Uj Idők Lexikona 19-20. Nád - Pozdor (Budapest, 1941)

N - Nemzetiségi törvény - Nemzeti Sport - Nemzeti Sport Club - Nemzeti Sportuszoda - Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület - Nemzeti színek - Nemzeti Színház, l. Magyar színészet - Nemzeti szocializmus - Nemzeti Torna Egylet - Nemzeti Ujság - Nemzeti ünnep

Nemzetiségi törvény érzületnek is része van abban, hogy ki mily nemzetiségűnek vallja magát. A népszám­lálásoknál többnyire az anyanyelvet v. a családban használt nyelvet kérdezik, Ma­gyarországon 1880 óta. A világháború óta keletkezett v. megnagyobbodott államok ebben a tekintetben fokozatosan köze­lednek a magyar állásponthoz. Magyar­­országon Tr. óta erősen csökkent a nemze­tiségi kérdés jelentősége. Míg a történeti Magyarországon 1910-ben még csak 54,5% volt a magyarság aránya, a Tr.-i Ma­gyarországon 1930 an már 92,1%-ra rú­gott, tehát a magyarságnak majdnem ki­zárólagos többsége volt. A felvidéki terü­letsáv, Kárpátalja és É.-Erdély visszacsato­lásával ez az arányszám mindenesetre csök­kent, de meghaladja a 80%-ot. Viszont Magyarország kárára megnagyobbodott ú. n. utódállamokban a vezető nemzetiség min­denütt jóval kisebb arányban volt, így pl. Romániában csak 70% a román, Jugoszlá­viában és a megszűnt Cseh-Szlovákiában pedig a szerbek, ill. csehek éppen csakhogy felét tették a lakosságnak az utolsó nép­­számlálás szerint. Romániában azóta Bessz­­arábia, É.-Bukovina, Dobrudsa és É.-Er­dély elcsatolás­a után javult a helyzet eb­ben a tekintetben. Jelenleg Romániában a román elem kb. 84%-ot tesz. A N.-ek, ill. kisebbségek jogait a békeszerződések ugyan biztosították, de ezekből a biztosítékokból vajmi kevés valósult meg, azért állandó a panasz a NI.-ek elnyomása miatt. Nemzetiségi törvény, az 1868:XLIV. t. c., amelyet a magyar törvényhozás dr. Eötvös József kezdeményezésére alkotott. A N. a magyar állam egyik alaptörvénye, biztosítja az állampolgárok egyenjogúságát nemzeti­ségre való tekintet nélkül és a nem ma­gyar anyanyelvűek nyelvhasználati szabad­ságát. A N. végrehajtása egyes vonatko­zásokban nem történt meg teljesen. A Tr.-i békeszerződés kisebbségi rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában kibocsátott ren­deletek a N.-t részben­­kiegészítették és módosították. Nemzeti Sport, hetenkint ötször Budapes­ten megjelenő sportlap, 1908-ban indult meg. Főszerkesztője (1940) Vadas Gyula, felelős szerkesztő Hopp© László. Nemzeti Sport Club, a Budapesti Torna Clubból kilépett tornászok alapították 1906- ban. Főképp a labdarúgásban jeleskedtek tagjai (Bodnár, Feldmann, Tóth István), de hosszú időn át a legelsők közé tartoztak úszói (Barta István, Schlenker, Kárpáti, Balikó) és ökölvívói (Kubinyi) is. Elnöke (1940) De Sgardelli Caesar. Nemzeti Sportuszoda, Hajós Alfréd alko­tása, a Margitszigeten épült, 1930 telén nyílt meg s sokban hozzájárult a magyar úszó és vízilabdasport fellendítéséhez. Ak­koriban ez volt Európa legnagyobb be­fogadóképességű (3000 nézőt befogadó) fe­dett uszodája. Újítás volt tribünös nézőtere is. Az utána épült német, francia, olasz uszodáknak mintául szolgált. A nyitott uszodát (1937) Csonka Ferenc tervezte és Sorg Antal építette. Ide 20 m hosszú ki­úszó vezet, ezáltal a nyitott uszodát télen is lehet használni. A nagy medence hossza 50 m, verseny alkalmával kötelekkel elvá­lasztott nyolc pályával. A műugrás céljaira külön kisebb medence szolgál. A nyitott uszoda körül tribünökön kb. 5000 nézőt le­het elhelyezni. Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület, 1894- ben alapították a Műcsarnok konzervatív művészet­politikájával elégedetlen művészek és műbarátok. 1907-ben gr. Andrássy Gyula elnöksége és Ernst Lajos igazgatása alatt a kultuszminisztérium és a Székesfőváros támogatásával felépítette az Erzsébet-téren kiállítási épületét. Helyet ad falai között minden művészi irány képviselőjének, kül­földi reprezentatív jellegű kiállításokat ren­dez stb. Elnöke (1940) gr. Zichy János, igaz­gatója Hubay Andor. Nemzeti színek, az állami lobogó (zászló) színei. A magyar N. már II. Endre idejétől a piros-fehér-zöld. Ezeket a N.-et helyezi vissza ősi jogaiba az 1848:XXI. t. c., egy­úttal előírván, hogy nyilvános ünnepek al­kalmával a középületeken, valamint a ma­gyar hajókon állandóan a NI.-et kell alkal­mazni. A II. büntetőjogi védelmet is élvez­nek (1879 :XL. t. c. 36. és 37. §.). Nemzeti Színház, 1. Magyar színészet. Nemzeti szocializmus (németül Nazional­­sozialismus), elsősorban a német nemzeti forradalmat jelenti, amely a III. birodal­mat megteremtette; másodsorban azoknak a társadalmi, politikai, gazdasági, etikai, állambölcseleti tanoknak összeségét, melyek a mozgalmat alátámasztják (1. Német Nem­zetiszocialista Munkáspárt), s azóta egyéb országokban is követőkre találtak. Nemzeti Torna Egylet, a legrégibb ma­gyar tornaegyesület. 1863-ban alakult Pesti Torna Egylet néven, jelenlegi nevén 1866 óta működik. Szentkirály­ utcai tornacsarno­kát 1870-ben adta át a közhasználatnak. Leg­több nagy tornaegyletünk belőle sarjadt ki. Alapításától 1920-ig az egyesület képezte és képesítette a torna oktatóit. Az II.-et Matolay Elek alapozta meg, későbbi vezetői közül nagy érdemeket szerzett Berzeviczy Albert, Pekár Gyula, Maurer János, Ber­­náth János. Elnöke (1940) Mezőfy János. Nemzeti Újság, kat. irányú politikai új­ságok. 1. A Hazai és Külföldi Tudósítások folytatásaként, 1840-től 1848-ig hetenkint két­szer, majd négyszer megjelenő konzervatív lap. 2. Politikai napilap, 1919-ben indult Túri Béla szerkesztésében és a Központi Sajtóvállalat kiadásában. Felelős főszer­kesztője (1940) Tóth László. Nemzeti ünnep, a nemzeti történelem je­lentős eseményeinek évfordulója. Magyar­­országon hivatalos II.: Szt. István napja (aug. 20.), márc. 15.-e és a hősök emlék­ünnepe. Szt. István napját a nemzet ős-

Next