a mohamedánoknál, az egykori F.-imádat maradványai. Fetisizmus. 1. Primitívek fetistisztelete (1. Fétis). 2. A perverziónak az a fajtája, melynél a nemi vágy nem az ellenkező nemű személyre, hanem annak csak egy testrészére, ruhadarabjára, esetleg csak egy vele igen távoli összefüggésben álló tárgyra irányul. Férfiaknál sokkal gyakoribb, mint nőknél. Rendszerint egyéb lelki zavarokkal együtt fordul elő. Fetnáme (török), a. m. győzelmi irat; a török császárság idején annak a hivatalos iratnak volt a neve, melyben a szultán győzelméről értesítette birodalma főméltóságait és az idegen államok uralkodóit. Fet-Sensin Afánászij Afánászjevics, orosz költő, *1820, fl892. Dallamos, formailag tökéletes dalokat írt, melyeknek nagy részét átvette a nép. Fettáhí, iráni költő, fl448. Niszápurban élt. Főművei: Sebisztán-i-khejál (A képzelet hálóterme) c. mesterkélt nyelvezetű enciklopédiája, mely 8 fejezetben az élet jelenségével és az emberi ismeretekkel foglalkozik, és a Huszn u-dil (Szépség és szív) c. verses regénye. Fetti (Feti) Domenico, olasz festő, *1589, fl624. Az olasz barokk egyik egyéni erejű mestere, számos bibliai képe megközelíti az életképszerű felfogást. Terjedelmes műve a mantovai dóm néhány freskója. Jól van képviselve a Szépművészeti Múzeumban Feuerbach (Vak vezet világtalant; Alvó nő, az utóbbi egyik főműve). Fettich Nándor, archeológus, *1900. A Magyar Nemzeti Múzeum őre, egyetemi magántanár. Számos szkita és népvándorláskori leletet dolgozott fel. Főbb művei: A zöldhalompusztai szkita lelet (1928), A szilágysomlyói második kincs (1932), A honfoglaló magyarság művészete (1935), A honfoglaló magyarság fémművessége (2 kötet, 1937). Fetva, török kifejezés, a mufti ítélete v. véleménye olyan kérdésben, melyre a meglevő törvények nem tudnak feleletet adni. Fontos állami ügyekben a szultán is bocsáthat ki F.-kat, hogy törvényesebb színt adjon akaratának. Fetvadsián Arság, örmény festő, *1877. Amerikában él; az örményországi romok (Ani romjai) festője. Feuchtersleben Ernst Freiherr von, osztrák orvos és író, *1806, 1849. Irt aforizmákat, dalokat, amelyek közül néhányat ma is énekelnek. Legismertebb műve: Zur Diatetik der Seele (1838), azt tanítja benne, hogy aszkézis, szellemi erő és akarat meggyógyítja a beteg testet. Feudális (középkori latin feudális), a. m. hűbéri, ma átvitt értelemben a. m. főúri. Feudalizmus (a középkori latin feudumból, a. m. hűbér), a középkor gazdasági rendszere. Alapja a hűbériség (1. o.) lépcsőzetes felépítettsége, mely szerint egy személy (császár, pápa) volt minden föld birtokosa, mindenki más, magasabb v. alacsonyabb fokon az ő hűbérese, ill. jobbágya. Magyarországon a F. teljes kiépülését az ősiség akadályozta. Ma átvitt értelemben a nagybirtok politikai uralmát értik F.-on. A szoros értelemben vett F.-t a modern tőkés társadalom teljesen megszüntette. Feudum (középkori latin), a. m. hűbér, hűséges katonai szolgálat fogadalma fejében a hűbéresnek (vazallusnak) adományozott birtok. Feuer Náthán, szemésztanár, *1844, f 1902. Ő indította meg Magyarországon a trachomaellenes küzdelmet. Mint kormánybiztos, erélyes intézkedéseivel igen nagy érdemeket szerzett, amellett tudományos irodalmi működést is kifejtett. Kolozsvárott és Bécsben volt egyetemi magántanár, majd 1895- től Budapesten rendkívüli tanár. Feuerbach Anselm, archeológus, az azonos nevű festőművész atyja, *1798, 1851. A freiburgi egyetem tanára volt. Főműve: Der vatikanische Apollo (1833). Megírta a görög szobrászat történetét is. Feuerbach Anselm, német festő, *1829, 1880. Százada legnagyobb német mesterei közé tartozik. Az antik világ nagy emlékein és a romantikán nevelődött, művein e két elemet érezteti olyan szélesre fogott festői előadásban, amely merőn idegenszerű volt akkor hazája művészetében. Éveken át Rómában működött s az olaszországi érme