Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940)

L - Libánfalva (Ibăneşti) - Libanon - Libaton (Libotin) - Libatop, Chenopodium - Libatopfélék, Chenopodiaceae - Libau, l. Liepaja - Libay Károly Lajos - Libay Sámuel - Libella - Liber Endre - Liber (L. pater) - Liber - Libera - Liberale de Verona - Liberalizmus (szabadelvűség)

Libánfalva Libánfalva (Ibanelli), maros-torda megyei község, Tr­­ója Komájn­ához tartozik. (1930) 4278 lak. Libanon, 1. 160 km hosszú, 3086 m magas, mészkőből és homokkőből álló röghegység Szíriában, a Földközi tenger partján. K.­­felé, a Beka’a árok felé meredeken, a ten­ger felé lépcsősen végződik. Legmagasabb hegye a Dahr el Chodib (3066 m). Korábbi nagy kiterjedésű cédrus-erdeit majdnem tel­jesen kiirtották. Völgyeiben olaj-, bor-, dohány-, gyümölcs- és gabonatermelő,­ ke­resztény maroniták, karsztos mészkőplatóin juh­tenyésztő drúzok élnek. 2. Arabul: El Dzsumhurijja el Libanijja, franciául: Ré­­publique Libanaise, francia mandátumte­­rü­let. Tér: 9321 km 2, (1931) 838.000 lak. (214.000 maronita, 136.000 szunnita, 114.000 síita, 77.000 g. kel., 46.000 g. kat., 42.000 drúz). A L. hegység és közvetlen környéke. Olaj-, déligyümölcs-, gyapot-, gabona- és dohány­­termelés. Fővárosa Beyrouth. L. az ókor­ban Phoeniciához tartozott. Salamon zsidó király, Hirám tiruszi királlyal kötött szer­ződése alapján, munkáscsapatokat küldött L.-ba cédrusfát vágni. A VII. sz.-ban arab, később török uralom alá került, itt bizo­nyos fokú önállóságot élvezett. Midőn 1840- ben Szíria a szultán fennhatósága alá ke­rült, a franciák a maronitáknak kiváltsá­gokat kötöttek ki; mivel a törökök ugyan­ezen kedvezményeket a drúzoknak is meg­adták, forradalmi mozgalmak törtek ki, ezért a törökök 1845-ben L.-t két kajma­­kámságra osztották. 1860-ban e mozgalmak kiújultak a maroniták között, a törökök ekkor is a drúzokat pártolták. Végül is egész L.-t egyesítették keresztény hely­tartó alatt. 1920-ban francia mandátum­terület lett. Libaton (Libotin), szolnok-dobokamegyei község, Tr­­ója Romániához tartozik. (1930) 1154 lak. Libatop, Chenopodium, a libatopfélék családjába tartozó növénynemzetség. Mint­egy 60 faja főleg a mérsékelt égöv alatt él. Legtöbb faja gyomnövény, utak szélén, romtalajon terem. Hazai mintegy 16 faj. Legelterjedtebb útszéli gyomunk egyike a fehér L. (Chenopodium album). A mirhafű, Chenopodium ambrosioides, Amerika tró­pusi részéről származó növény, a Herba chenopodii nevű gyógyanyagot szolgáltatja, nálunk termesztik. A szintén termesztett eperparéj-fajok, Chenopodium virgatum és Chenopodium capitatum, főzeléknövények. Erre a célra használják olykor a Chenopo­dium bonus Henricus-t is. Igen rossz szagú a Chenopodium vulvaria. Az erdélyi sós mezők nevezetes növénye a Chenopodium Wolffii. D.-Amerikában termesztik a liszt­szolgáltató Chenopodium quinoa-t. A L.-ot az állatgyógyászatban orsóférgek elhajlá­sára használják. Libatopfélék, Chenopodiaceae, az ősbur­­kúak alosztályába tartozó növénycsalád. A virágtakaró lepelnemű, hártyás v. zöldes, a lepellevelek aljukon összenőttek. A virág tövében rendszerint 2 előlevélke van. A magház felsőállású. A termés egymagvú tok. Ide tartozik a libatop, a cukorrépa (Beta), a spenót, a laboda, a Camphorosma, a Salsola, a Suaeda és több más hazai nem­zetség­ ( Libán, 1. Liepaja. Libay Károly Lajos, festő, *1816, 1­888. Egyiptomi és alpesi útján számos fest­ményt, még több finom ceruzarajzot készí­tett, ezek európai hírt szereztek neki és sok múzeumba kerültek. Egyiptomi akva­­relljei színes kőrajzokban jelentek meg (1857). Libay Sámuel, ötvös, *1782, 1l869. Po­zsonyban tanult, 1805-től Besztercebányán működött. Feltűnést keltettek ezüst-fili­gránból készült szobrai (pl. I. Ferenc sok vitára alkalmat adott mellszobra, Ipar­művészeti Múzeum). Azonkívül sok más ötvösművet, főleg ezüstedényeket készített. Libella (vízmérték), vízszintes helyzet megállapítására való műszer. A csöves L. tokjában levő vízben v. borszeszben levő légbuborék a cső tetején levő skála köze­pén helyezkedik el, ha a L.-val vizsgált felület v. vonal vízszintes. Van dobozos L. is. Liber Endréé, Budapest volt alpolgármes­tere, *1878, 1l935. 1896-ban lépett a székes­­főváros szolgálatába és 1931-ben lett al­polgármester. Szerkesztette a főváros hiva­talos lapját; a világháború után menekült­­ügyi kormánybiztos lett, majd a szociál­politikai és közművelődési ügyosztályt ve­zette. Élénk részt vett a kislakásépítési akció folytatásában s a közjótékonysági ügyekben. Könyvet írt Budapest szobrai­ról, E lexikon munkatársa volt. Liber (L. pater), Dionysos (1. o.) egyik neve a rómaiaknál. Az ő tiszteletére tartot­ták márc. 17-én a Liberalia ünnepét. Liber (latin), a. m. könyv. A szó eredeti­leg faháncsot jelentett, ugyanis ezt a korai ókorban gyakran használták írásra. Libera (latin, a. m. ments meg), ünnepé­lyes gyászmise után a koporsónál v. az azt helyettesítő állványnál (tumba) mondott, a temetési szertartásra emlékeztető liturgikus ének, szenteltvízhintéssel és tömjénezéssel. A X. sz.-ból származó szövegének első sza­vától kapta elnevezését. Liberale da Verona, veronai festő és mi­niator, *1455 körül, 1­526—29 között. A. da Messina és Mantegna hatott táblaképeire (Szt. Sebestyén, Berlin és Milano; Mária imádja gyermekét, Szépművészeti Múzeum). Liberalizmus (szabadelvűség), szabadság­­jogok elvének megvalósulása a politikai és gazdasági életben. A szót az 1820­-i spanyol forradalom népszerűsítette egész Európában. Liberálisok­nak nevezték ma­gukat azok, akik a korlátlan uralkodói hatalom megszüntetését, a választott nép- 4196

Next